Az ígéretek szerint az év végén már roboghatnak a vonatok azon az indiai vasúti hídon, amely 35 méterrel még az Eiffel-toronynál is magasabb. Az acélszerkezetű híd 359 méterrel a folyó fölött ível át. Építésével sokáig vacakoltak, olykor évekig leálltak, de már célegyenesben van a projekt.
Az indiai Északi Vasút 2002-ben határozta el, hogy a Pakisztánhoz közel fekvő Dzsammu és Kasmír régióban egy közel 300 kilométeres új vasútvonalat épít. Már a távolság sem kevés, de a vállalás a terepviszonyok miatt vált igazán nagy falattá. A vasútvonal jó része a rendkívül tagolt Himaláján vág át, és mivel a vonatokat nem igazán hegymászásra tervezték, a mérnökök alagutak fúrása és hidak építése mellett döntöttek. Az összesen 110 kilométernyi alagút kifúrása is szép teljesítmény, de a legnagyobb bravúrra a Csenáb folyónál volt szükség, ahol egy mély szakadék fölött vezették át a vasúti pályát.
A helyszín eleve nem sok jót ígér, számolni kell földcsuszamlásokkal, földrengésekkel, szélsőséges hőmérsékletekkel és erős széllel is, és mindehhez jön még a politika: Dzsammu és Kasmír régió egy része vitatott hovatartozású terület, a szomszédos Pakisztán is jogot tart rá, így határvillongásokra is számítani lehetett az építés közben. Mindez a tervezésben is megjelent, a megbízók terroristabiztos hidat kértek, olyat, amelyik akkor sem omlik össze, ha valamelyik főbb szerkezeti elemét felrobbantják. Az előkészítő munkálatoknál ezt is modellezték, ahogy azt is, mekkora kilengést bír el a szerkezet; végül olyan terv mellett döntöttek, amelyik 266 kilométer per órás szélnél is stabil hídszerkezetet garantál. A közel két évtizede tartó projekt költségei is magasak, eddig közel 200 millió dollárnyi összeget költöttek a hídépítésre.
A mérnöki leleményességre először a szakadék megközelíthetősége miatt volt szükség – a mérnökök először csak lóháton tudták megközelíteni a területet –, emiatt vágtak utakat a folyó partján a sziklafalba; egy teraszos rendszert alakítottak ki, majd egy óriási darut is megépítettek, amellyel a folyó két partja között is tudták szállítani az építőanyagokat és a munkaeszközöket. A kanyargós hegyi utak miatt nem lehetett nagy méretű előregyártott elemeket leszállítani, így szinte az összes acélszerkezetet a helyszínen hegesztették össze. Az isten háta mögötti helyre a logisztika megszervezése is lehetetlennek tűnt, nagy erőfeszítésbe került eljuttatni az épülő hídhoz a munkaerőt, a 28 ezer tonna acélt, egyéb építőanyagokat és szerszámokat. A legforgalmasabb napon egyszerre 3200 ember dolgozott a hídon.
Az építkezéshez is építkezni kellett, a folyó két partján egy 100 és 130 méter magas pilont emeltek, amelyek között azután azokat a kábeleket feszítették ki, amelyeken a csúszódaru közlekedett. Emellett egy 204 méter magas darut is felállítottak, amellyel egy betonpillérre rakodták az anyagokat, vagy húzták fel azokat a gondolákat, amelyekben a munkások csücsültek.
Eddig a kínai Nacsiehe-hidat tartották számon a világ legmagasabb vasúti hídjaként a maga 310 méteres magasságával, de most a második helyre szorul a 359 méteres Csenáb mögött, ami alá beférhetne a 325 méteres Eiffel-torony is.
A 2004-ben elinduló építkezés után a hidat eredetileg 2008-ban akarták átadni, de megcsúsztak a munkákkal, majd 2009-ben le is álltak egy időre, mert megkérdőjeleződött a híd stabilitása és biztonsága. 2010-ben újraindult a kivitelezése, ekkor 2015-ös határidőt irányoztak elő az átadásra. Természetesen ezt sem sikerült tartani, és még ezután is sokszor hangoztak el ígéretek, 2017-ben 2019-re tették az elkészülését, 2019-ben 2020 közepét, majd 2021 májusát ígérték, 2020-ban már 2021 decemberét, és most ott tartunk, hogy 2023 márciusában nyitják meg a hidat a vonatközlekedés előtt. Ez most azért tűnik hihetőnek, mert tavaly április 5-én bezáródott a híd leglátványosabb eleme, a 467 méter fesztávolságú acélív. Az acélszerkezetet még megerősítik, összekapcsolják a parton álló elemekkel, majd betonnal is kiöntik, mielőtt lefektetik rá a vasúti pályát, amelyen majd körülbelül 100 kilométer per órás sebességgel haladhatnak át a vonatok.
A híd hossza 1315 méter, és a tervezők 120 évesre becsülik az élettartamát, addig elvileg csak állagmegóvási munkákat kell végrehajtani rajta.
Bár még nem helyezték üzembe a hidat, már az építése is számos pozitívumot hozott a régióban élőknek. A szállítás miatt fejlesztették a közlekedési hálózatot, a helyiek új technológiákat ismerhettek meg, beindult a kereskedelem, ezenkívül a munkalehetőségek a magasabb fizetéseket, az oktatás és az egészségügy fejlesztését is magukkal hozták.
Források: New Civil Enginer | Engineering News Record | BBC |
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!
