Vendégdiákokkénk folytathatják tanulmányaikat Romániában az ukrán menekült hallgatók

Az oktatási tárca vezetője néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy a román oktatási minisztérium megteremti a kereteket, hogy a romániai egyetemek fogadjanak ukrán hallgatókat, előnyben részesítve azokat a nem uniós országokból származó hallgatókat is, akik korábban az orosz ostrom alatt álló ország felsőoktatási intézményeiben tanultak.

Sorin Cîmpeanu miniszteri rendeletében elmagyarázza, hogyan lehet felvenni ukrán diákokat a romániai egyetemekre, de rendelkezik az ukrán oktatók helyzetéről is. Elvileg minden olyan hallgatót felvesznek, aki igazolni tudja, hogy az itt igényelt szakirányra volt beiratkozva egy akkreditált ukrán egyetemen. Az ukrán állampolgársággal rendelkező egyetemistáknak nem kell tandíjat fizetniük, és olyan szakok közül választhatnak, amelyeken idegen nyelven is van oktatás. Aki románul szeretne tanulni, ha nem ismeri a nyelvet, annak egy előkészítő évet vagy egy intenzív román nyelvi tanfolyamot kell elvégeznie, és nyáron iratkozhat be az ősszel kezdődő tanévre.

Egy másik kategória a külföldi diákoké, akik közül sokan a kijevi orvosi egyetem diákjai voltak vagy mérnöki, informatikai tanulmányokat folytattak különböző ukrajnai egyetemeken. Ők is beiratkozhatnak a romániai egyetemekre, ugyanazokra a szakokra, amelyeken eddig is tanultak, de fizetős helyekre. A szakiránytól függően a tandíj 2000-2500 és 7000 euró között változik, a legnagyobb összeget az orvosi szakon kérik.

A miniszteri rendelet szerint a következő tanévtől az ARACIS, a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Ügynökség által jóváhagyott maximális diáklétszámhoz képest egy plusz 20 százalékos mozgástér áll a felsőoktatási intézményeknek a rendelkezésére, amelyet kizárólag az ukrajnai háború elől menekülők számára használhatnak fel.

Az egyszerűnek tűnő procedúrát azonban jelentősen megnehezíti a tanulmányokat igazoló dokumentumok kérdése, illetve az a bürokratikus folyamat, amely a diákra vár. „Azokat a diákokat fogadhatják az egyetemek, akik hiteles dokumentumokkal igazolhatják, hogy hányadévesek voltak és milyen tanulmányokat folytattak. Ezek az iratok lehetnek erre a kimondott célra kiállított igazolások, illetve bármilyen diákigazolvány, amelyben a kar és a tanulmányok szintje szerepel” – nyilatkozta a sajtónak az oktatási minisztérium szóvivője.

Ha esetleg volt lehetősége a diáknak magával hozni az említett igazoló iratokat, még mindig nincs megoldódva a helyzete, ugyanis elképzelhető, hogy évet kell ismételnie vagy egy alsóbb évfolyamban folytathatja tanulmányait. De ez is csak egy többlépcsős felmérés után következik be. A tantervi különbségek miatt az egyetem felméri a diák színvonalát, majd az értékelést követően, és miután az egyetem beleegyezését adta a beiratkozáshoz, a hallgatót az Oktatási Minisztériumhoz irányítják helyzetének értékelésére. Ha a minisztériumtól is megkapja a jóváhagyást, a hallgató a romániai egyetem diákjaként folytathatja tanulmányait. Az egyetlen feltétel, hogy az egyetemmel egyeztetett határidőn belül a diák pótolja a hiányzó dokumentumokat, és akkor „teljes jogú hallgatóvá” válik a romániai felsőoktatási intézményben.

Több százan jelentkeztek beiratkozásra a iaşi-i egyetemekre, adta hírül egy helyi online portál, azonban a jelentkezők nagy része nem ukrán állampolgár, hanem más, nem EU-s országból származó külföldi egyetemista. Sokan közülük olyan országokból származnak, mint India, Nigéria vagy Pakisztán és az orvosi egyetemen az angol vagy francia tanítási vonalra kerülnek.

Markó Bálinttól, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesétől megtudtuk, hogy a felsőoktatási intézmény több nemzetközi egyetemi konzorcium (Eutopia, The Guild) tagjaként más európai egyetemekkel már arról tárgyalt, hogy létrehozzanak egy olyan EU-s harmonizációs platformot, amely a menekült ukrán diákok helyzetét egységesen kezeli az unió egyetemein. Az Eutopia hálózata például Portugáliától Svédországig terjed, ami azt jelenti, hogy bárhol bejelentkezhet tanulmányai folytatása céljából az ukrán diák. Amíg ez az európai keret elkészül, addig a BBTE saját erőforrásaira alapozva tud segíteni rajtuk.

A rektorhelyettes arról is beszámolt, hogy már a konfliktus kitörésekor megszületett az a határozat, amely leszögezte, hogy a román, magyar és német ajkú kisebbséghez tartozó ukrán állampolgárságú diákokat és oktatókat kiemelt támogatásban részesíti az egyetem. Az elmúlt hetekben azonban minden olyan diákot és oktatót segítettek, aki bármilyen kéréssel hozzájuk fordult. Eddig például mintegy 150 diáknak az átutazását könnyítették meg. A iași-i helyzettől eltérően ugyanis Kolozsváron eddig mindössze 20 diák jelezte, hogy a BBTE-n szeretné folytatni tanulmányait. Nemcsak egyetemisták, hanem oktatók is jelentkeztek, akiknek szállást és napi két étkezést biztosított az egyetem, illetve vizsgálják annak a lehetőségét, hogy óraadó tanárként bekapcsolódhassanak az oktatásba.

Markó Bálint felhívta a figyelmet, hogy bár minden mechanizmus készen áll arra, hogy teljes jogú diákként is befogadják a Romániában továbbtanulni óhajtó fiatalokat, elsősorban mégis a „visiting student”, azaz a vendégdiáki státus az, amely talán a legmegfelelőbb volna ebben a helyzetben. Az egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy az ukrán egyetemek részéről is érkezett olyan megkeresés, amelyben a nehéz helyzetben lévő felsőoktatási intézmények arra kérték európai partnereiket, hogy lehetőleg „ne szívják el” a diákokat. Az említett európai konzorciumokba tömörülő egyetemek is ennek megfelelően kezelnék a hozzájuk forduló diákokat Lisszabontól Göteborgig – hangsúlyozta Markó. A vendégdiáki státusban az illető egyetemista az ukrán egyetem diákja marad, de itt végzi tanulmányait, vizsgázik, beiratkozhat a következő tanévre is akár, és az itteni tanulmányait elismerik Ukrajnában. A diákok számára szállást, étkezést biztosítanak, és ösztöndíjban is részesíthetik őket.