Vadlovak a rekettyésben

Korábban minden nyáron tüzek égtek a spanyol Barro falu melletti erdőben, de szinte teljesen eltűntek mióta Lucia Perez vadlovakat legeltet a területen.
„Régen minden évben voltak erdőtüzek, de 2019 óta, amióta ide járunk, csak az első évben volt egy kis tűz volt, azóta szinte semmi” – mondta a 37 éves Perez, és elmagyarázta, hogy a fák közötti aljnövényzet megtisztításával a lovak segítenek megelőzni a tüzek begyulladását és terjedését. A Reuters képriportja a galiciai vadlovakról.
A tudósok szerint a tűzmegelőzés csak egyike annak a számos szerepnek, amelyet a vadlovak betöltenek a sérülékeny ökoszisztéma megőrzésében Galicia északnyugati régiójában. Európa legnagyobb vadlóállománya azonban kevesebb mint a felére csökkent a hetvenes évek óta, amikor még huszonkétezer körül volt a számuk.

A Barrótól 80 kilométerre délnyugatra fekvő Serra da Groba pusztán vadlovak ménese a rekettyés sárga virágait legeli, „szelektíven ritkítva” egy különösen éghető növényt – mondta Laura Lagos, az A Coruña Egyetem kutatója.
Ez pedig lehetővé teszi más növények, például a lila virágú hanga és a fehér aszfodélosz virágzását, mondta. Segít megőrizni a tőzegláp körüli hangát, ami mohában, az egyik leghatékonyabb szénmegkötő növényben bővelkedik.

Lagos is részt vett az A Coruña Egyetem 2021-es tanulmányában, és megállapították, hogy a vadlovak legeltetése a leghatékonyabb eszköz az erdőtüzek megelőzésére, közben a növények biológiai diverzitását és a szén megkötését is elősegíti. Összehasonlítva az egyéb megelőzési lehetőségekkel, hasznosabb például a fenyőerdők és az eukaliptuszfák telepítésénél, ahogy a haszonállatok legeltetésénél is.

„A tanulmányok azt mutatják, hogy ahol a vadlovak legelnek, ott növekszik a biológiai sokféleség” – mondta Lagos. „Az ökoszisztéma alapvető részét képezik. A növény- és állatvilág számára egyaránt előnyös a jelenlétük ezeken a területeken.”
A juhok és a szarvasmarhák legeltetése szintén megakadályozhatja a tüzeket, de a lovak sajátos fizikai jellemzőkkel bírnak, hogy könnyebben boldoguljanak a galiciai terepen, beleértve a bajuszukat is, ami megvédi a szájukat a tüskés bokroktól.

„Úgy tűnik, hogy jól alkalmazkodtak a tövises bokrokhoz, szívósak – egy tehén nem élhet egész évben hangán” – mondta Lagos.
A klímaváltozás miatti szárazabb, melegebb idő miatt egyre gyakoribbak az erdőtüzek Galiciában. A Global Forest Watch szerint 2001 és 2023 között 96 900 hektár égett le a régióban.
Ez egybeesett Galiciában az eukaliptusz elszaporodásával, ami pirofita növény, a szaporodása és elterjedése függ a tüzektől. Az eukaliptuszfák pedig a lovak legelőjét is csökkentik, mivel csak páfrányok nőnek alattuk.


Az eukaliptuszt egy misszionárius hozta Ausztráliából Galiciába a 19. században, és a helyi cellulózgyárak fakeresletének köszönhetően jelentősen elterjedt. Egy tanulmány szerint jelenleg Galicia faállományának 28 százalékát képezi.
Köszönhetően az állatok legeltetésének, valamint a lassabban égő, így pajzsként működő őshonos tölgyeknek, szelídgesztenyéknek és nyírfáknak, szeptemberben San Colmede falu megmenekült egy erdőtűztől, ami 270 hektár eukaliptuszt és bozótot pusztított el a környező dombokon – mondta Cesar Leiros tűzoltó.
„Láttuk a falut körülvevő tüzet, de az őshonos fáknak, az általunk és az állatok által végzett irtásának köszönhetően a falu megmenekült” – mondta Leiros.

