Magyarországon 2004-ben törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, szóval 40 év fölötti olvasóink még bőven emlékezhetnek rá, mekkora bohózat volt már a sorozás a hadkötelezettség utolsó időszakában: boldog-boldogtalan különféle iskolai és orvosi papírokat lobogtatott, reménykedve, hogy az E („egészségileg alkalmatlan”), vagy legalább az I („ideiglenesen alkalmatlan”) kategóriába sorolják. A miénkhez hasonló, szerződéses katonaság működik a világ sok országában, de egy csomó helyen van még általános és kötelező sorkatonaság is. Például Észak-Koreában, ahol 17 éves korban kérdés nélkül elviszik 8 év szolgálatra a fiúkat és 5 évre a lányokat; vagy Svájcban, ami némileg meglepő az ország évszázadokra visszanyúló semlegessége tükrében. De minden ország sorozási rendszere közül Thaiföldé a legfurább, ahol 21 éves korban konkrétan sorshúzás dönti el a férfiak sorsát.
A thaiföldi hadsereg nagyjából 350 ezer aktív katonából áll (plusz 200 ezer tartalékos), és a minden év áprilisában esedékes sorozáskor 100 ezren csatlakoznak a sereghez hosszabb-rövidebb időre (általában két évre, de járhatnak kedvezmények, például iskolai végzettség után). A sorozás első köre az önkéntes jelentkezés, amit egyébként a hadsereg rossz híre ellenére elég sokan szoktak választani, főleg az ország szegényebb vidékeiről. Ennek a fő oka a sorkatonáknak járó fizetés, ami havi 10 ezer bát (körülbelül 95 ezer forint), ami nagyjából a thaiföldi minimálbér környékén van, de van az az élethelyzet, amikor ez is sokat számít. Az önkéntesek általában az éves sorkatonai szükséglet 10-15 százalékát szokták kitenni, a többieket a nagy katonalottón választják ki a sorozási korhatárt elérő fiatalok közül.
A lottóhúzáson minden résztvevőnek egy kártyát kell kihúznia egy nagy, átlátszatlan műanyag doboztól. A kártyák vagy pirosak, vagy feketék. Azt, hogy melyikből mennyi van, úgy döntik el, hogy a védelmi minisztérium által benyújtott létszámigényből kivonják az adott évben önkéntesen jelentkezők számát, és ennyi piros lap lesz; ezt pedig kivonják az adott évben a 21-et betöltő férfiak számából, és ennyi fekete.
A katonalottó úgy néz ki, hogy a sorozásra behívottakat egyesével szólítják, ők odajárulnak a dobozhoz, lapot húznak, azt felmutatják, és a színe alapján onnantól sorkatonának vagy szabad embernek számítanak. A piros kártyákon egyből szerepel a bevonulás dátuma is. Mivel a hadseregben mindennapos az újoncok szívatása, a beavatási rituálék, és ez néha annyira brutális, hogy halálos áldozatokkal jár, a besorozottak sok esetben súlyos személyes tragédiaként élik meg, hogy piros lapot húztak.
Az utóbbi években választási ígéretek szintjén többször felmerült már Thaiföldön a hadsereg reformja és a hadkötelezettség eltörlése, de ez rendszeresen elbukott, főleg a lakosság idősebb részének ellenállásán. Tavaly ősszel mindenesetre a védelmi miniszter bejelentette, hogy 2027-ig jelentős csökkentést hajtanak végre a sorkatonák számában, és növelik az önkéntesek, illetve a szerződéses katonák arányát a hadseregben.
Hasonló sorsolás egyébként az amerikai hadseregnél is volt a vietnámi háború alatt, akkor azt döntötte el a véletlen, hogy milyen sorrendben hívják be katonának az embereket. A sorsoláson dátumokat húztak, és ez az adott napon születettek számára jelentette a behívót.
(Források: Reuters, Al-Jazeera)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!