Hollywood hőskorában a filmforgatások kevésbé voltak biztonságosak, mint mostanában (pedig ma is történhetnek tragédiák), és a legsúlyosabb forgatási baleset egy olyan film készítésekor történt, amiben Lugosi Béla is játszott. 1930-ban a Such Men Are Dangerous című szerelmi dráma forgatásán tíz ember halt meg, amikor két repülőgép összeütközött, köztük a rendező és két operatőr is.
Lugosi Béla – eredetileg Blaskó Béla Ferenc Dezső, aki a Temes megyei Lugoson született, innen alkotta meg művésznevét – akkor már tíz éve Amerikában élt, voltak színpadi és kisebb filmszerepei is. Az áttörést hozó 1931-es Drakula (és azzal a rémfilmes szerepskatulya) még előtte állt, de a Broadway-n már 1927 óta játszotta a vérszívó vámpírt, ezért is kérték fel később a Universaltól a filmszerepre. De 1930-ban a Foxnak vállalt munkát, ez volt első hangosfilmes együttműködése a stúdióval.
A Such Men Are Dangerous (rossz minőségben a YouTube-on megtekinthető) sztoriját egy valós esemény ihlette. 1928-ban egy belga bankár, Alfred Loewenstein eltűnt a La Manche csatorna fölött – hogy kiugrott a repülőből vagy más történt, mai napig nem tisztázott, a bankár holttestét egy hét múlva találták meg. Ez inspirálta Elinor Glyn írót, és kisregényt írt egy férfiról, aki repülőből ejtőernyővel kiugorva rendezi meg a saját halálát.
A film ezt a kisregényt dolgozta fel, főhőse egy nyers modorú üzletember (a kor egyik sármőre, Warner Baxter játszotta), akinek kiszemelt menyasszonya elmenekül az esküvő éjszakáján. A férfi ezután a La Manche fölött ejtőernyővel kiugrik egy repülőből, a nő pedig azt hiszi, hogy a vőlegénye meghalt egy repülőúton. Az üzletember első útja egy plasztikai sebészhez vezet, akivel átszabatja magát jóképűre, és új identitásában meghódítja egykori menyasszonyát, hogy megleckéztesse. De a nő szerelme annyira tiszta, hogy – spoiler! – a férfi rájön, korábban azért nem szerette őt, mert vőlegényként nem volt elég kedves hozzá, és végül ketten boldogan kezdenek együtt egy új életbe.
Azon a végzetes napon, 1930. január 2-án Santa Monica partjainál azt a jelenetet vették fel, amikor a főhős kiugrik a repülőből. Ezt a mutatványt természetesen nem Baxter játszotta el, hanem, a kaszkadőre, Jacob Triebwasser. Ő egy Lockheed gépen repült, ezt filmezte a stáb két Stinson Detroiter repülővel. A két gépen összesen tízen utaztak: Kenneth Hawks rendező, Max Gold segédrendező, Conrad Wells és George Eastman operatőrök, két segédoperatőr, ketten a repülőket biztosító vállalattól és a két pilóta. A szemtanúk szerint a forgatás közben az egyik Detroiter megközelítette a másikat, a két gép szárnyvégei összeütköztek, a repülők lángokba borultak és nagyjából egy kilométeres magasságból az óceánba zuhantak. Később csak öt holttestet találtak meg, de a gépeken utazó tíz embert halottnak nyilvánították.
Aznap szikrázó napsütés volt, nem kizárt, hogy a víz úgy verte vissza a napfényt, hogy az elvakította a pilótákat vagy más módon befolyásolta a tájékozódásukat. De az is egy lehetőség, hogy a gépek átalakítása volt a ludas, a Detroiterekbe ugyanis a filmesek kérésére kettős vezérlést szereltek. A segédpilótai székekben Hawks és Gold ültek, akik így elvileg az irányításba is beleszólhattak, noha nem volt pilótajogosítványuk. A baleset pontos okára végül sosem derült fény, de a holttestek felboncolása után a halottkém kizárta az idegenkezűséget.
A baleset induló karriereknek vetett véget, Gold például még csak 28 éves volt, Kenneth Hawks pedig még csak a harmadik filmjét rendezte (érdekesség, hogy testvére, Howard Hawks szintén rendező lett, és nagy hatással volt Quentin Tarantinóra). A stúdió némileg érzéketlenül kezelte a tragédiát. Mivel a repülős jelenet az utolsó volt a forgatási rendben, a filmet terv szerint bemutatták március 9-én, az ejtőernyős jelenet pedig még az egyik plakátra is felkerült. A kritikák dicsérték Lugosi Béla érzékeny alakítását, aki a plasztikai sebészt játszotta a filmben.
Halálos repülő- és helikopterszerencsétlenségek korábban és később is történtek filmforgatásokon, de egyik sem volt olyan súlyos, mint az 1930-as tragédia. 1929-ben A pokol angyalai című háborús film forgatásán négy ember halt meg repülőbalesetekben, de emlékezetes eset a Homályzóna film 1982-es forgatása is, ahol egy pirotechnikai eszköz eltalált egy helikoptert, a jármű pedig Vic Morrow színész, valamint egy hat- és egy hétéves statiszta halálát okozta. Sajnos tévéműsorok készítésekor történt az 1930-as szerencsétlenséghez hasonló is: 2015-ben a Dropped című francia valóságshow forgatása közben két helikopter összeütközött. A balesetben tíz ember halt meg, köztük Camille Muffat olimpiai bajnok úszó is.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!
