Borbáth Endre: az erdélyi identitás egyre inkább kiszorul, és betagozódik egy nagy magyar tömbidentitásba

A Berlin Freie Universität és a WZB Social Science Center kutatója szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség választási győzelme, és újbóli kétharmados többsége a magyar országgyűlésben nem csak a magyarországiak, hanem az erdélyi magyarok életét is szervesen befolyásolni fogja. Elmondása szerint a választási eredmény egyrészt megerősíti az RMDSZ és a Fidesz között már meglévő, határokon átívelő koalíciós viszonyt, de egyéni szinten is visszaigazolja azokat az erdélyi magyar politikusokat, akik közel állnak a Fideszhez, és akik a választási kampányban való támogatásukat követően Budapestre utaztak a pártszövetség eredményvárójára. (A Bálna Budapestben tartott párteseményre érkező RMDSZ-es vezetők közül kiemelte Kelemen Hunor szövetségi elnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Hegedüs Csilla RMDSZ-szóvivő jelenlétét.)

Borbáth szerint Magyarországon jelenleg kérdéses, hogy mekkora lesz a gazdasági hiány, és ez mennyire befolyásolja az erdélyi támogatások mértékét, mert eléggé átláthatatlan a magyar költségvetés. Az erdélyi kiadások azonban Magyarország költségvetéséhez képest nem egy nagy tételként jelennek meg, ez az erdélyiek szempontjából jelentős segítség, ezért inkább azt tartja valószínűnek, hogy a magyar kormánypártok a szimbolikus nyereséget továbbra is fontosabbnak tartják majd. A pénzosztás tehát folytatódni fog: az elkezdett erdélyi projekteket befejezik, és szerinte újakat is indítanak, a Fidesz győzelem ugyanis a támogatáspolitikát is megerősítette.

Az előző évekhez képest inkább az a kérdés, hogy mit vár a támogatásért cserébe

Borbáth szerint az erdélyi szempontból jelentős mértékű magyar állami támogatásokért cserébe, amelyek az RMDSZ-hez, a helyi adminisztrációs egységekhez (polgármesterek, helyi tanácsok, alapítványok), a párt szatellit szervezeteihez és az egyházakhoz, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez is érkeznek, meg lehet az ára.

Eddig ugyanis inkább az volt szerinte a jellemző, hogy a Fidesz feltétel nélkül támogatott különböző erdélyi szervezeteket. A levélszavazásnál viszont azt láthattuk, hogy kialakult egyfajta verseny a különböző erdélyi magyar városok és a politikusok között, hogy ki mennyi szavazatot tud gyűjteni a Fidesznek. Az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány mellett így a régi EMNP-s honosítási hálózat, a Demokrácia-központok is gyűjtést szerveztek, de lényegesen kevesebb levélszavazatot gyűjtöttek, mint az RMDSZ aktivistái.

Az kutató szerint így az MPP és az EMNP, de az RMDSZ szervezetei esetében is az elkövetkezendő időszakban jelentős változást hozhat, ha a feltétel nélküli támogatás egyfajta feltételekhez kötött támogatássá alakul át, ahol az erdélyi szervezetek elvárások teljesítése mentén kaphatják meg „jutalmaikat”. Ha Erdélyben ez a rendszer még nem is épült ki, úgy vélte, a Vajdaságban már láthatóak voltak a jelei. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) úgy kampányolt, mintha nem lenne holnap, mert igyekezett a támogatásokért cserébe valamit visszaadni a Fidesznek, mert előzőleg azt sugallhatták nekik, hogy a támogatásoknak ára van.

„Ahogy a Fidesz konszolidálódik Magyarországon, el tudnám képzelni, hogy a határon túli támogatások feltételhez kötéséről szóló átalakulás megtörténik” – vetítette előre Borbáth Endre.

Az erdélyi szervezetek támogatása továbbra is identitásképző szereppel jár

Elmondása szerint a korábban kevés erőforráshoz jutó, kevésbé előtérben lévő szervezetek, mint a református egyház is, most egy új reneszánszt élnek meg a fideszes vagy Fideszhez köthető támogatások miatt. De ez a székelyföldi sportban is erőteljesen megjelenik, többek között Sepsiszentgyörgyön a Sepsi OSK focicsapata és Csíkszeredai Sportklub esetében. Ezekhez egyre többen kapcsolódnak, és ezáltal a politikai identitáshoz is, mert közben mindenki tisztában van vele, hogy honnan érkezik a támogatás.

Ugyanakkor az elmúlt tizenkét év során a médiarendszer is teljesen átalakult: az olyan sajtóorgánumok pedig, mint a Transindex, kiszorultak erről a prériről.

Nem működik ugyanis már Erdélyben sem az a rendszer, hogy mindenkinek megvan a saját kis közönsége és buborékja, és ezek elférnek egymás mellett, mert ezek a különböző közösségek egyre inkább betagozódnak egyetlen politikai logikába, a különböző narratívák sokkal inkább kapcsolódnak a pártok narratíváihoz. Ezek a narratívák pedig jellemzően nem a romániai, hanem a magyarországi pártok narratíváját jelentik.

Az erdélyi magyar társadalom értékrendjét (pl. mennyire lett konzervatívabb) vagy intoleranciáját a Fidesz-KDNP kormányok idején szerinte komolyabb felmérés nem vizsgálta, az viszont látható, hogy az erdélyi magyarok esetében felerősödött a „nacionalizmus” – azaz a regionális identitás, mint a székely vagy az erdélyi. A nemzetállami logika alapján kisebbségben erősebb lesz a magyar és Magyarországhoz kötődő identitás, mint az 1990 években volt.

