Mikor fogy el a földből az arany?

2023. október 11. – 06:08

Mikor fogy el a földből az arany?
Egykori külszíni bánya és a mai földalatti bánya jelenlegi bejáratánál az ausztráliai Lavertonban 2022. augusztus 24-én – Fotó: Michael Robinson Chavez / The Washington Post / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az izraeli háborús helyzetre az arany ára is azonnal reagált, már hétfőn unciánként 20 dollárral lett drágább az árutőzsdén. Jelenleg 1850 dollár körül van az ára egy unciának, ami 31,1035 grammnak felel meg.

Valamennyi háborús időszak, mélyebb gazdasági válság velejárója, hogy a befektetők tesznek egy lépést az értékálló nemesfém felé, és a kereslet meglendíti az árakat. Még akkor is, ha kereslet folyamatosan van is, mert a jegybankok már tavaly február végétől, az oroszok ukrajnai inváziója óta a legnagyobb felvásárlók közt szerepelnek. A Magyar Nemzeti Bank is bevásárolt még békeidőben, megháromszorozta az aranytartalékát, jelenleg 94,5 tonna felett őrködik.

De vajon mennyi arany van forgalomban az egész világon, és mennyi van még feltáratlanul a felszín alatt?

Amennyire egyszerű kérdések ezek, annyira nehéz rájuk egyszerű választ találni. Ráadásul arany nemcsak a földben van, hanem az óceánokban, az űrben, de minimális mértékben még az emberi szervezetben is. Itt most nem az implantátumokra gondolunk, vagy a szépészeti beavatkozások során a bőrben elhelyezett aranyra.

De térjünk is vissza a kérdés első felére: mennyi arany van jelenleg használatban? Mivel ez a nemesfém ötezer éve velünk van, még erre sem könnyű kibökni egy egzakt számot, a különböző források 160 ezer tonnától 200 ezer tonna aranyig elég nagy szórásban tesznek említést. A bizonytalansági faktort nyilván fokozza, hogy például mennyi aranyat használtak fel az ókorban. Ha az egyiptomi Tutanhamon fáraó sírja koporsója másfél tonna aranyból készült, akkor az sem tűnik túlzásnak, hogy akár már 200 ezer tonna aranynál is több volt már használatban.

Az első aranypénzeket például időszámításunk előtt 550 körül verték, az első ilyeneket Krőzus lüd király vezette be a mai Törökország kis-ázsiai területén. 1492-ig, vagyis Amerika felfedezéséig csaknem 13 ezer tonnát termelhetett ki az emberiség a londoni székhelyű GFMS fémipari tanácsadó cég becslése szerint.

Meghökkentőbb, hogy ha ezt a 200 ezer tonnás mennyiséget összeolvasztanánk, akkor a világ teljes aranykészlete beleférne egy 22 méter élhosszúságú kockába vagy éppen egy 27 méter átmérőjű gömbbe. A 19. század végén egy magyar geológus, a kolozsvári Primics György több tanulmányt írt az aranyról, és azt állította, hogy egy szőlőmagnyi rögből 2 kilométer hosszú drót is húzható lenne, egy kölesgolyó nagyságú rögöt pedig 50 négyzetméternyi lemezzé lehet kalapálni. Belegondolni is izgalmas, hogy a valaha talált legnagyobb aranyrögből, inkább már egy szikla volt, mit lehetne kihozni.

Aranyrudak a Bank of New York páncéltermében – Fotó: Michael Norcia / Sygma / Getty Images
Aranyrudak a Bank of New York páncéltermében – Fotó: Michael Norcia / Sygma / Getty Images

Önmagában az arany keletkezése sem hétköznapi, mert a csillagok összeütközése, kozmikus robbanások kellettek ahhoz, hogy egyáltalán létrejöhessen, ez okozza a ritkaságát is a természetben.

És akkor most foglalkozzunk a kérdés másik részével: mennyi aranyat rejthet még a Föld gyomra? A bizonytalansági faktor itt is megvan. Már csak azért sem könnyű megmondani, mert arról is sincs pontos információ, mennyi jelenleg is működő aranybánya van. Egy 2012-es jelentés szerint 439 olyan lelőhely van, ahol egymillió unciát, vagyis 31,1 tonnát a felszínre lehetne hozni, de ezeknek a töredékén van valódi termelés. Ebben a jelentésben azt írták, hogy a földben lévő arany mennyisége 93 796 tonna lehet.

És itt már rögtön pontosítani is kell, mert ennek a 20 százaléka olyan helyen van, ami nehézkessé teszi a kibányászását. Előfordulhat, hogy a gazdasági (infrastrukturális) vagy a politikai feltételek nem adottak, de olyan is, hogy a kettőből egyik sem. Becslések szerint összességében nagyjából 74 ezer tonna arany lehet még a földben, amihez nem jutottak hozzá.

A jelenlegi legnagyobb aranytermelő egyébként Kína, amely 2007-től vette át az aranyérmes pozíciót, és azóta nem is engedi el azt. Rajtuk kívül Oroszország, Ausztrália képes még legalább évi 300 tonnát a felszínre hozni. Aztán jön Kanada és az Egyesült Államok, ez az ötös fogat határozta a világ aranytermelését az elmúlt évtizedekben. Olykor Peru, Kazahsztán és Dél-Afrika tudott még bekerülni az ötbe, vagy legalább megközelíteni ezeket az államokat, de hogy mennyire szűk elitről beszélünk, azt jól mutatja, hogy a világ aranytermelése 2022-ben 3100 tonna volt – ennek túlnyomó többsége alig pár országtól származik.

Ha ilyen ütemben halad a globális kitermelés, még 25 évig biztosan nem kell attól tartani, hogy előkerülne a mélyben lévő összes arany.

A 14. században egyébként Magyarország is nagyhatalomnak számított. A felvidéki Körmöcbányán és az erdélyi bányákban évente 4 tonna aranyat termeltek, ezzel a kontinensen forgalomban lévő arany mintegy 80 százaléka magyar eredetű volt. Ezek a bányák aztán kifulladtak, ilyen volt például az a Verespatakon lévő, ahol a 2000-es évek elején újra akarták nyitni a termelést kanadai támogatással. Mivel azóta a helyszín a világörökség része lett, ez a kérdés lekerült a napirendről. Hogy a Börzsönyben lévő több száz tonnányi – feltételezett – arany a felszínre kerül-e valaha, az is a jövő zenéje.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!