Akármerre indulunk a Földön, mindig Svájcba botlunk

2022. március 4. – 06:05

Akármerre indulunk a Földön, mindig Svájcba botlunk
Turisták a svájci Alpokban – Fotó: Piotr Piwowarski / NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Svájc fele akkora sincs, mint Magyarország, de a szegényes vagy éppen nagyon is élénk fantáziájú emberiségnek köszönhetően mégis úgy tűnhet, hogy egy óriási birodalmat épített ki. A Föld tele van Kis-Svájcokkal, ilyen-olyan Svájcokkal és valaminek a Svájcaival.

Mérhetetlen gazdagság, bankok és széfek, óraipar, büdös és kevésbé büdös sajtok, bicska, csokoládé, harsogóan zöld hegyi legelőn kolompoló marhák, vad és magas sziklacsúcsok, sípályák – a legtöbb ember fejében ezek a sztereotípiák élnek Svájcról. Ezek persze nem megismételhetetlen kunsztok, de mégis svájciként sikerült importálni a gondolkodásunkba.

Svájc a 18. századtól kezdett hódításokba, majd a 19. században a művészeti romantika korszakában még több üzemanyagot kapott a terjedéshez. A korszak művészei imádták a vadregényes hatású tájakat, amelyek akár egy fantáziavilág része is lehettek volna. Svájc is így vált hivatkozási alappá, a francia-svájci határon terpeszkedő Jura-hegység meredek, erdőkből előtörő sziklacsúcsai lettek a hűha-látvány tipikus példái. Ami aztán kicsit is emlékeztetett erre, legyen az bárhol, azt könnyedén lesvájcizták a romantikus esztétikai jegyében. Az útleírások is bővelkedtek az ilyen összehasonlításokban.

Kis-Svájcok először német nyelvterületen jelentek meg, már a 18. században Szász-Svájcnak kezdték hívni az Elba folyó által keretezett homokkőhegységet, amelynek sok száz sziklacsúcsa és fenyőerdői működnek Svájc replikájaként. Szász-Svájc folytatása a mai határ másik oldalán Cseh-Svájc, amelynek ugyanezek a jellegzetességei. A bajorországi Frank-Svájc (nem összekeverendő a svájci frankkal) kiugró mészkőszirtjei után kapta a nevét, és Jakob Reiselberger már 1820-ban A kis Svájc címmel írt verset erről a vidékről. Pár évvel később már angol nyelven is felbukkan Kis-Svájc, a dél-angliai Petersfield környékét nevezte így egy tudósító a The Gentlemen's Magazine-ban. Ezután egyre több hely válik hirtelen hasonlatossá Svájchoz, hamarosan Észak-Amerikában is rátört az emberekre a Svájc-érzet.

Németország, Rathen, Szász-Svájc – Fotó: Sören Stache / Picture-Alliance / AFP
Németország, Rathen, Szász-Svájc – Fotó: Sören Stache / Picture-Alliance / AFP

A svájciságnak más és más értelmezései is terek kaptak az összehasonlításban, a horizonton sorakozó hósipkás hegyek, gleccserek is gyakran felidézték az országot, majd ahogy a 19. század második felétől egyre nagyobb teret kapott a turizmus, a giccses képeslapokra kéklő tavak és a bennük tükröződő táj került. Svájcnak körülbelül 1500 tava van, könnyű volt jó példákat találni. A tavakban utazó ál-Svájcok viszont attól könnyen el tudnak tekinteni, hogy a vízfelszínük hegyláncokat tükrözzön vissza. A németországi Holsteini Svájcban vagy a Mecklenburgi Svájcban ne is keressük több ezer méteres hegyeket, be kell érnünk dombokkal.

