158 ukrán menekült kért ideiglenes védelmet Maros megyében; Hargita megyében csak 36

Legfontosabb

2022. április 15. – 12:36

158 ukrán menekült kért ideiglenes védelmet Maros megyében; Hargita megyében csak 36
Menekülteknek gyűjtött tartós élelmiszer és higiéniai termékek egy székelyföldi befogadóhelyen – Fotó: Bakk-Dávid Tímea/Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

A tényleges szám feltehetően ennél magasabb, hiszen vannak magánszemélyek, akik nem jelentik be vendégeiket a hatóságoknál.

Április 14-én 10092 ukrán állampolgár érkezett Romániába, ez 7,5 százalékkal több az előző napon jegyzettnél; a bevándorlási főfelügyelőség menekültszállásainak telítettsége jelenleg 72 százalékos – tájékoztatott pénteken a belügyminisztérium. Az ukrán-román határátkelőknél 6394, a Moldovai Köztársasággal közös határátkelőknél pedig 1628 ukrán állampolgár lépett be az országba. A háború kezdetétől csütörtök éjfélig 714.260 ukrán állampolgár érkezett Romániába, írja az Agerpres.

Hány ukrajnai állampolgárról tudnak Erdélyben a bevándorlási felügyelőségek?

16 erdélyi megyébe küldtünk ki közérdekű adatigényléseket a belügyminisztériumhoz tartozó bevándorlási felügyelőségek megyei irodáiba, miután Kovászna megyében azt az információt kaptuk, hogy a legpontosabb nyilvántartásuk ezeknek az irodáknak van a megyében tartózkodó ukrán állampolgárokról. A prefektúrák általában a különböző intézményektől hozzájuk befutó adatokat összesítik, a megyei sürgősségi helyzetek felügyelőségei (ISU) pedig azokat az adatokat gyűjtik, mint például hány személy után kérték az elszállásolók a hivatalosan járó lakhatási és ellátási támogatást.

Április 15-éig Kovászna megyén kívül csupán négy megyéből kaptunk választ, de az már ezekből a töredékes válaszokból is kiderül, nem mindenhol tudnak olyan adatokról a bevándorlási felügyelőségek, mint a regisztrált ukrajnai állampolgárok korcsoportok szerinti megoszlása, vagy hogy magánszemélyeknél, illetve hivatalosan regisztrált befogadóhelyeken vannak-e elszállásolva.

Voltak olyan irodák, amelyek a prefektúrához irányítottak, mondván, ők az illetékesek abban, hogy az összes kérdésre választ adjanak. Nekik csak olyan nyilvántartásuk van az ukrajnai állampogárokról, hogy

hányan igényeltek a 2022. március 18-án kiadott, 367-es számú kormányrendelet alapján ideiglenes védelmet a román államtól.

Az egyik iroda az ISU-t ajánlotta további adatszerzés céljából, és felhívta a figyelmet, hogy ők a kormányrendelet értelmében az ideiglenes tartózkodási engedélyek kiadásával foglalkoznak azon ukrajnai állampolgárok esetében, akik ezt igénylik.

Február 24. óta az erdélyi megyékben ennyi ukrajnai állampolgár kért ideiglenes védelmet/kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt:

  • Maros megyében 158
  • Hargita megyében 36
  • Máramaros megyében 383
  • Beszterce-Naszód megyében 291

44, Ukrajnából elmenekült személy van elszállásolva jelenleg Kovászna megyében, a legfiatalabb közülük 3 hónapos, a legidősebb 62 éves – közölte még április 11-én a Transtelex megkeresésére a belügyminisztériumhoz tartozó Bevándorlási Felügyelőség Kovászna megyei irodája.

A Román Vöröskereszt vezérigazgatója szerint megnövekedhet a Romániába érkező menekültek száma, ha felerősödnek a harcok Ukrajna keleti részében. Ioan Silviu Lefter egy bukaresti sajtótájékoztatón az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint arról beszél, Romániának fel kell készülnie egy „sötét forgatókönyvre”. Úgy vélekedett: Ukrajnának akkor is humanitárius segítségre lenne szüksége, ha holnaptól már nem szólnának a fegyverek, mert az ország egyharmadát földig rombolta a háború, hiány van élelmiszerből és alapszükségleti cikkekből.

A vezérigazgató beszámolója szerint február 27. és március 31. között összesen 6.748.862 euró pénzbeli adomány érkezett a Román Vöröskereszthez, 5.402.317 euró jogi, 605.981 euró pedig természetes személyektől. SMS útján 210.640 eurót, online pedig 529.924 eurót kapott támogatóitól a szervezet. A Román Vöröskereszt ugyanakkor 1.533.365 euró értékű, mintegy 2150 tonna termékadományt – élelmet, tisztálkodási szereket, babaholmit, állateledelt – gyűjtött össze jogi személyektől, és 230 tonna terméket természetes személyektől. Emellett a szervezet több mint 250 ezer ukrajnai menekültnek nyújtott különböző jellegű segítséget a határátkelőhelyeken, vasútállomásokon, repülőtereken és az A1-es autópályán – ismertette az „Emberségnek nincs határa” nevű kampány mérlegét a vezérigazgató. A Román Vöröskereszt emellett több megyében szociális boltokat nyitott, ahol az ukrajnai menekültek ingyen hozzájuthatnak alapszükségleti cikkekhez. A vezérigazgató közölte azt is, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével mintegy 1450 tonna humanitárius segélyszállítmányt juttattak el Ukrajnába.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!