Ellenzék: El kell különíteni egymástól az Erdélybe érkező társadalmi, egyházi és gazdaságfejlesztési támogatásokat

Már csak pár nap maradt a magyarországi választásokig és népszavazásig, amelyen a határon túli kettős állampolgárok is szavazhatnak. Bár az ukrajnai háború a határokon átívelő választási kampányhajrát is valamelyest felülírta, kitörése előtt azért az erdélyi magyarok is bőven kaptak a Fideszes kampányüzenetekkel való szőnyegbombázásból, amely során a nemzetpolitika mellett a sorosozás és a gyurcsányozás is előkerült.

A magyarországi ellenzéki pártok határon túliakra vonatkozó programjáról azonban ennél jóval kevesebbet lehetett hallani, miután a Fidesszel szorosan együttműködő RMDSZ vagy akár a másik két kispárt politikusainak blokkolása miatt az ellenzéki pártok képviselőinek esélyük sem volt párbeszédet folytatni sem az erdélyi magyar közösség érdekvédelmi szervezetének politikusaival, sem a nagyközönséggel.

Mivel azonban az Erdélybe érkező támogatásokkal vagy a kapott jogok megvonásával kapcsolatban az ellenzékről számos álhírt és csúsztatást lehetett hallani, és ezek a témák közvetlenül is érintik az itt élő magyarság életét, fontosnak tartjuk beszámolni a határon túli magyarokat érintő ellenzéki programról (az ellenzék nemzetpolitikája a 38. oldalon kezdődik).

Szerettük volna külön-külön is kikérni az ellenzéki pártok határon túliakkal kapcsolatos álláspontját az általunk legforróbbnak tartott témákban, de az Egységben Magyarországért Pártszövetségnek közös nemzetpolitikai választási programja van, és egységesen kívántak ebben a témában nyilatkozni. Kérdéseinkre a hatpárti összellenzék részéről Fazakas Attila válaszolt, nem jobbikos politikusként, hanem mint az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter által felkért nemzetpolitikáért felelős szakpolitikai kabinetvezető. Fazakas előzőekben megjegyezte azt is, hogy a nemzetpolitikával kapcsolatos vízió, egységes elképzelése a választási program részeként olvasható.

Milyennek látja az összellenzék a romániai magyar intézményrendszer jelenlegi támogatását?

Az összellenzék szerint az erdélyi magyar intézményrendszer ma nagyon sok, egymással a forrásokért is versengő, párhuzamos szállal kötődik Magyarországhoz, amely a regionális magyar kisebbségi közösségeket alárendeli a magyarországi viszonyoknak.

A mindenkori magyar kormány pedig szerintük azzal segíti az erdélyi magyarokat, ha támogatja a magyarság regionális intézményrendszerét a szubszidiaritás elve mentén. Ez azt jelenti, hogy a budapesti kormány elismeri és partnerként segíti az erdélyi magyar politikai közösség által szervezett kisebbségi intézményrendszert, beleértve a politikai érdekvédelem, az önkormányzati pozíciók, a hitélet, az oktatás, illetve a sokszínű magyar nyilvánosság fórumait is.

Úgy vélik, egyedi kormányhatározatok és egyedi minisztériumi finanszírozások helyett mindenki által átlátható, igazságos rendszerre van szükség, mert ez szolgálja a magyar-magyar kapcsolatokat. Ebben nincs helye a magyarországi pártpolitikának, a politikai szimpátiának.

Hogyan képzelik el a romániai magyar intézményrendszer (kulturális szervezetek, média, oktatási infrastruktúra, sport infrastruktúra) finanszírozását, hogyan tennék átláthatóvá?

Az ellenzék elsődleges célja a határon túli szereplők bevonása a finanszírozási rendszerbe, mert úgy látják, nélkülük nem lehet róluk szóló döntéseket hozni. Ehhez elengedhetetlennek tartják a határon túli magyar szervezetek által kidolgozott, régiónként konszenzusos fejlesztési terveket. Ezek alapján lehet a magyarországi politika számára a prioritásokat és a támogatáspolitikai kereteket régiónként meghatározni, legyen szó Erdélyről, a Vajdaságról, a Felvidékről, vagy most különösen Kárpátaljáról.

A társadalmi, egyházi és gazdaságfejlesztési támogatásokat egymástól elkülönítenék. Fazakas Attila szerint a prioritásokat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságokban együtt határoznák meg. MÁÉRT szakbizottsági szinten kell tisztázni a „nemzeti intézmények” és a „nemzeti jelentőségű programok” tartalmát, a támogató elvárásait és a megvalósulás monitorizálásának módját.

