Popeye, az egykor igen népszerű rajzfilmfigura leginkább két jellemzőjéről ismert: tengerész (hajóját nem éri vész), és folyton spenótot eszik. Ezek közül egyik sem volt igaz Frank „Rocky” Fiegelre, az illinois-i Chester városszerte ismert kemény fiújára. Ami csupán azért érdekes, mert ő ihlette Popeye alakját.
Fiegel 1868-ban született lengyel bevándorlócsaládba – illetve lehet, hogy még Lengyelországban látta meg a napvilágot, de legfeljebb pár évig élt ott. A család Chesterben telepedett le, de Fiegel felnőtté cseperedéséről szinte semmilyen részlet nem ismert. Viszont 1894-ben Chesterben született meg Elzie Crisler Segar, a Popeye későbbi rajzolója. Gyerekként nagy hatással volt rá Rocky, és gyakorlatilag róla mintázta leghíresebb figuráját. Ezt megerősítette a Snopes legendavadász oldal is, forrásként pedig Fred Grandinetti Popeye: An Illustrated Cultural History című könyvét idézte.
Grandinetti chesteri polgárok beszámolóira hivatkozva írja, hogy Fiegel kocsmai kidobóként kereste kenyerét, erős fizikumú, magas fickó volt, aki mindig készen állt egy kis verekedésre. A lebujban rendet tartott és többször előfordult, hogy túlerővel szemben is ő kerekedett felül. Emellett – bár gyanús, hogy ez már hozzáköltött mese – állítólag a szorult helyzetben levő embereket is mindig kisegítette és akkor is közbeavatkozott, ha azt látta, hogy egy felnőtt elver egy gyereket.
Az említett könyv mellett sokat idézett írás a Southern Illinois című lap 1979-es cikke, amiben Fiegel unokaöccse is megszólalt. A rokon elmondta, hogy nagybátyja nem véletlenül kapta a „Rocky” becenevet: ökölharcban nem volt párja, és ha profi ökölvívónak állt volna, jó eséllyel bajnok lehetett volna belőle. Az unokaöcs is megemlítette, hogy Fiegel szerette a gyerekeket – cukorkát és néha még pénzt is adott nekik. És volt egy állandó játékuk: Rocky az esti műszak után szeretett kiülni a háza elé és pipázva elszundikálni a napfényben. A helyi gyerekek ekkor néha addig piszkálták, amíg a felriadó Fiegel dühösen elkezdte kergetni őket, de persze egyiküket sem kapta el.
E gyerekek egyike volt Segar, akire nagy benyomást tett Rocky, és Popeye karakterének megalkotásakor ezekhez az emlékekhez nyúlt. Ennek köszönhetően Fiegel több külső jegye visszaköszön a karakterben. Rocky álla is széles volt és előreugró, az egyik szemére nem látott, mert állítólag egy verekedésben kiütötték neki (pop-eye), a szájában pedig mindig ott lógott a pipa. És persze erős volt, mint Popeye, bár ő spenót helyett inkább alkoholt fogyasztott rendszeresen. A spenótot Segar utólag adta hozzá a figurához, miután több szülő panaszkodott neki, hogy a gyerekek Popeye-t utánozva folyton verekednek. Azt remélte, hogy a spenóttal kicsit árnyalja a karaktert, illetve a gyerekeket is ráveszi a zöldségevésre.
Segar először papíron rajzolta meg a bunyós tengerészt. A 20. század elején nagyon népszerűek voltak a napilapokban a képregénycsíkok, és a New York’s Evening Journalban Segar is évekig vezetett egy ilyen minirovatot Thimble Theatre címen. A képregény 1919-ben indult, Popeye pedig tíz évvel később bukkant fel benne. Hamarosan ő lett a legkedveltebb karakter, ezért a képregény címe is megváltozott Thimble Theatre Starring Popeye-re. A rajzoló később azt is elárulta, hogy Popeye barátnőjét, Olive-ot is egy chesteri lakosról mintázta: egy Dora Paskel nevű magas, vékony nőről, aki folyton kontyba fogta a haját.
Amikor Popeye népszerűsége nőni kezdett, akkortájt jelentek meg a mozikban az első rajzfilmek, Mickey egér például 1928-ban debütált. A Paramount is szeretett volna egy saját bestsellert a műfajban, megvették hát Segartól a képregény jogait, a szakma egyik legendás műhelye, a Fleischer Studios pedig 1933-tól ontani kezdte a Popeye-rajzfilmeket. A spenótevés és a verekedés az animációs változatban még gyakrabban jelent meg, aminek hatására 1934-ben Amerikában harmadával megugrott a spenóteladás.
Segar nem sokáig élvezhette a képregény és a rajzfilm sikereit: 1938-ban, 43 évesen leukémiában meghalt. Popeye-t ezután más művészek rajzolták tovább képregényben és rajzfilmben is. 1980-ban egy élőszereplős film is készült, amiben Robin Williams játszotta a címszereplőt és Robert Altman volt a rendezője, ennek ellenére a film nagyot bukott. Popeye karaktere viszont azóta is tovább él, idén például egy Popeye-manga fog megjelenni.
Hogy Fiegel mikor tudta meg, milyen popkulturális ikont ihletett, abban nem értenek egyet a források. Egyesek szerint csak akkor, amikor Segar meghalt, mások úgy tudják, a rajzoló évekkel korábban felvette a kapcsolatot Rockyval és néha pénzzel is támogatta őt. Ha kapott is valamennyi jogdíjat Segartól, az nem változtatta meg Fiegel életét: az anyjával, majd annak halála után az anyja házában lakott, egész életében agglegény maradt és folyton ott lógott a pipa a szájában. 1947-ben, 79 évesen halt meg, az anyja mellé temették egy jelöletlen sírba. 1996-ban aztán rajongói kezdeményezésre odakerült egy sírkő a nyughelyére, rajta az 1929-es Popeye-figurával.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!
