Horthy Miklós imádta a teniszt, nemzetközi bajnokságokon is elindult

2023. december 5. – 06:05

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy feltűnést keltett elegáns és érdekes játékával a Budapesti Lawn Tennis Clubban 1901-ben egy tengerésztiszt, aki Pickler Henriket 6:1, 6:0 arányban verte meg. Ki lehet ő?

– olvasható abban a most megjelent könyvben, ami a teniszt kvízeken keresztül mutatja be, innen a cím is: Tenisz kvízekre szedve. (A könyvet Ruszanov András, Szabó Attila és Závodni Zsolt jegyzi.) Ha a tengerésztiszt részből indulunk ki a feladványban, a kérdés kizárásos alapon már nem is annyira nehéz, és ha egy kicsivel odébb lapozunk, akkor láthatjuk is, hogy a helyes megfejtés Horthy Miklós. Az akkor 34 éves Horthy Miklós nyilván nem az utcáról beesve játszhatott a klubban, hanem meghívták, ahogy ez annak idején az arisztokráciát jellemezte. Hogy a későbbi kormányzó Horthy vonzódott a sporthoz, még az autósporthoz is, arról közszájon forognak történetek, a teniszhez való kötődése azonban nem ennyire ismert.

A sportág első magyar bajnokságát 1895-ben rendezték meg, 1899-től már Budapest volt az esemény helyszíne. Nem volt nagy késésben a magyar főváros, mert a franciáknál is csak 1891-ben írták ki először a később patinássá váló Roland Garros elődjének tekinthető versenyt.

A tenisz a 19. század végén indult világot meghódító útjára, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is gyorsan gyökeret eresztett, és mivel népszerű volt, természetesen felkerült az első, athéni olimpia műsorára is 1896-ban. Tapavicza Momcsiló szerzett is Magyarországnak egy bronzérmet, igaz, csak a későbbi kutatások derítették ki, hogy őt harmadiknak ismerték el.

Horthy Miklós teniszezik az Esti Ujság 1938. december 25-i számában – Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár / Esti Ujság, 1938. december – 3. évfolyam, 274–298. szám
Horthy Miklós teniszezik az Esti Ujság 1938. december 25-i számában – Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár / Esti Ujság, 1938. december – 3. évfolyam, 274–298. szám

Horthy teniszező múltja akkor lett igazán érdekes, amikor már kormányzóvá választották. 1932-ben, a hazai szövetség alapításának 25. évfordulóján kezdtek el cikkezni az újságok a bevezetőben említett bajnokságról, és arról is, hogy a következő fordulóban egy bizonyos Vaniek László két szettben legyőzte a Pólából érkező tengerésztisztet. Horthy a trieszti Adria-bajnokságon is jól szerepelt, két győztes meccs után második lett, és nem is akárki, hanem a prágai Robert Kinzl mögött. Az akkoriban kimondottan nevesnek számító játékos ellen nem volt esélye az ellentengernagynak.

1932-ben ünnepélyes külsőségek közt kapta meg Horthy a szövetség arany díszjelvényét, olyan indoklással, hogy a

„régi aktív versenyzőnek, és a teniszsport igazi barátjának”.

1934-ben az is kiderült, hogy Horthy lehetett az első magyar, aki focilabdába rúgott. Az angolok elleni válogatott meccs előtt felelevenítette a sportlapnak adott interjújában, hogy 1895-ben az angolok ellen már pályára lépett, igaz, nem hivatalos, nemzetek közti válogatott meccsen. A Pólában (mai nevén Pula) állomásozó angol tengerészek mutatták meg a játékukat, és a helyiek által kialakított csapatban helyet kapott az ott szolgálatot teljesítő Horthy is. Erre az időszakra tehető az is, amikor vitorlásversenyen is részt vett.

A kormányzót tehát igazi all round sportembernek tartották, és ez akkor tökéletesen illett is a trendbe. Példának okáért Hajós Alfréd úszásban nyert olimpiát, de emellett fociban is válogatottságig vitte, és az úszást lényegében egy évvel az olimpiai győzelme után be is fejezte. Horthy katonához méltón a vívásban is mutatott tehetséget, az 1896-os millenniumi versenyeken a hadseregben jó eredményeket ért el. Aranyérmet kapott, de ez akkor nem feltétlenül jelentett első helyet a versenyen.

Amikor Horthy a hetvenedik születésnapját ünnepelte, 1938-ban az újságok egymásra licitálva írtak az ország első emberének sportban elért eredményeiről. De nemcsak a sportemberről, hanem mint a magyar sport legnagyobb patrónusáról. Megemlítették, mennyire szereti az úszást, a lovaglást, a vadászatot, de azért a tenisz, a királyok sportja maradt a szíve csücske. Nem véletlen, hogy a gödöllői kastélyban és a kenderesi kúriában is volt egy teniszpályája, amin rendszeresen játszott. 1937-ben az amerikai AP hírügynökség itt fotózta le teniszütővel és teniszlabdával a kezében.

„Magyarország főméltóságú kormányzója még ma is hűséges és szenvedélyes teniszező. A hetvenéves főméltóságú úr a teniszsport nagy kedvelője, mondhatnánk, szerelmese. Amikor egy-egy nagy jelentőségű, nemzetközi teniszversenyen megjelenik a margitszigeti díszpályán, a közelállók gyakran hallhatják szakszerű megjegyzéseit és a játékot elemző mindig élesen találó bírálatát”

– lelkendezett az 1938-as Sporthirlap.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!