Ellenzék: El kell különíteni egymástól az Erdélybe érkező társadalmi, egyházi és gazdaságfejlesztési támogatásokat

2022. március 29. – 10:48

Ellenzék: El kell különíteni egymástól az Erdélybe érkező társadalmi, egyházi és gazdaságfejlesztési támogatásokat
Márki-Zay Péter erdélyi látogatása, forrás: MZP Facebook-oldal

Másolás

Vágólapra másolva

Az ellenzék határon túli magyarokra vonatkozó választási programjáról Erdélyben keveset, vagy inkább semmit nem lehetett hallani. Ezért megkerestük az összellenzéket kérdéseinkkel, de a Kétfarkú Kutya Pártot sem hagytuk ki. Ők jelentősen rövidebben és progresszíven fogalmaztak.

Már csak pár nap maradt a magyarországi választásokig és népszavazásig, amelyen a határon túli kettős állampolgárok is szavazhatnak. Bár az ukrajnai háború a határokon átívelő választási kampányhajrát is valamelyest felülírta, kitörése előtt azért az erdélyi magyarok is bőven kaptak a Fideszes kampányüzenetekkel való szőnyegbombázásból, amely során a nemzetpolitika mellett a sorosozás és a gyurcsányozás is előkerült.

A magyarországi ellenzéki pártok határon túliakra vonatkozó programjáról azonban ennél jóval kevesebbet lehetett hallani, miután a Fidesszel szorosan együttműködő RMDSZ vagy akár a másik két kispárt politikusainak blokkolása miatt az ellenzéki pártok képviselőinek esélyük sem volt párbeszédet folytatni sem az erdélyi magyar közösség érdekvédelmi szervezetének politikusaival, sem a nagyközönséggel.

Mivel azonban az Erdélybe érkező támogatásokkal vagy a kapott jogok megvonásával kapcsolatban az ellenzékről számos álhírt és csúsztatást lehetett hallani, és ezek a témák közvetlenül is érintik az itt élő magyarság életét, fontosnak tartjuk beszámolni a határon túli magyarokat érintő ellenzéki programról (az ellenzék nemzetpolitikája a 38. oldalon kezdődik).

Szerettük volna külön-külön is kikérni az ellenzéki pártok határon túliakkal kapcsolatos álláspontját az általunk legforróbbnak tartott témákban, de az Egységben Magyarországért Pártszövetségnek közös nemzetpolitikai választási programja van, és egységesen kívántak ebben a témában nyilatkozni. Kérdéseinkre a hatpárti összellenzék részéről Fazakas Attila válaszolt, nem jobbikos politikusként, hanem mint az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter által felkért nemzetpolitikáért felelős szakpolitikai kabinetvezető. Fazakas előzőekben megjegyezte azt is, hogy a nemzetpolitikával kapcsolatos vízió, egységes elképzelése a választási program részeként olvasható.

Milyennek látja az összellenzék a romániai magyar intézményrendszer jelenlegi támogatását?

Az összellenzék szerint az erdélyi magyar intézményrendszer ma nagyon sok, egymással a forrásokért is versengő, párhuzamos szállal kötődik Magyarországhoz, amely a regionális magyar kisebbségi közösségeket alárendeli a magyarországi viszonyoknak.

A mindenkori magyar kormány pedig szerintük azzal segíti az erdélyi magyarokat, ha támogatja a magyarság regionális intézményrendszerét a szubszidiaritás elve mentén. Ez azt jelenti, hogy a budapesti kormány elismeri és partnerként segíti az erdélyi magyar politikai közösség által szervezett kisebbségi intézményrendszert, beleértve a politikai érdekvédelem, az önkormányzati pozíciók, a hitélet, az oktatás, illetve a sokszínű magyar nyilvánosság fórumait is.

Úgy vélik, egyedi kormányhatározatok és egyedi minisztériumi finanszírozások helyett mindenki által átlátható, igazságos rendszerre van szükség, mert ez szolgálja a magyar-magyar kapcsolatokat. Ebben nincs helye a magyarországi pártpolitikának, a politikai szimpátiának.

Hogyan képzelik el a romániai magyar intézményrendszer (kulturális szervezetek, média, oktatási infrastruktúra, sport infrastruktúra) finanszírozását, hogyan tennék átláthatóvá?

Az ellenzék elsődleges célja a határon túli szereplők bevonása a finanszírozási rendszerbe, mert úgy látják, nélkülük nem lehet róluk szóló döntéseket hozni. Ehhez elengedhetetlennek tartják a határon túli magyar szervezetek által kidolgozott, régiónként konszenzusos fejlesztési terveket. Ezek alapján lehet a magyarországi politika számára a prioritásokat és a támogatáspolitikai kereteket régiónként meghatározni, legyen szó Erdélyről, a Vajdaságról, a Felvidékről, vagy most különösen Kárpátaljáról.

A társadalmi, egyházi és gazdaságfejlesztési támogatásokat egymástól elkülönítenék. Fazakas Attila szerint a prioritásokat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságokban együtt határoznák meg. MÁÉRT szakbizottsági szinten kell tisztázni a „nemzeti intézmények” és a „nemzeti jelentőségű programok” tartalmát, a támogató elvárásait és a megvalósulás monitorizálásának módját.

