Nyolcvan éve született Szécsi Pál, az egyik legnagyobb hatású magyar énekes

2024. március 19. – 05:58

Nyolcvan éve született Szécsi Pál, az egyik legnagyobb hatású magyar énekes
Szécsi Pált a Kék Csillag együttes kíséri 1972-ben – Fotó: Szalay Béla / Fortepan

Másolás

Vágólapra másolva

Már ötven éve nincs köztünk Szécsi Pál, aki nyolcvan évvel ezelőtt született. Sokadik öngyilkossági kísérlete harmincéves korában sikerült. Összességében hét év alatt hagyott maga mögött olyan életművet, hogy szinte nincs olyan nap, amikor valamelyik rádióban ne csendülne fel bársonyos hangja és valamelyik jól ismert dala. Énekelt vicces dalokat, mint a Gedeon bácsit, olasz slágerek magyar változatát (Távollét, Mint a violák), de szenvedéllyel teli dalokat is (Himnusz a nyárhoz, Ha nem vagy velem). Emellett dalszövegíróként is kipróbálta magát, ami csak igazolta kivételes zenei műveltségét és képességeit. A Carolina vagy a Férfikönnyek is a nevéhez fűződik.

Szécsi igazán fordulatos, rejtélyes életet élt, amit meglehetősen nehéz pontosan rekonstruálni, hiszen már azt sem tudjuk biztosan, hogy március 19-én vagy 20-án született. Csak az évszám biztos: 1944. Apját, Szécsi Ferenc nyelvészt, írót 1945 januárjában elveszítette, egyes források szerint zsidó származása miatt lelőtték a nácik, más dokumentumok szerint egy robbanásban halt meg. Anyja nemcsak őt, hanem két nővérét is nevelőszülőkhöz adta a háború után.

1952-es adat utal arra, hogy Mezőtúron járt iskolába, 1956-ban viszont már Budapesten tanult. Anyja az idősebb nővérét magával vitte a forradalom után, de disszidálásakor a bécsi pályaudvaron hagyta, és nélküle ment Amerikába, ahol többször férjhez ment. Palika fiatalabb nővérével együtt állami gondozásba került, ahol Katalin szerint öccsének nem volt könnyű élete, állítása szerint abúzus áldozata lett. 16 évesen segédmunkásnak állt, dolgozott nyomdában, majd kabinosként a Palatinus strandon.

Itt figyelt fel rá a Divat Intézet egyik alkalmazottja, és rábeszélte, hogy vállaljon szerepet divatbemutatókon. Ekkor ismerkedett meg egy lengyel modellel, Hase Maria Grażynával, aki öt évvel volt idősebb nála, és akit tizennyolc évesen feleségül vett. Saját bevallása szerint három évet élt Lengyelországban, megtanulta a nyelvet, idegenvezetést is vállalt, de aztán a házassága zátonyra futott. Vannak olyan visszaemlékezések, hogy erre az időszakra tehető első öngyilkossági kísérlete. Grażyna ma is él, nagy hírnevet szerzett az országában, 2003-ban állami kitüntetést is kapott.

1965 szilvesztere kulcsdátum az életében, mert a Gellért Szállóban lépett fel, amikor nemcsak ruhákat mutatott be modellként, hanem megcsillantotta énektudását is a kifutón. Megtetszett valakinek, Majláth Júlia zeneszerző-zenepedagógushoz került, aki elkezdte csiszolni az énektudását. 1967 tavaszán megnyert egy salgótarjáni tehetségkutató versenyt, majd benevezték a II. Táncdalfesztiválra, ahol a Csak egy tánc volt című dalt adta elő, nagy sikerrel. Második lett vele, és az egész ország megismerte és megszerette.

Szécsi Pál az 1968-as Táncdalfesztivál döntőjében – Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan
Szécsi Pál az 1968-as Táncdalfesztivál döntőjében – Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

Lényegében hét év alatt ért el mindent, amit csak lehetett itthon. Ezt az időszakot 1971-ben megszakította egy NSZK-beli kitérő. Németül is több dalt énekelt fel Paul Moro művésznéven, ezek közül a YouTube-on is megtalálható néhány. Kicsapongó életvitele, kezdődő alkoholfüggősége, önpusztító életmódja miatt nem tudott karriert csinálni, egyszer meg is büntették ittas vezetés miatt.

