Önfenntartó vízi várossal készülnek Amszterdamban a tengerszint emelkedésére

2022. január 7. – 06:00

Önfenntartó vízi várossal készülnek Amszterdamban a tengerszint emelkedésére
Fotó: Isabel Nabuurs / schoonschipamsterdam.org

Másolás

Vágólapra másolva

A klímaváltozás és a városi életmód egyre károsabb hatásai sok helyen alternatív gondolkodást indítottak be arról, hogyan kellene kinéznie a jövő lakónegyedeinek és településeinek. Amszterdam annyival előrébb jár a többséghez képest, hogy ott már létrehoztak egy olyan kicsi városnegyedet, ami teljesen egészében a vízen van, önfenntartó, és a lakói óriási figyelmet fordítanak a megújuló energiaforrásokra, illetve arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után. Ezt a városrészt úgy hívják, hogy Schoonschip, és a legmenőbb környék egész Amszterdamban.

Schoonschipet a holland Space & Matter építészeti iroda találta ki és tervezte meg azzal a céllal, hogy ez a projekt lesz a prototípus, hogy a jövőben minél több nagyvárosban létre tudjanak hozni hasonló apró vízi városokat. Az ArchDaily szerint Schoonschipben összesen 46 lakóhely található 30 vízi telken, és ezek mind össze vannak kötve egymással is, mólóval. Az utolsó épületet 2021 nyarán fejezték be, azóta pedig teljesen belakták a környéket a helyiek. Közel 150 ember él itt, abból 40 gyerek. Van olyan háztartás, ahol három generáció él együtt.

A projektet még 2010-ben kezdték az amszterdami Johan van Hasselt-csatornán azzal a céllal, hogy egy energiafüggetlen lakókörnyezetet hozzanak létre úgy, hogy közben a lakóközösségi érzést is erősítsék. Mindezt úgy, hogy a lakóházak különböző stílusokban készültek, tehát szinte mindenki olyan házba költözhetett a vízen, amilyet megálmodott és megépíttetett magának a szárazföldön.

A pici városrész napkollektorokkal működik, illetve hűtésre és fűtésre a környező vizet is felhasználják, de még a háztartásokban létrejövő szennyvizet is hasznosítják. A fűtéshez vagy áramhoz szükséges energiát a házak aljában gyűjtik, és mivel minden ház össze van kötve, így meg is tudják ezt egymással osztani. Így nem pazarolják sem a fűtést, sem az áramot, hanem mindenkinek pont annyi jut, amennyire valóban szüksége van. És ami ennél is jobb, az egész projekt szabad hozzáférésű bárkinek, szóval ha valaki esetleg hasonlót szeretne létrehozni, annak a projekt minden paramétere és részlete elérhető ezen az oldalon.

Közben már egy olyan rendszeren is dolgoznak, amelynek köszönhetően a lakók akár el is tudják adni az általuk generált áramot vagy fűtést, amelyhez hasonlóra sehol Hollandiában nincs példa.

Összesen 500 napelem biztosítja az áramot, 30 vízszivattyú a fűtést, a szennyvízből pedig biogázt és trágyát hoznak létre a helyszínen. Ezenkívül a tetőszerkezetek egyharmadából tetőkerteket hoznak létre, hogy a városrésznek természetes hűvösséget adjon a növényzet nyáron.

Ahogy a Space & Matter honlapján is írják, Schoonschip létrehozásában a klímaváltozás mellett az emelkedő tengerszint okozta veszély is a szempontok között szerepelt, ami nem véletlen, hiszen Hollandia a tengerszint alatti elhelyezkedésének köszönhetően az egyik legveszélyeztetebb ország ebben a tekintetben. Schoonschipben a közlekedéshez hasznos csónakokat a családok megosztják egymás között, de ugyanúgy közösködnek az elektromos autókkal és a biciklikkel is.

Fotó: Isabel Nabuurs / schoonschipamsterdam.org
Fotó: Isabel Nabuurs / schoonschipamsterdam.org

A Washington Post cikke szerint akkora a nemzetközi érdeklődés a Schoonschip iránt, hogy még Harry herceg is személyesen járt csodájára az új városrésznek, ahol vízen lebegő kis kertek vannak, amit a helyiek gondoznak, és a madarak imádják ezeket, de van közösségi tér is, ahogy a szárazföldi részen is egy nagy zöldségeskert, ahol évszaktól függően kelkáposztát, paradicsomot vagy éppen cukkinit termesztenek. Emellett arról is nyilatkozniuk kellett, hogy vállalják, hogy az otthonaikat kizárólag környezetbarát alapanyagokból építik meg, vagyis szalmából, zsákvászonból vagy bambuszból. Ezenkívül az ottlakók gyakran szerveznek közös étkezéseket, együtt fürdenek a csatornában, és egy közös WhatsApp-csoportban segítik egymást, ha valakinek bármire lenne gyorsan szüksége.

Egyébként a hollandoknál egyáltalán nem szokatlan, hogy egyre többen költöznek a vízre, de Utrechtben, Rotterdamban vagy Amszterdamban ez eddig főleg azt jelentette, hogy hajókat alakítottak át otthonokká. Schoonschipben ezzel szemben olyan házakat lehet látni, amelyekhez hasonló a szárazföldön is megtalálni. Ahogy a Washington Post fogalmaz,

eddig hajókat alakítottak át otthonokká, most viszont otthonokat hajókká.

Nyilván némi kényelmetlenséggel is jár, ha valakinek a háza a vízen himbálózik. Például ha valami nehéz tárgyat szeretnénk bevinni a házba, mint például egy zongora, akkor az épület másik végében téglákkal kell kiegyensúlyozni az így létrejövő súlyponteltolódást.

Bár a bürokráciával meggyűlt a bajuk, de már a holland kormány is felfigyelt rájuk, és kezdeményezték, hogy a lakhelyeik a hajó besorolás helyett mást kapjanak. De más országokból is érdeklődnek a projekt iránt, sőt, Malajziában már el is kezdték előkészíteni egy hasonló városrész kialakítását, ami 20 ezer ember számára adhat otthont.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!