Akármerre indulunk a Földön, mindig Svájcba botlunk

2022. március 04. – 05:05

Akármerre indulunk a Földön, mindig Svájcba botlunk
Turisták a svájci Alpokban – Fotó: Piotr Piwowarski / NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Svájc fele akkora sincs, mint Magyarország, de a szegényes vagy éppen nagyon is élénk fantáziájú emberiségnek köszönhetően mégis úgy tűnhet, hogy egy óriási birodalmat épített ki. A Föld tele van Kis-Svájcokkal, ilyen-olyan Svájcokkal és valaminek a Svájcaival.

Mérhetetlen gazdagság, bankok és széfek, óraipar, büdös és kevésbé büdös sajtok, bicska, csokoládé, harsogóan zöld hegyi legelőn kolompoló marhák, vad és magas sziklacsúcsok, sípályák – a legtöbb ember fejében ezek a sztereotípiák élnek Svájcról. Ezek persze nem megismételhetetlen kunsztok, de mégis svájciként sikerült importálni a gondolkodásunkba.

Svájc a 18. századtól kezdett hódításokba, majd a 19. században a művészeti romantika korszakában még több üzemanyagot kapott a terjedéshez. A korszak művészei imádták a vadregényes hatású tájakat, amelyek akár egy fantáziavilág része is lehettek volna. Svájc is így vált hivatkozási alappá, a francia-svájci határon terpeszkedő Jura-hegység meredek, erdőkből előtörő sziklacsúcsai lettek a hűha-látvány tipikus példái. Ami aztán kicsit is emlékeztetett erre, legyen az bárhol, azt könnyedén lesvájcizták a romantikus esztétikai jegyében. Az útleírások is bővelkedtek az ilyen összehasonlításokban.

Kis-Svájcok először német nyelvterületen jelentek meg, már a 18. században Szász-Svájcnak kezdték hívni az Elba folyó által keretezett homokkőhegységet, amelynek sok száz sziklacsúcsa és fenyőerdői működnek Svájc replikájaként. Szász-Svájc folytatása a mai határ másik oldalán Cseh-Svájc, amelynek ugyanezek a jellegzetességei. A bajorországi Frank-Svájc (nem összekeverendő a svájci frankkal) kiugró mészkőszirtjei után kapta a nevét, és Jakob Reiselberger már 1820-ban A kis Svájc címmel írt verset erről a vidékről. Pár évvel később már angol nyelven is felbukkan Kis-Svájc, a dél-angliai Petersfield környékét nevezte így egy tudósító a The Gentlemen's Magazine-ban. Ezután egyre több hely válik hirtelen hasonlatossá Svájchoz, hamarosan Észak-Amerikában is rátört az emberekre a Svájc-érzet.

Németország, Rathen, Szász-Svájc – Fotó: Sören Stache / Picture-Alliance / AFP
Németország, Rathen, Szász-Svájc – Fotó: Sören Stache / Picture-Alliance / AFP

A svájciságnak más és más értelmezései is terek kaptak az összehasonlításban, a horizonton sorakozó hósipkás hegyek, gleccserek is gyakran felidézték az országot, majd ahogy a 19. század második felétől egyre nagyobb teret kapott a turizmus, a giccses képeslapokra kéklő tavak és a bennük tükröződő táj került. Svájcnak körülbelül 1500 tava van, könnyű volt jó példákat találni. A tavakban utazó ál-Svájcok viszont attól könnyen el tudnak tekinteni, hogy a vízfelszínük hegyláncokat tükrözzön vissza. A németországi Holsteini Svájcban vagy a Mecklenburgi Svájcban ne is keressük több ezer méteres hegyeket, be kell érnünk dombokkal.