A vadlovak galiciai jelenlétét már a neolitikum időszakában készített ősi sziklafaragványok is bizonyítják. Idővel az emberek és a lovak kapcsolatot alakítottak ki. A galiciai dialektusban „besteiro”-ként (többes számban besteiros) emlegetett emberek a szabadon kóborló lovak egészségére figyeltek, néha háziasítottak pár példányt, vagy eladták őket a húsukért.

Évente egyszer összeterelték a vadlovakat a „rapa das bestas” vagy „vadállatok nyírása” néven ismert eseményeken, hogy némelyiket levágják, a többit beoltsák és megnyírják a sörényüket, hogy a farkasok nehezebben tudják elkapni őket.

Ezek az események később fesztiválokká nőttek, a leghíresebb fesztivál, a Sabucedo turisták ezreit vonzza, akik megnézik, ahogy a földre birkózzák a lovakat és elvégzik az éves állapotfelmérésüket, beoltják és féregtelenítik őket, kezelik a sérüléseiket.




Lucia Perez, aki egy iskolában dolgozik, mellette egy kisebb rapát vezet férjével, a kőfaragó Niko Soutóval Amil faluban. Nem nyereséges – mondta. A vadlovakból származó bevétel a kerítések fenntartását segítik, hogy megakadályozzák, hogy a lovak utakra vagy mezőgazdasági területekre tévedjenek. A költségek, beleértve az állatorvosi díjakat, a biztosítást, a kerítést, a mikrocsipeket és a nyomkövető GPS-berendezéseket, megsokszorozódtak, mondta Souto.


A vadlovak egyszerű haszonállatnak minősülnek, és Javier Alvarez-Blazquez nyugdíjas ügyvéd, akinek tíz lova van a Serra da Grobában, új jogszabályt szeretne, amely figyelembe veszi az egyedi körülményeiket.
A galiciai kormánynak segítenie kellene a besteiróknak, hogy a gondozásuk költségeinek egy részét fedezzék. Egy csikó eladása 60 euró bevételt jelent, de nem fedezi a lovankénti évi körülbelül 100 eurós kiadást, csak a biztosításra és a kerítésre elég – mondta.

A vadlovak számának növekedésével akár pénzt is megtakaríthatna az állam – mondta Melina Barrio, az Alcalai Egyetem közgazdásza. Számításai szerint minden vadló annyi bozótirtást végez, ami évi 8000-10 000 euróba kerülne, ha ezt emberek tennék a tüzek megelőzésére.
A galiciai regionális kormány ugyan elismerte a vadlovak szerepét az erdőtüzek megelőzésében és az ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében, de kijelentette, hogy a jelenlegi jogszabályok megfelelőek, mert a lovak értékesítésből és a turizmusból is bevételhez juthatnak a rapa fesztiválokon.

„Bár ezeket az állatokat a vadonban tenyésztik, a valóságban van gazdájuk, és gazdasági hasznuk származik belőle” – áll a kormány e-mailben elküldött közleményében.
„Ebben az értelemben logikus, hogy a lovakat haszonállatnak tekintjük az európai és spanyol jogszabályoknak megfelelően, és ezért nem mentesülnek az egészségügyi, állatjóléti vagy állományellenőrzési kötelezettségek teljesítése alól” – mondta.

A besteirók kapnak némi támogatást a költségekhez, például a mikrocsipek beültetéséhez – tette hozzá a kormány.
Carlos Souto, Niko apja azt mondta, hogy az eukaliptuszültetvények elterjedése miatt a lovak gyakrabban jönnek le a dombokról, hogy legelőt keressenek, így jobban oda kell figyelni rájuk.

Korábban hetente egyszer nézte meg a lovait, most már minden reggel megy, Niko és Lucia pedig munka után, este nézi meg a lovakat. Niko szerint a lovak kezdenek hozzászokni a jelenlétükhöz, a viselkedésük is változott, egyre kevésbé vadak.

Alvarez-Blazquez úgy véli, hogy a besteirók nélkül a lovak kihalnának, elgázolnák az autók vagy megölnék őket azok a helyi gazdák, akik dühösek a lovakra, mert a veteményeikre és faültetvényeikre is bemennek.
„Védjük őket és gondoskodunk róluk, de hobbiból csináljuk. Az egyetlen célunk, hogy megóvjuk ezt az állatot, mert úgy gondoljuk, ökológiai kincs” – mondta.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!