Ezzel az átlátható eljárással pedig szerintük nemcsak a politikai klientúra építését szolgáló támogatások, de a presztizsberuházások is megszüntethetők, így juttatva több forrást az oktatás minőségének javítására, napközis felzárkóztató programokra, turisztikára, szakkollégiumi tehetséggondozásra, illetve a hitéleti, szociális intézmények fenntartására.

Ha az ellenzéki szövetség nyer, politikai partnernek tekinti-e majd az RMDSZ-t?

A nemzetpolitikáért felelős szakpolitikai kabinetvezető azt mondj, az ellenzék a kisebbségi magyar közösségek politikai szervezeteivel valódi, hiteles partneri viszonyra törekszik. Ehhez pedig azt szeretnék, ha az érdekvédelmi szervezetek konszenzus alapján készítenék el a hosszútávú intézményfejlesztési terveiket, szemben azzal ahogyan – szerintük – a mostani kormány pártpolitikai célokra próbálja használni a határon túli magyarságot. Ebben a széleskörű és együttműködésre épülő rendszerben úgy vélik, helye van az RMDSZ-nek is, mint az erdélyi magyarság legnagyobb támogatását elnyerő politikai alakulatnak.

Fazakas ehhez hozzátette, a nemzetpolitikáról javasolt a magyarországi parlamenti pártok között kialakítani egy konszenzusos „magyarságpolitikai minimumot” a hosszabb távú célokról, és ehhez hasonlóan a kisebbségi magyar politikai érdekvédelmi szervezeteknek is régiónként egy „kisebbségi minimum”-nyilatkozatot.

Az ellenzék szerint melyek az erdélyi magyar társadalom legnagyobb problémái?

Az ellenzék szerint az erdélyi kisebbségi magyar társadalom szempontjából a legfontosabb cél a magyar nyelv hivatalos, regionális nyelvként való elismerése, az önálló magyar oktatási és kulturális intézményrendszer működtetése és igazgatása. Ezzel egyformán fontos a gazdasági és területfejlesztési esélyegyenlőség biztosítása, az adóbevételek regionálisan arányos visszaosztása.

Komolynak látják a demográfiai problémát is, ami az elvándorlásban, a társadalom elöregedésében jelentkezik.

„Orbán Viktor politikája miatt az elmúlt években a hagyományos partnerek is elpártoltak Magyarországtól. Magyarország elszigetelődése magával rántja az erdélyi békés, tárgyalásokon alapuló előrelépés lehetőségét is. Igazi támogatást csak a nyugati politikai orientáció visszaállítása után lehet biztosítani, ami kormányváltás nélkül lehetetlen”

– tette hozzá Fazakas.

Mi lenne az ellenzék válasza a fenti problémákra?

Szerinte a magyarságpolitika célja mindenekelőtt a kisebbségi magyar közösségek szülőföldi gyarapodásának elősegítése. Ezért az ellenék elsődlegesnek tekinti a határon túli magyarok oktatás- és nevelésügyét a bölcsödétől az egyetemig. A mostani teljesen aránytalan támogatási gyakorlattal elégedetlenek, mert szerintük a mostani támogatási rendszerben létfontosságú ügyek elhanyagolódnak, másodlagos ügyek pedig indokolatlanul nagymértékű finanszírozást kapnak.

Úgy vélik, a magyar–román viszonyban ki kell alakítani egy tárgyalásos légkört, ahol világossá teszik az erdélyi magyarok rövidtávú és távlati céljait. Továbbá olyan közös ügyeket is napirendre vennének, mint a Kárpát-medence ökológiai egységének megőrzése. Szomszédság-politikájukban a fenntartható fejlődés, az ökológiai szempontok, a természet és a környezetvédelem a nemzetpolitikai és emberi jogi célokkal egységesen jelennek meg.

„Mint már hangsúlyoztuk, az új kormány a partnerségre alapozza a magyar–magyar kapcsolatokat. A problémák megoldására csak közösen adhatunk megfelelő válaszokat, ezért a határon túli érdekképviseletekkel első lépésben újragondoljuk és hatékonnyá tesszük a Magyar Állandó Értekezletet, szélesítjük albizottságainak körét, újraalakítjuk a Szórvány Szakbizottságot. Bevonjuk az egyházat, a határon túli politikai, illetve civil szervezetek választott képviselőit az őket érintő döntések meghozatalába”

– mondta Fazakas Attila.

A Kutyapárt másként reagált

Az összellenzéken kívül a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot kerestük meg kérdéseinkkel, amelyekre a viccpárt

„Dolgokat Mondó Alosztálya” válaszolt. „Mindenképp szeretnénk egyesíteni Magyarországot Erdéllyel, aminek talán a legegyszerűbb módja, ha hadat üzenünk Erdélynek, majd azonnal megadjuk magukat, így bevonulhatnak Magyarországra az erdélyi csapatok és egyesülhet a nemzet”

– írták.