A Svájci Turisztikai Szövetség 1992-ben több mint 190 olyan helyet számolt össze a világon, amely hosszabb-rövidebb ideig valamilyen formában a Svájc elnevezést magán viselte. A nevek legtöbbször a már emlegetett tájképi hasonlóságok miatt születtek, de olyanokat is találtak, amelyek a híres svájci politikai semlegességére, banki politikára utaltak, vagy egyszerűen svájci kivándorlók éltek ott. A legtöbb Svájcot Németországban hozták össze, 67 helyet jelöltek meg svájciként, de találunk Észak-Lengyelországban is ilyet, ott Kasub-Svájc tavakban utazik.

A Kis-Svájcok jó részét a térképen megjelölik, természetvédelmi területek, régiók, hegycsoportokat foglalnak magukba, de olyan is előfordult, hogy reklámfogásként sütötték el Svájc nevét, ennek egyik példája a franciaországi Suisse Normande, ahol egy szurdokvölgy idézi fel kicsiben az Alpokot. Még ma is sok vállalkozó gondolja a világ több pontján, hogy ha valamit Svájchoz hasonlítanak, azzal mindent elmondanak a területről, és rárepülnek a turisták.

Franciaország, Jura – Fotó: Lansard Gilles / Hemis / AFP
Franciaország, Jura – Fotó: Lansard Gilles / Hemis / AFP

A meghonosodott földrajzi nevek mellett még számolnunk kell a fellengzős párhuzamba állításokkal, ha a futballban van Kárpátok Maradonája és Madocsai Messi, akkor érthető, hogy Svájc sem maradhatott ki ebből a körből. Kezdjük mindjárt itthon, a sajtóban a Mecsekben található Óbánya tűnik fel olykor Magyar Svájcként, ennél a patakvölgyben megbújó falunál is a táj szépsége, és a németajkú lakosság indokolta a megnevezést. A Bács-Kiskun megyei Helvécia Svájc latin nevét viseli magán, de itt csak annyi a kapcsolat, hogy Wéber Ede svájci tanár keresztelt el így egy egykori szőlőtelepet.

Ha minden igaz, Európa Svájca Svájc, de más kontinensek is úgy gondolták, hogy adnak a világnak egy Svájcot, vagy akár többet. Az indiai Kasmír szeret kelet Svájcaként hivatkozni magára, míg Kirgizisztán a Közép-Ázsia Svájca titulust kapta meg, jórészt a Tien San hóborította hegyláncai miatt, de a pakisztáni Swat-völgyre is sokszor hivatkoznak, mint Ázsia Svájcára a tájképi kulisszái miatt. Szingapúr a bankrendszere miatt fut Ázsia Svájca néven.

Dél-Amerika Svájca címre Uruguay jelentkezett be, nem feltétlenül azért, mert svájci kolóniája Nueva Helvecia néven alapított ott települést, hanem sok közös vonása van a két országnak. Uruguay alkotmányát a svájci szövetségi alkotmány mintájára írták, és a dél-amerikai ország történetében kétszer is azt a kollegiális kormányzati rendszert működtették, ami Svájcban most is létezik. Emellett a ország mérete, diverzifikált gazdasága és jóléti szolgáltatásai is hasonlítanak az európai névadóhoz. Észak-Amerika is villantott egy Kis-Svájcot, a coloradói hegyi falut, Ournayt és környékét nevezték ki Amerika Svájcának.

Colorado, Ouray – Fotó: Brad Holt / Getty Images
Colorado, Ouray – Fotó: Brad Holt / Getty Images

Afrika Svájcaként az Egyenlítőhöz közel fekvő Ruandát szokták emlegetni, de inkább gazdasági teljesítménye, mintsem a környezeti hasonlóságok okán. Az ugandai Kigezi-fennsíknál viszont már előhozzák az Alpok-érzést.

Manapság persze nincs sok értelme svájciasításnak és a pótlékoknak, az igazi Svájc sem olyan elérhetetlen, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt, de a Kis-Svájcok és az erőltetett hasonlítások már velünk maradnak.

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.