Amnesty International: 2021 az egyenlőtlenségek elmélyülésének éve lett

2022. március 30. – 11:21

Másolás

Vágólapra másolva

Az Amnesty International 2021-es jelentése 154 ország emberi jogi helyzetét mutatja be, köztük Romániáról és Magyarországról is beszámolnak.

A jelentés bevezetőjében a szerzők a társadalmi egyenlőtlenségek és törésvonalak elmélyülésének tényét hangsúlyozzák:

„Emberi jogi szempontból 2021 nagyrészt az árulás és a képmutatás története volt a hatalom folyosóin. De a pánik utáni jobb világ reményét bátor egyének, társadalmi mozgalmak és civil társadalmi szervezetek tartották életben. Az ő erőfeszítéseiknek és korlátozott, nehezen kivívott győzelmeiknek arra kellene ösztönözniük a kormányokat, hogy betartsák ígéreteiket.”

2021-ben az Amnesty International szerint a globális elit (politikusok, különböző döntéshozók) nem tartotta be arra vonatkozó ígéreteit, hogy kezelni fogják a koronavírus-járvány által okozott egyenlőtlenségeket. A fejlett országok nem törekedtek ennek felszámolására, hanem együttműködtek a különböző nagyvállalatokkal, miközben megtévesztő üzeneteket fogalmaztak meg a sérülékeny társadalmi rétegek számára az elkövetkező gazdasági fellendülésről.

Románia: korrupciós, sajtószabadsági problémák és megoldatlan kisebbségi helyzet

Ami Romániát illeti, a felvetett kérdések között szerepel a sajtószabadság és a civil társadalom védelme. Az állam közömbös a kisebbségekkel szemben, és az esetleges korrupciós ügyeket vizsgáló riporterek ellen az erőszakszervezetek megfélemlítő szándékkal léptek fel.


A dokumentum megjegyzi, hogy a közpénzek elköltésével kapcsolatos esetleges korrupciót vizsgáló riportereket 2021 májusában kihallgatta a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT), miután feljelentést tettek ellenük. Ez veszélyes precedens a véleménynyilvánítás szabadságára nézve, figyelmeztettek a civil szervezetek. Az ügyet júniusban lezárták.

A romániai etnikai és szexuális kisebbségek továbbra is ugyanolyan közömbösséggel szembesültek az állam és a hatóságok részéről. Továbbá lezárták a nyomozást Abd al-Rahim al-Nashiri, egy terroristagyanús gyanúsított illegális letartóztatása és kínzása ügyében is, amelyet a CIA folytatott román területen. A jelentés szerint 2018-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Románia biztosított helyszínt egy CIA-egységnek, amelyet al-Nashiri kínzására használtak, és bűnrészes volt a bántalmazásában.

„A hatóságok továbbra sem hajlandóak elismerni bűnrészességüket vagy elfogadni az EJEB határozatát. Al-Nashiri továbbra is fogoly a Guantanamo-öbölben, és halálbüntetés fenyegeti” – áll a jelentésben.

Az emberi jogi szakértők felvetik az egészségügyi dolgozók kérdését is, akiket nem védtek kellő módon a járvány idején.

„A covidjárvány óriási nyomást gyakorolt az alulfinanszírozott és túlterhelt egészségügyi rendszerre. 2021 márciusában az egészségügyi dolgozók tiltakoztak, és követelték a politikusoktól, hogy növeljék az egészségügyi költségvetést, biztosítsanak nagyobb védelmet a Covid-19 ellen, emeljék a fizetéseket és csökkentsék a nyugdíjkorhatárt” – folytatódik a közlemény.

A jelentés szerint az év végére Románia lakosságának mindössze 40 százaléka volt teljesen beoltva, miközben az ország a lakosság és a betegek számához viszonyítva az egyik legmagasabb halálozási arányt mutatja a világon.

Magyarország

A magyarországi emberi jogi problémák közül a jelentés a következőket említi:

  • Júniusban a parlament elfogadott egy homofób és transzfób törvényt.
  • Magyarország is érintett volt a Pegasus-botrányban.
  • Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogellenesnek találta a menedékkérők tranzitzónában való elhelyezését és a visszakényszerítéseket.
  • Május 23-ig korlátozták a békés gyülekezéshez való jogot, a veszélyhelyzetet pedig 2022. január 1-ig meghosszabbították.
  • A kormány továbbra sem volt hajlandó garantálni a bírák szabad véleménynyilvánításhoz való jogát és a külső befolyástól mentes munkavégzésüket.
  • Júliusban az Alkotmánybíróság utólag alkotmányosnak találta a gyűlések és tüntetések hat hónapra történő megtiltását.
  • A veszélyhelyzet ürügyén egy a korábbinál is jogkorlátozóbb menekültügyi rendszert vezettek be.
  • Előzetes konzultáció nélkül februárban megszüntették az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, a feladatait az Alapvető Jogok Biztosa vette át.

Globális egyenlőtlenség

„A 2021-es év a gyógyulás és a felépülés éve lett volna. Ehelyett az egyenlőtlenségek elmélyülésének és az instabilitás növekedésének inkubátorává vált, ami az elkövetkező években pusztító örökséghez fog vezetni” – mondta Agnes Callamard, az Amnesty International igazgatója.

A jelentés a koronavírus elleni oltások szétosztásával kapcsolatosan megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a gyógyszeripari vállalatok képesek lettek volna annyi vakcinát előállítani, hogy az év végéig a bolygó teljes lakosságát be tudták volna oltani, 2021 decemberéig a szegény országok lakosságának kevesebb mint 4 százalékát oltották be.

„A G7, a G20 és a COP26 találkozókon a politikai és gazdasági vezetők üres ígéreteket tettek az oltóanyagokhoz való hozzáférésre, a szociális szolgáltatásokban tapasztalható alulfinanszírozás kezelésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. Az óriáscégek azonban többnyire csak nyilatkozatok szintjén hangoztatják társadalmi felelősségvállalásukat”- fogalmazott Agnes Callamard. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy a világjárvány lehetőséget adott arra, hogy érdemi változások következzenek be, és valódi fellendülés, társadalmi igazságosság jellemezze a posztcovid időszakot, mindez nem történt meg.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!