A magyarországi diskurzusok és identitás felerősödése viszont azzal jár, hogy amíg a magyarországi narratívákat egyre inkább átveszik az erdélyi magyarok, addig az erdélyi egyre inkább kiszorul, és betagozódik egy nagy magyar tömbidentitásba, ahol ugyanazon metaforákban és egyazon narratívában gondolkodunk.

Ennek a társadalmi hatása, hogy az erdélyi magyarok nagyobb eséllyel hagyják el Romániát és költöznek Magyarországra, illetve a vegyes házasságban élő és nem a székelyföldi tömbökben élő magyarok számára egyre inkább nehéz lesz megőrizni az identitásukat, ezekhez a magyarországi diskurzusokhoz ugyanis a periférián egyre kevésbé tudnak kapcsolódni. A székelyföldi tömbökben viszont megerősödik az identitás, a kolozsvári és marosvásárhelyi központ ugyanis áttevődik az olyan településekre, mint Sepsiszentgyörgy, ahol kokárdával és magyar zászlóval lehet megünnepelni a március 15-ét és megélni saját identitásukat. Illetve, ezekben a székelyföldi településeken lesznek felhalmozva az erőforrások is: a támogatás és a politikai tőke.

„Szerencsére az elvándorlást valamelyest csökkentheti, hogy Romániához képest Magyarország gazdaságilag egyre kevésbé válik vonzó országgá”

– mondta még az elemző.

Előre lehet menni a Fidesszel, de emiatt az erdélyi pártoknak beszűkül a mozgástere

Az erdélyi magyar politikai pártok – és ezen belül főleg az RMDSZ – önálló mozgásterének beszűkülése kapcsán Borbáth megjegyezte, ennek a mértéke a magyarországi politikának köszönhetően jelentős. Az RMDSZ például az évek során egyre inkább hozzákötötte magát a Fideszhez, és rendelte alá számára a saját döntéseit. Ugyanakkor egyre kevésbé törekszik az RMDSZ egykori elnöke, Markó Béla által fontosnak tartott egyenlő távolságtartás elvére, és egyre kevésbé ápol kapcsolatot a kormánypárt mellett az ellenzéki pártokkal. Ezt pedig jól érzékelteti, hogy amikor Márki-Zay Péter, a magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Erdélybe utazott, akkor nyilvánosan csak a szövetség volt elnöke, Markó Béla találkozott vele, a jelenlegi RMDSZ-es vezetők nem. Pedig az eddigi RMDSZ kongresszusokat az jellemezte, hogy meghívták az ellenzéki pártok vezetői is, illetve voltak informális kapcsolataik azokkal a pártokkal is, akik nem voltak kormányon.

„Az RMDSZ azon szokása, hogy kapcsolatot tartson az ellenzéki pártokkal megszűnőben van, de ha ezek a kapcsolatok most meg is szakadnak, később még megújulhatnak”

– jelentette ki ennek kapcsán a kutató. Hozzátéve, hogy a politikai racionalitás szerint az RMDSZ-nek az újabb fideszes kétharmad miatt nem is áll érdekében jó kapcsolatot ápolni az ellenzéki pártszövetséggel.

Szerinte az RMDSZ kényelmes pozícióban van, mert mint romániai kormánypárt vagy a román politikai életben fontos koalíciós partner, bárki is legyen Magyarországon kormányon, nem tudja megkerülni Romániában a vele való szövetséget. Ezt igazolja az is, hogy a 2010-es évek elején a Fidesz azon terve megbukott, hogy amikor az RMDSZ-Fidesz kapcsolat megromlott, helyét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vagy Magyar Polgári Párt (MPP) vegye át. Az RMDSZ ugyanis a romániai választások alatt rendre nagyobb választási győzelmet ért el, mint az EMNP vagy az MPP. Az Erdélyi Magyar Szövetség pártjai pedig a kutató szerint az elkövetkező években sem valószínű, hogy megerősödnének.

A WZB Social Science Center kutatója szerint a Fidesz-RMDSZ kapcsolatban az elkövetkezendő négy évben az is meghatározó lesz, hogy mi történik a román politikában, és a szövetség mekkora támogatáshoz jut hozzá a román állam részéről. Az előző években ugyanis a kormányzati pénzek lehívása és elköltése nagy politikai kockázatot rejtett magában, ami az RMDSZ politikusait sem kímélte. A magyar államtól kapott támogatás részben ezért is pótolta a romániai összegeket. Az anno még aktívan működő Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) azonban megszelídült, így az RMDSZ elvileg könnyebben hozzáférhet a román költségvetésből kapott pénzekhez is, ami nagyobb mozgásteret biztosítana a politikai alakulat számára. Ha viszont ezek az összegek elapadnak, akkor egyre inkább felértékelődik majd az RMDSZ Fidesszel való partneri viszonya és függése. Az elemző így összegez:

„Arra számítok, hogy a Fidesz és az RMDSZ szoros kapcsolata folytatódik, és egyre intenzívebb lesz. Hogy ebben a helyzetben mit tud lépni az RMDSZ, az nagyban függ attól, hogy milyen mozgástere lesz a román politikában, és milyen erőforrásokhoz jut hozzá.”