Hideg = sapka+sál.
Ez a világ megkérdőjelezhetetlen téli egyenlete, amivel egymást követő szülőgenerációk gondoskodnak gyerekeik hideg elleni védelméről és egyben bosszantásáról. Ellenállás esetén ott a perdöntő érv is, miszerint: „Fiam, ha nem veszel sapkát, kihullik az összes hajad!” Meg a másik, tudományosabbnak tűnő, bár kicsit kevésbé hatásos: „Vegyél sapkát, hiszen a fejeden adod le a legtöbb hőt.” De vajon igazak ezek az intelmek, vagy csupán hasonló szülői szemfényvesztés következményei, mint az, hogy „ha sok répát eszel, megtanulsz fütyülni”?
Egy 2013-ban publikált amerikai kutatásban csaknem száz ikerpárnál vizsgálták meg, milyen okok játszhattak közre abban, hogy az egyik testvér jobban kopaszodik, mint a másik. A meghatározó tényezők között szerepelt a sapkaviselés/-nemviselés is, azonban a fedetlen főnél fontosabbnak tűnt a stressz, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás.
Egy egészséges, a kopaszodás időszaka előtt álló fejen átlagosan 100 ezer hajszál található, ezek folyamatosan cserélődnek: napi 50-100 szál öregszik el és hullik ki, miközben ugyanennyi új hajszál serken. Egy 823 egészséges nő hat éven át történő megfigyelésével végzett svájci kutatás megállapította, hogy ez a szám télen sem ugrik meg, sőt: télen alapesetben kevesebb hajunk hullik ki, mint a többi évszakban. Ennek ugyanaz az oka, mint amikor szőrös kedvenceink és más emlős állatok télre vastag bundát növesztenek: a téli fáradékonyságért is felelős melatonintöbblet az emlősöknél serkenti a szőrtermelést.
Hajunkat télen elsősorban nem a hideg, hanem a szárazság fenyegeti, mert a hideg levegő kevesebb nedvességet tud megtartani, ezért a téli levegő alapból szárazabb, a száraz levegő pedig törékenyebbé teszi a hajszálakat. Épp ezért a túlságosan szűk sapkák akár még ronthatnak is hajunk állapotán. A túl meleg vagy szoros sapkák ugyanis csökkenthetik a szőrtüszőkbe áramló vér mennyiségét, ezáltal több hajszálunk hal el, és hullik ki.
A szülői intelmek azonban cseppet sem alaptalanok, sapkát igenis érdemes hordani télen: nem fázik a fülünk, a fejünk és a homlokunk, véd az esőtől, hótól, széltől. Hogy a testhő túlzott leadásától is védene? Nos, valójában ez is csak egy mítosz: nem igaz, hogy a testhő nagy részét a fejünkön adnánk le hidegben. A téveszme egy tudományosan nem éppen megalapozott kísérlet után terjedt el a köztudatban: eredetét az amerikai hadsereg hetvenes években megjelent túlélési kézikönyvében érdemes keresni, amely azért javasolta a fej beborítását a hidegben, mert „a testhő 40-45 százaléka” ott vész el.
Két amerikai kutató néhány évvel ezelőtt megcáfolta ezt az állítást. Ha ez igaz lenne, akkor az emberek ugyanannyira fáznának, ha sapkában, de nadrág nélkül mennének ki a hidegben, mintha nadrágban, de sapka nélkül. „Nyilvánvaló, hogy ez nem így van” – írták.
A hiedelemért a kutatók szerint az amerikai hadsereg 1950-es években végzett, tudományosan kissé homályosnak tartott kísérlete és annak hibás értelmezése okolható. A vizsgálatok során önkénteseket öltöztettek a sarkvidékeken használt túlélőruhába, és extrém hidegnek tették ki őket. Mivel a fejük volt az egyetlen testrészük, amelyet fedetlenül hagytak, a többit viszont szigetelte a hidegtől az öltözék, a testhőjük nagy része értelemszerűen a fejükön távozott. Ha a kísérletet olyan emberekkel végezték volna, akik csak fürdőnadrágot viselnek, akkor a testhőjük legfeljebb 10 százalékát veszítették volna el a fejükön keresztül, ha pedig pucérak lettek volna, nem lenne nagy különbség a testrészek hőleadása között. A fej hővesztesége tehát nem kirívóan magas.
A kopasz embereknek ugyanakkor semmilyen tudományos vagy áltudományos érvelésre nincs szükségük: azért fog jobban fázni a fejük a hidegben, mert a fejbőrük és a hideg levegő között nincs semmi.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!