Ha az utcára nem is raknák, de április végéig mindenképp kiköltöztetik a roma családokat a csíkszeredai arénából

2022. március 28. – 10:05

Ha az utcára nem is raknák, de április végéig mindenképp kiköltöztetik a roma családokat a csíkszeredai arénából
Fotók: Sándor Endre

Másolás

Vágólapra másolva

Az ígéretek ellenére több mint egy év alatt sem tudta rendezni a csíkszeredai városháza a sportcsarnokban elszállásolt romák lakhatási kérdését. Bár a krízisközpontra még évekig várni kell, az önkormányzat kitűzte a határidőt: a romáknak április végéig mennie kell. Hogy hová, azt még ők sem tudják, de felelősséggel tartoznak értük.

Múlt év elején borzalmas tűzvész pusztított a székelyföldi Csíkszereda egy romák által lakott telepen, amelyet a helyiek Somlyó 33-ként ismernek. A kátrányból és falécekből összetákolt viskók jó része rövid időn belül a tűz martalékává vált, földönfutóvá téve közel háromszáz roma embert: többségük kiskorú. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala a tűzvész károsultjait még 2021 januárjában szállásolta el ideiglenesen az Erős Zsolt Arénába, és tett ígéretet számukra azóta többször is, hogy új otthont biztosít számukra. Több mint egy év elteltével azonban a krízisközpont még mindig nem épült meg. Az önkormányzat most viszont úgy döntött, hogy az arénában élő 120 embernek távoznia kell.

„Rettentően elkeserít, ami történik, mert nem lehet 120 embert másfél évig azzal hitegetni, hogy meg fogják oldani a lakhatásukat, aztán meg utcára tenni őket. Akiknek volt hová mennie, azok már elmentek, akik az arénában maradtak nincs hol laknia, és ők már elkezdtek hinni abban, hogy esélyük van egy normálisabb életre. Mérhetetlen kárt okoznak azzal, hogy kiköltözteti őket az arénából”

– mondta a Transtelex megkeresésére Csata Orsolya civil aktivista, aki a kezdetektől fogva nyomon követte a csíkszeredai romacsaládok helyzetét és önkéntesként is besegítette az önkormányzatnak. Most azonban úgy érzi, hogy az önkormányzat politikai népszerűtlensége miatt elengedte a sportcsarnokban elszállásolt romák lakhatási kérdését, és olyan lépésre szánta el magát, amivel a problémát gyorsan letudhatja a roma családok szétszórásával, annak megoldása helyett. Az aktivista a közösségi médiában írt arról, hogy a városháza április végén utcára fogja tenni a roma közösség tagjait, akik ennél jobb sorsot érdemelnének.

Sándor Endre, az aréna egyik lakója szerint, amikor Korodi Attila csíkszeredai polgármester eljött hozzájuk, hogy tájékoztassa őket a jövő hónapi határidőről, úgy érezte egyben azt szeretné üzenni nekik, hogy lemondtak róluk és mindenki menjen amerre lát. Ezt pedig furcsálja, mert az állam 4,4 millió lejes támogatást biztosított, hogy krízisközpontot hozzanak létre számukra. „A polgármester azt mondta, hogy faanyagot is adna nekünk, ha sunyiban visszamegyünk Somlyó 33-ba lakni, ami oké is lenne, de amíg nem ad papírt róla, addig bármikor ledózerolhatják és ugyanott vagyunk, mint most, mert hogy bizonyíthatnám be, hogy ő tanácsolta nekem, hogy építsek ott házat?” – vetette fel Sándor.

Az önkormányzat szerint a húszból hét család egyébként semmiképp nem szeretne visszaköltözni a Somlyó 33 szegregátumba, ami egy magánterületen fekszik, így se nem a romák, se nem az önkormányzaté. Ott ezért az önkormányzat nem is tudna építkezési engedélyt adni, viszont felelőssége van arra, hogy illegális építkezéseket megakadályozza, amire nincsenek meg az eszközei.

Az önkormányzat azonban azért is felelősséggel tartozik, hogy a roma közösség tagjai ne kerüljenek utcára, ezért megkerestük Sógor Enikő szociális kérdésekért felelős csíkszeredai alpolgármestert, aki érdeklődésünkre megerősítette a hírt, miszerint az arénában lévő húsz roma családnak legkésőbb április 30-ig kell kiköltöznie, hogy az Erős Zsolt Arénát újra teljes egészében rendeltetésnek megfelelően tudják használni. A könyvvásár előtt pedig rendbe is szeretnék tenni, mert az épület nem 120 ember lakhatására volt kitalálva, és eléggé megsínylette a közel másfél évet.

