Amnesty International: 2021 az egyenlőtlenségek elmélyülésének éve lett

2022. március 30. – 10:21

Másolás

Vágólapra másolva

Az Amnesty International 2021-es jelentése 154 ország emberi jogi helyzetét mutatja be, köztük Romániáról és Magyarországról is beszámolnak.

A jelentés bevezetőjében a szerzők a társadalmi egyenlőtlenségek és törésvonalak elmélyülésének tényét hangsúlyozzák:

„Emberi jogi szempontból 2021 nagyrészt az árulás és a képmutatás története volt a hatalom folyosóin. De a pánik utáni jobb világ reményét bátor egyének, társadalmi mozgalmak és civil társadalmi szervezetek tartották életben. Az ő erőfeszítéseiknek és korlátozott, nehezen kivívott győzelmeiknek arra kellene ösztönözniük a kormányokat, hogy betartsák ígéreteiket.”

2021-ben az Amnesty International szerint a globális elit (politikusok, különböző döntéshozók) nem tartotta be arra vonatkozó ígéreteit, hogy kezelni fogják a koronavírus-járvány által okozott egyenlőtlenségeket. A fejlett országok nem törekedtek ennek felszámolására, hanem együttműködtek a különböző nagyvállalatokkal, miközben megtévesztő üzeneteket fogalmaztak meg a sérülékeny társadalmi rétegek számára az elkövetkező gazdasági fellendülésről.

Románia: korrupciós, sajtószabadsági problémák és megoldatlan kisebbségi helyzet

Ami Romániát illeti, a felvetett kérdések között szerepel a sajtószabadság és a civil társadalom védelme. Az állam közömbös a kisebbségekkel szemben, és az esetleges korrupciós ügyeket vizsgáló riporterek ellen az erőszakszervezetek megfélemlítő szándékkal léptek fel.


A dokumentum megjegyzi, hogy a közpénzek elköltésével kapcsolatos esetleges korrupciót vizsgáló riportereket 2021 májusában kihallgatta a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (DIICOT), miután feljelentést tettek ellenük. Ez veszélyes precedens a véleménynyilvánítás szabadságára nézve, figyelmeztettek a civil szervezetek. Az ügyet júniusban lezárták.

A romániai etnikai és szexuális kisebbségek továbbra is ugyanolyan közömbösséggel szembesültek az állam és a hatóságok részéről. Továbbá lezárták a nyomozást Abd al-Rahim al-Nashiri, egy terroristagyanús gyanúsított illegális letartóztatása és kínzása ügyében is, amelyet a CIA folytatott román területen. A jelentés szerint 2018-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Románia biztosított helyszínt egy CIA-egységnek, amelyet al-Nashiri kínzására használtak, és bűnrészes volt a bántalmazásában.

„A hatóságok továbbra sem hajlandóak elismerni bűnrészességüket vagy elfogadni az EJEB határozatát. Al-Nashiri továbbra is fogoly a Guantanamo-öbölben, és halálbüntetés fenyegeti” – áll a jelentésben.

Az emberi jogi szakértők felvetik az egészségügyi dolgozók kérdését is, akiket nem védtek kellő módon a járvány idején.

„A covidjárvány óriási nyomást gyakorolt az alulfinanszírozott és túlterhelt egészségügyi rendszerre. 2021 márciusában az egészségügyi dolgozók tiltakoztak, és követelték a politikusoktól, hogy növeljék az egészségügyi költségvetést, biztosítsanak nagyobb védelmet a Covid-19 ellen, emeljék a fizetéseket és csökkentsék a nyugdíjkorhatárt” – folytatódik a közlemény.

A jelentés szerint az év végére Románia lakosságának mindössze 40 százaléka volt teljesen beoltva, miközben az ország a lakosság és a betegek számához viszonyítva az egyik legmagasabb halálozási arányt mutatja a világon.

Magyarország

A magyarországi emberi jogi problémák közül a jelentés a következőket említi:

  • Júniusban a parlament elfogadott egy homofób és transzfób törvényt.
  • Magyarország is érintett volt a Pegasus-botrányban.
  • Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogellenesnek találta a menedékkérők tranzitzónában való elhelyezését és a visszakényszerítéseket.
  • Május 23-ig korlátozták a békés gyülekezéshez való jogot, a veszélyhelyzetet pedig 2022. január 1-ig meghosszabbították.
  • A kormány továbbra sem volt hajlandó garantálni a bírák szabad véleménynyilvánításhoz való jogát és a külső befolyástól mentes munkavégzésüket.
  • Júliusban az Alkotmánybíróság utólag alkotmányosnak találta a gyűlések és tüntetések hat hónapra történő megtiltását.
  • A veszélyhelyzet ürügyén egy a korábbinál is jogkorlátozóbb menekültügyi rendszert vezettek be.
  • Előzetes konzultáció nélkül februárban megszüntették az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, a feladatait az Alapvető Jogok Biztosa vette át.

Globális egyenlőtlenség

„A 2021-es év a gyógyulás és a felépülés éve lett volna. Ehelyett az egyenlőtlenségek elmélyülésének és az instabilitás növekedésének inkubátorává vált, ami az elkövetkező években pusztító örökséghez fog vezetni” – mondta Agnes Callamard, az Amnesty International igazgatója.

A jelentés a koronavírus elleni oltások szétosztásával kapcsolatosan megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a gyógyszeripari vállalatok képesek lettek volna annyi vakcinát előállítani, hogy az év végéig a bolygó teljes lakosságát be tudták volna oltani, 2021 decemberéig a szegény országok lakosságának kevesebb mint 4 százalékát oltották be.

„A G7, a G20 és a COP26 találkozókon a politikai és gazdasági vezetők üres ígéreteket tettek az oltóanyagokhoz való hozzáférésre, a szociális szolgáltatásokban tapasztalható alulfinanszírozás kezelésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. Az óriáscégek azonban többnyire csak nyilatkozatok szintjén hangoztatják társadalmi felelősségvállalásukat”- fogalmazott Agnes Callamard. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy a világjárvány lehetőséget adott arra, hogy érdemi változások következzenek be, és valódi fellendülés, társadalmi igazságosság jellemezze a posztcovid időszakot, mindez nem történt meg.