Tényleg kihullik a hajunk, ha nem hordunk sapkát télen?

2022. november 25. – 04:58

Tényleg kihullik a hajunk, ha nem hordunk sapkát télen?
Fotó: Stanislaw Pytel / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Hideg = sapka+sál.

Ez a világ megkérdőjelezhetetlen téli egyenlete, amivel egymást követő szülőgenerációk gondoskodnak gyerekeik hideg elleni védelméről és egyben bosszantásáról. Ellenállás esetén ott a perdöntő érv is, miszerint: „Fiam, ha nem veszel sapkát, kihullik az összes hajad!” Meg a másik, tudományosabbnak tűnő, bár kicsit kevésbé hatásos: „Vegyél sapkát, hiszen a fejeden adod le a legtöbb hőt.” De vajon igazak ezek az intelmek, vagy csupán hasonló szülői szemfényvesztés következményei, mint az, hogy „ha sok répát eszel, megtanulsz fütyülni”?

Egy 2013-ban publikált amerikai kutatásban csaknem száz ikerpárnál vizsgálták meg, milyen okok játszhattak közre abban, hogy az egyik testvér jobban kopaszodik, mint a másik. A meghatározó tényezők között szerepelt a sapkaviselés/-nemviselés is, azonban a fedetlen főnél fontosabbnak tűnt a stressz, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás.

Egy egészséges, a kopaszodás időszaka előtt álló fejen átlagosan 100 ezer hajszál található, ezek folyamatosan cserélődnek: napi 50-100 szál öregszik el és hullik ki, miközben ugyanennyi új hajszál serken. Egy 823 egészséges nő hat éven át történő megfigyelésével végzett svájci kutatás megállapította, hogy ez a szám télen sem ugrik meg, sőt: télen alapesetben kevesebb hajunk hullik ki, mint a többi évszakban. Ennek ugyanaz az oka, mint amikor szőrös kedvenceink és más emlős állatok télre vastag bundát növesztenek: a téli fáradékonyságért is felelős melatonintöbblet az emlősöknél serkenti a szőrtermelést.

Hajunkat télen elsősorban nem a hideg, hanem a szárazság fenyegeti, mert a hideg levegő kevesebb nedvességet tud megtartani, ezért a téli levegő alapból szárazabb, a száraz levegő pedig törékenyebbé teszi a hajszálakat. Épp ezért a túlságosan szűk sapkák akár még ronthatnak is hajunk állapotán. A túl meleg vagy szoros sapkák ugyanis csökkenthetik a szőrtüszőkbe áramló vér mennyiségét, ezáltal több hajszálunk hal el, és hullik ki.

A szülői intelmek azonban cseppet sem alaptalanok, sapkát igenis érdemes hordani télen: nem fázik a fülünk, a fejünk és a homlokunk, véd az esőtől, hótól, széltől. Hogy a testhő túlzott leadásától is védene? Nos, valójában ez is csak egy mítosz: nem igaz, hogy a testhő nagy részét a fejünkön adnánk le hidegben. A téveszme egy tudományosan nem éppen megalapozott kísérlet után terjedt el a köztudatban: eredetét az amerikai hadsereg hetvenes években megjelent túlélési kézikönyvében érdemes keresni, amely azért javasolta a fej beborítását a hidegben, mert „a testhő 40-45 százaléka” ott vész el.

Két amerikai kutató néhány évvel ezelőtt megcáfolta ezt az állítást. Ha ez igaz lenne, akkor az emberek ugyanannyira fáznának, ha sapkában, de nadrág nélkül mennének ki a hidegben, mintha nadrágban, de sapka nélkül. „Nyilvánvaló, hogy ez nem így van” – írták.

A hiedelemért a kutatók szerint az amerikai hadsereg 1950-es években végzett, tudományosan kissé homályosnak tartott kísérlete és annak hibás értelmezése okolható. A vizsgálatok során önkénteseket öltöztettek a sarkvidékeken használt túlélőruhába, és extrém hidegnek tették ki őket. Mivel a fejük volt az egyetlen testrészük, amelyet fedetlenül hagytak, a többit viszont szigetelte a hidegtől az öltözék, a testhőjük nagy része értelemszerűen a fejükön távozott. Ha a kísérletet olyan emberekkel végezték volna, akik csak fürdőnadrágot viselnek, akkor a testhőjük legfeljebb 10 százalékát veszítették volna el a fejükön keresztül, ha pedig pucérak lettek volna, nem lenne nagy különbség a testrészek hőleadása között. A fej hővesztesége tehát nem kirívóan magas.

A kopasz embereknek ugyanakkor semmilyen tudományos vagy áltudományos érvelésre nincs szükségük: azért fog jobban fázni a fejük a hidegben, mert a fejbőrük és a hideg levegő között nincs semmi.

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.