A Svájci Turisztikai Szövetség 1992-ben több mint 190 olyan helyet számolt össze a világon, amely hosszabb-rövidebb ideig valamilyen formában a Svájc elnevezést magán viselte. A nevek legtöbbször a már emlegetett tájképi hasonlóságok miatt születtek, de olyanokat is találtak, amelyek a híres svájci politikai semlegességére, banki politikára utaltak, vagy egyszerűen svájci kivándorlók éltek ott. A legtöbb Svájcot Németországban hozták össze, 67 helyet jelöltek meg svájciként, de találunk Észak-Lengyelországban is ilyet, ott Kasub-Svájc tavakban utazik.

A Kis-Svájcok jó részét a térképen megjelölik, természetvédelmi területek, régiók, hegycsoportokat foglalnak magukba, de olyan is előfordult, hogy reklámfogásként sütötték el Svájc nevét, ennek egyik példája a franciaországi Suisse Normande, ahol egy szurdokvölgy idézi fel kicsiben az Alpokot. Még ma is sok vállalkozó gondolja a világ több pontján, hogy ha valamit Svájchoz hasonlítanak, azzal mindent elmondanak a területről, és rárepülnek a turisták.

Franciaország, Jura – Fotó: Lansard Gilles / Hemis / AFP
Franciaország, Jura – Fotó: Lansard Gilles / Hemis / AFP

A meghonosodott földrajzi nevek mellett még számolnunk kell a fellengzős párhuzamba állításokkal, ha a futballban van Kárpátok Maradonája és Madocsai Messi, akkor érthető, hogy Svájc sem maradhatott ki ebből a körből. Kezdjük mindjárt itthon, a sajtóban a Mecsekben található Óbánya tűnik fel olykor Magyar Svájcként, ennél a patakvölgyben megbújó falunál is a táj szépsége, és a németajkú lakosság indokolta a megnevezést. A Bács-Kiskun megyei Helvécia Svájc latin nevét viseli magán, de itt csak annyi a kapcsolat, hogy Wéber Ede svájci tanár keresztelt el így egy egykori szőlőtelepet.

Ha minden igaz, Európa Svájca Svájc, de más kontinensek is úgy gondolták, hogy adnak a világnak egy Svájcot, vagy akár többet. Az indiai Kasmír szeret kelet Svájcaként hivatkozni magára, míg Kirgizisztán a Közép-Ázsia Svájca titulust kapta meg, jórészt a Tien San hóborította hegyláncai miatt, de a pakisztáni Swat-völgyre is sokszor hivatkoznak, mint Ázsia Svájcára a tájképi kulisszái miatt. Szingapúr a bankrendszere miatt fut Ázsia Svájca néven.

Dél-Amerika Svájca címre Uruguay jelentkezett be, nem feltétlenül azért, mert svájci kolóniája Nueva Helvecia néven alapított ott települést, hanem sok közös vonása van a két országnak. Uruguay alkotmányát a svájci szövetségi alkotmány mintájára írták, és a dél-amerikai ország történetében kétszer is azt a kollegiális kormányzati rendszert működtették, ami Svájcban most is létezik. Emellett a ország mérete, diverzifikált gazdasága és jóléti szolgáltatásai is hasonlítanak az európai névadóhoz. Észak-Amerika is villantott egy Kis-Svájcot, a coloradói hegyi falut, Ournayt és környékét nevezték ki Amerika Svájcának.

Colorado, Ouray – Fotó: Brad Holt / Getty Images
Colorado, Ouray – Fotó: Brad Holt / Getty Images

Afrika Svájcaként az Egyenlítőhöz közel fekvő Ruandát szokták emlegetni, de inkább gazdasági teljesítménye, mintsem a környezeti hasonlóságok okán. Az ugandai Kigezi-fennsíknál viszont már előhozzák az Alpok-érzést.

Manapság persze nincs sok értelme svájciasításnak és a pótlékoknak, az igazi Svájc sem olyan elérhetetlen, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt, de a Kis-Svájcok és az erőltetett hasonlítások már velünk maradnak.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!