1972 januárjában összefutott a korszak színésznő sztárjával, Domján Edittel, a rádióban. Első látásra egymásba szerettek. A barátaik ezt nem nézték jó szemmel, mert Domján 12 évvel idősebb volt. A színésznő teherbe esett, de nem tartotta meg a gyerekét. A szenvedélyes, lángoló szerelem nyolc hónapig tartott, Szécsi ekkor énekelte el a Két összeillő ember című slágert, ami róluk szólt, és aminek a szövegét S. Nagy István írta.

Domján kilépett a kapcsolatból, és még az év végén, 1972 karácsonyán, a negyvenedik születésnapján véget vetett az életének. A visszaemlékezések szerint azért dobta el magától az életet, mert úgy gondolta, hogy negyven év felett egy roma származású színésznő már nem tud teljes fényében ragyogni. Két búcsúlevelet hagyott hátra, egyiket sem Szécsinek.

Az énekes nagyon nehezen emésztette meg a történeteket, önmagát is okolta és marcangolta Domján haláláért, noha akkor már hónapok óta nem éltek együtt. 1973 januárjában a Képes Újság egy monológot közölt Szécsitől, ebben szerelme halála szóba sem került:

„Ritkán nyilatkozom újságíróknak. Ne értsen félre, szívesen elmondom a véleményemet, csak nem keresnek meg. Jelentkezni pedig nem illik. Nos, az előbb arra kért, meséljem el, hogyan jutottam a csúcsra. Dehát én nem vagyok a legmagasabb ponton. Lehet, hogy nem is leszek ott. Az isten tudja mért, de sokszor félek. Félek, hogy vége ennek az egésznek. Reggelenként, amikor felébredek, remegve nézek körül: rendben van-e minden?”

– így kezdődött Hámori Tibor írása.

Már ez a néhány mondat következtetni enged az állandó vívódásaira és örökös szorongására. Amikor a depresszió eluralkodott rajta, ismét a gyógyszerekhez nyúlt, de ilyenkor legtöbbször értesítette a barátait, akik a segítségére siettek. Volt, amikor Harangozó Terit hívta, máskor a már említett dalszerzőt, S. Nagyot, és velük tudatta öngyilkossági szándékát.

Volt, aki szerint egyszer drasztikusabb megoldást választott, és megpróbálta elvágni a torkát, mások szerint orvosi gégemetszés nyomait láthatták csak rajta egyik utolsó felvételén, a Carolina klipjének forgatásakor. Mindenesetre a hangja már akkor sem volt olyan, amilyennek szerette volna, begyulladtak a hangszálai, és az sem tett jót neki, hogy olykor füstös helyeken is fellépést vállalt. 1974 elején betegsége miatt le kellett mondania állandó fellépését, de erről is kifejezetten szűkszavúan számoltak be az újságok. Azt viszont közölték márciusban, hogy a hagyományos színész–újságíró focimeccsen ő is ott lesz a pályán júniusban. Nem volt ott.

Tömeg a Farkasréti temető főbejáratánál Szécsi Pál temetésén – Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
Tömeg a Farkasréti temető főbejáratánál Szécsi Pál temetésén – Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

Folyamatosan kereste a kapcsolatot az anyjával, aki azt mondta neki a telefonban, hogy ne menjen utána az Egyesült Államokba. Az anyja nem is tudott arról, mekkora sztár lett a fia Magyarországon, és nem is érdekelték a dalai, a jelleme. A TV2 Naplójának 2001-ben azt nyilatkozta, bűnösnek érzi magát, és rossz anyának, amiért nem törődött megfelelően a gyerekeivel.

1974. április 30-án Szécsi újabb öngyilkossági kísérlete már sikerrel járt. Akkor éjjel is próbált értesíteni valakit, de az illető éppen nem vette fel vagy nem volt otthon. Egy másik szám tárcsázására gyógyszeres kábulatában már nem volt képes.

Bármekkora idolnak számított is, haláláról mindössze egymondatos rövidhírben számoltak be az újságok, napokkal később, jellemzően május negyedikén. Temetéséről egy cikket sem találtunk, noha tízezrek mentek el és rótták le kegyeletüket a Farkasréti temetőben május tizedikén. Nővére, Katalin, a kétezres években három könyvet is írt róla, ezekben őszintén írt hányatott gyerekkorukról. Pozsgai Zsolt rendező színpadi darabot írt az életéből.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!