Ezzel az átlátható eljárással pedig szerintük nemcsak a politikai klientúra építését szolgáló támogatások, de a presztizsberuházások is megszüntethetők, így juttatva több forrást az oktatás minőségének javítására, napközis felzárkóztató programokra, turisztikára, szakkollégiumi tehetséggondozásra, illetve a hitéleti, szociális intézmények fenntartására.

Ha az ellenzéki szövetség nyer, politikai partnernek tekinti-e majd az RMDSZ-t?

A nemzetpolitikáért felelős szakpolitikai kabinetvezető azt mondj, az ellenzék a kisebbségi magyar közösségek politikai szervezeteivel valódi, hiteles partneri viszonyra törekszik. Ehhez pedig azt szeretnék, ha az érdekvédelmi szervezetek konszenzus alapján készítenék el a hosszútávú intézményfejlesztési terveiket, szemben azzal ahogyan – szerintük – a mostani kormány pártpolitikai célokra próbálja használni a határon túli magyarságot. Ebben a széleskörű és együttműködésre épülő rendszerben úgy vélik, helye van az RMDSZ-nek is, mint az erdélyi magyarság legnagyobb támogatását elnyerő politikai alakulatnak.

Fazakas ehhez hozzátette, a nemzetpolitikáról javasolt a magyarországi parlamenti pártok között kialakítani egy konszenzusos „magyarságpolitikai minimumot” a hosszabb távú célokról, és ehhez hasonlóan a kisebbségi magyar politikai érdekvédelmi szervezeteknek is régiónként egy „kisebbségi minimum”-nyilatkozatot.

Az ellenzék szerint melyek az erdélyi magyar társadalom legnagyobb problémái?

Az ellenzék szerint az erdélyi kisebbségi magyar társadalom szempontjából a legfontosabb cél a magyar nyelv hivatalos, regionális nyelvként való elismerése, az önálló magyar oktatási és kulturális intézményrendszer működtetése és igazgatása. Ezzel egyformán fontos a gazdasági és területfejlesztési esélyegyenlőség biztosítása, az adóbevételek regionálisan arányos visszaosztása.

Komolynak látják a demográfiai problémát is, ami az elvándorlásban, a társadalom elöregedésében jelentkezik.

„Orbán Viktor politikája miatt az elmúlt években a hagyományos partnerek is elpártoltak Magyarországtól. Magyarország elszigetelődése magával rántja az erdélyi békés, tárgyalásokon alapuló előrelépés lehetőségét is. Igazi támogatást csak a nyugati politikai orientáció visszaállítása után lehet biztosítani, ami kormányváltás nélkül lehetetlen”

– tette hozzá Fazakas.

Mi lenne az ellenzék válasza a fenti problémákra?

Szerinte a magyarságpolitika célja mindenekelőtt a kisebbségi magyar közösségek szülőföldi gyarapodásának elősegítése. Ezért az ellenék elsődlegesnek tekinti a határon túli magyarok oktatás- és nevelésügyét a bölcsödétől az egyetemig. A mostani teljesen aránytalan támogatási gyakorlattal elégedetlenek, mert szerintük a mostani támogatási rendszerben létfontosságú ügyek elhanyagolódnak, másodlagos ügyek pedig indokolatlanul nagymértékű finanszírozást kapnak.

Úgy vélik, a magyar–román viszonyban ki kell alakítani egy tárgyalásos légkört, ahol világossá teszik az erdélyi magyarok rövidtávú és távlati céljait. Továbbá olyan közös ügyeket is napirendre vennének, mint a Kárpát-medence ökológiai egységének megőrzése. Szomszédság-politikájukban a fenntartható fejlődés, az ökológiai szempontok, a természet és a környezetvédelem a nemzetpolitikai és emberi jogi célokkal egységesen jelennek meg.

„Mint már hangsúlyoztuk, az új kormány a partnerségre alapozza a magyar–magyar kapcsolatokat. A problémák megoldására csak közösen adhatunk megfelelő válaszokat, ezért a határon túli érdekképviseletekkel első lépésben újragondoljuk és hatékonnyá tesszük a Magyar Állandó Értekezletet, szélesítjük albizottságainak körét, újraalakítjuk a Szórvány Szakbizottságot. Bevonjuk az egyházat, a határon túli politikai, illetve civil szervezetek választott képviselőit az őket érintő döntések meghozatalába”

– mondta Fazakas Attila.

A Kutyapárt másként reagált

Az összellenzéken kívül a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot kerestük meg kérdéseinkkel, amelyekre a viccpárt

„Dolgokat Mondó Alosztálya” válaszolt. „Mindenképp szeretnénk egyesíteni Magyarországot Erdéllyel, aminek talán a legegyszerűbb módja, ha hadat üzenünk Erdélynek, majd azonnal megadjuk magukat, így bevonulhatnak Magyarországra az erdélyi csapatok és egyesülhet a nemzet”

– írták.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!