Sógor Enikő elmondása szerint eddig is az önkormányzat tervei között szerepelt, hogy április végére kiköltöztetik a roma családokat. Ami változott, hogy a krízis központot belátható időn belül nem fognak tudni létrehozni, mert egyrészt a roma családoknak szánt konténereket a kormány – az Ukrajnát érintő katasztrófahelyzet miatt – a menekülteknek irányította át. Másrészt a krízisközpont létrehozását bírósági eljárás akadályozza meg, a közelben működő vállalkozások és lakók ugyanis beperelték az önkormányzatot, mert félnek nehogy roma szegregátum jöjjön létre. Szerinte a roma közösség tagjai is tudták, hogy ki kell költözniük április végéig, ez annyiban változott meg, hogy egyelőre nem mindenki tudja, hogy hol fog azután lakni.

„Két olyan sajnálatos tényező van, ami nem tőlünk függött. Ettől még nehéz helyzetbe kerültek a roma családok. Viszont az is nagyon fárasztó és fájdalmas, hogy egyesek a szociális online média felületeket használva mindenért a városházát hibáztatják, félretájékoztatnak és gyakran nem ez a szándékuk, de a roma közösségnek ártanak azzal, hogy feleslegesen pánikot, felháborodást keltenek körükben és akárcsak a többségi lakosokban”

– mondta Sógor Enikő, aki szerint semmiképp sem hagyják az aréna lakóit az utcára kerülni, mindenki helyzetére megoldást keresnek a családfőkkel közösen.

Csíkszeredai roma család hétköznapja a sportcsarnokban. Fotó: Sándor Endre
Csíkszeredai roma család hétköznapja a sportcsarnokban. Fotó: Sándor Endre

Ennek érdekében minden családdal külön tárgyalnak, és a húsz roma családot különböző helyeken való szálláskeresésben fogják segíteni, olyanokban mint a szociális lakások, alapítványoknál, rokonaiknál a környező falvakban, de magyarországi és németországi munkát is ajánlottak számukra. Csütörtökön 13 családdal beszéltek, közülük öt családról már tudják, hogy hova költöznek. Sógor Enikő szerint olyan családok is vannak, akik albérletbe költöznének, mert az arénában szervezett foglalkozások abban segítették, hogy állandó munkahelyet kapjanak, vagy tanulni kezdjenek, igényesebben éljenek, így egyesek fizetni is tudnák az albérletet, azonban a szomszédok nehezen fogadják, vagy sehogy, hogy melléjük roma ember költözzön.

Egy előző korszakban egy általunk megkeresett nemzetközileg elismert szakértő a tűzvész utáni roma integráció egyik veszélyének azt látta, hogy az „operátorok” megpróbálnak egy-egy roma családot átköltöztetni egy-egy környékbeli faluba, különösen, ha a falvak ez ellen nem tudnak védekezni: egyszer csak észreveszik, hogy megérkezett egy-két roma család. Ezzel az eljárással igyekeznek „megszabadulni” a városi lakóközösségek a romáktól. Ezekre a jelenségekre oda kell figyelni, mert szinte sosem volt olyan, hogy hasonló helyzetben valaki ne próbálkozna meg ilyesmivel.

Nem újít szerződést a csíki önkormányzat a Caritas-al, elbocsátások lesznek

Fülöp Orsolya, a Caritas Szociális Gondozás aligazgatója megerősítette azon értesülésünket is, hogy március 31-től a Csíkszereda Polgármesteri Hivatal nem újít szerződést a csíki arénában elszállásolt roma emberek szociális szolgáltatásainak biztosítására a Caritassal. Az önkormányzat ugyanis saját csapattal szeretne szakmai segítséget nyújtani a roma közösségnek.

„Öt alkalmazottunkat kellett elbocsájtsuk, mert nincs saját anyagi forrásunk a romák szociális tevékenységet folytatni, ha pedig még lenne is, nem a mi elsődleges feladatunk és felelősségünk, hogy ezt végig vigyük”

– mondta Fülöp Orsolya a Transtelexnek. Érdeklődésünkre hozzátette, az önkormányzat több megoldási kísérlete a többségi társadalom ellenállása miatt hiúsulhatott meg.

Sógor Enikő alpolgármester szerint egy licenszezett közösségi szociális szolgáltatást fognak létrehozni, mert saját szakembereikkel szeretnének dolgozni. Ugyanakkor olyan civil szervezeteket is igyekeznek bevonni ebbe a feladatba, akik megfelelő tapasztalattal és szakemberekkel rendelkeznek. Eddig két munkatársuk van, a közösségi egészségügyi asszisztensek mellett és a Megyei Szociális Igazgatóság két munkatársa mellett, aki napi szinten a helyi roma közösségek felzárkózásával professzionálisan tud foglalkozni, de bővíteni fogják a csapatot, és továbbra is folytatják az integrált szociális egészségügyi és oktatási programokat az arénából kiköltöző családokkal de szeretnék kiterjeszteni a városban élő roma és nem roma szociálisan hátrányos helyzetben élő családokra is.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!