Nem jut pénz a temesvári Hunyadi-kastély felújítására a helyreállítási alapból – a megyei tanácselnök szerint nem volt átlátható a pályázat

A Temes megyei önkormányzati vezető Hegedüs Csilla államtitkárt teszi felelőssé azért, hogy bánsági főváros egyik legértékesebb és legveszélyeztetettebb állapotú műemléképületének felújítására nem jutott pénz a helyreállítási alapból. A kastély még az Anjouk idejében építették, a Bánsági Múzeum működne benne, ha nem lenne nagyon leromlott állapotban. Az Európai Alapok Minisztériumának érthetetlen döntése folytán, bár a felújításra nem, a kastély népszerűsítésére megítéltek 30 ezer eurót.

Alin Nica, a Temes Megyei Tanács elnöke elégedetlen azzal, hogy Temesvár legrégebbi műemléképületére nem jutott pénz az uniós helyreállítási alapból (PNRR). Amint az Express de Banat beszámol róla, a temesvári Hunyadi-kastély már 15 éve zárva tart, és bár az önkormányzat elindított egy nagyszabású felújítási projektet, nem bánták volna, ha a helyreállítási alapból is jut nekik. A politikus emiatt Hegedüs Csilla RMDSZ-es államtitkárt teszi felelőssé, aki nemrég közölte azt, hogy uniós támogatásokból öt kastély restaurálására jut forrás.

Az önkormányzat által összeállított projekt szerint a Hunyadi-kastély felújítási költségei mintegy 40 millió eurót tennének ki, és ennek az összegnek a 10 százalékát kaphatták volna meg, ha sikeresen bírálják el a pályázatukat.

Az Európai Alapok Minisztériumának honlapján közölt dokumentumból kiderül, hogy a következő kastélyok részesülnek a felújítási támogatásban: a vajdahunyadi kastély, a zsibói Béldy-kastély, a sepsikőröspataki Kálnoky-kastély, a gernyeszegi Teleki-kastély, valamint a maroshévízi Urmánczy-kastély. Az Országos Helyreállítási Terv részét képező 12 turisztikai-kulturális útvonalon szereplő műemlékek programja egyébként összesen 225 műemléképület felújítását, több mint 300 helyszín részletes bemutatását célozza meg. A rendelkezésre álló alapból 5 kastélyt, 5 kúriát, 10 fatemplomot, 5 bojárházat, 5 kolostort, 5 Szent Lászlóhoz köthető helyszínt, 5 római erődítményt, 5 várat, 150 népi építészeti értéket, hagyományos falusi házat és 30 Duna-deltai helyszínt újítanak fel.

A Temes megyei tanácselnök szerint a lebonyolított pályázat nem volt átlátható, nem voltak világosak az elbírálási kritériumok, és az sem derül ki, hogy a kedvező elbírálásban részesült kastélyok esetében melyek voltak azok a szakmai érvek, amelyek mentén a bizottság éppen ezeket a műemléképületeket választotta ki.

Az elnök többek között azt is elmondta a sajtónak, hogy érthetetlen számára, miért pontozták le a kastély megközelíthetőségét, holott az egyetlen, amely egy város központjában áll, így gyalogszerrel, villamossal, autóbusszal vagy kerékpárral is elérhető. Nica azzal vádolja az illetékeseket, hogy politikai alapon hozták meg a döntést, a kiválasztott ingatlanok közül ugyanis három Székelyföldön található. Ennek kapcsán Hegedüs Csilla államtitkár nevét említette, aki a teljes projektnek a felelőse. A tanácselnök bejelentette, hogy fellebbezést nyújtanak be, és a per lehetőségét sem zárta ki.

„A finanszírozásra kiválasztott 5 várból nem egy, nem kettő, hanem 3 Maros, Kovászna és Hargita megyéből származik, ami bizonyos gyanút kelt, tekintve, hogy az országos fejlesztési terv e részének megírásával megbízott személy Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára, RMDSZ-es politikus. Nem lehet nem elgondolkodni azon, hogy ez a választás nem politikai célú volt-e” – nyilatkozta a Temes megyei politikus

Annak ellenére, hogy a megyei tanács a kastély felújítására nem kaptak pénzt, a kastély népszerűsítésére megítéltek 30 ezer eurót. Ám, egy romos épületet nincs miért reklámozni, mondja a tanácselnök.

Nica szerint a helyreállítási alapból remélt összeg mellett a magyar-román határ menti együttműködés keretében benyújtott pályázatból szeretnének pénzt szerezni a kastély rendbetételére és hitelt is felvennének, hogy megmentsék Temesvár egyik legértékesebb műemléképületét.

A kastélyt a 14. század elején olasz mesteremberek építettek kastélyt Anjou Róbert Károly magyar király számára királyi rezidenciaként. Az épületet 1443 és 1447 között Hunyadi János építtette újjá. Az évek során a várat többször lerombolták, a jelenlegi homlokzat az 1856-os felújítás nyomait viseli. A második világháború végéig az egykori királyi kastély laktanyaként működött, ezt követően az impozáns középkori épületben kapott helyet a Bánsági Múzeum, amelynek gyűjteményei azonban az épület leromlott állaga miatt ma különböző épületekben vannak szétszórva. A megyei tanács egy csarnok megvásárlását vagy építését fontolgatja, ahova bemenekíthetné az összes kiállítási tárgyat, azok közül, amelyek még nem semmisültek meg.

A PNRR finanszírozásának elutasításával a rehabilitáció megkezdése – amely idén nyáron történhetett volna – kétségessé vált. Jelenleg nincs remény arra, hogy az épületnek akár egy részét is újra megnyithassák a nagyközönség előtt 2024 előtt.

Az önkormányzati vezető vádjaival kapcsolatosan elküldtük kérdéseinket Hegedüs Csilla államtitkárnak, amint a válaszok megérkeznek, visszatérünk az esetre.

Egyébként éppen május 3-i kezdettel hirdetnek egy második nyilvános pályázatot a 12 turisztikai-kulturális útvonal kiépítésére, mivel bizonyos útvonalak esetében nem érkezett be elegendő pályázat. Ez a turnus május 3–23. között zajlik, és keretében 108 desztináció népszerűsítésére és 35 épület felújítására pályázhatnak önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek.