Fact-check: a majomhimlő nem nigériai biolaborokban kifejlesztett mesterséges kórokozó

2022. október 26. – 06:00

Fact-check: a majomhimlő nem nigériai biolaborokban kifejlesztett mesterséges kórokozó
Technikus egy a majomhimlő vizsgálatára létrehozott molekuláris kutatólaboratórium avatásán az indiai Csennaiban 2022. július 28-án – Fotó: Arun Sankar / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése után nem sokkal az orosz védelmi minisztérium kommunikációs csatornáin az a hír kezdett el terjedni, hogy Nigériában vannak az Egyesült Államoknak biolaboratóriumai, amelyekben majomhimlővel kísérleteznek. Az írások azt sugallták, hogy a járvány ezekből a laboratóriumokból kerülhetett át Európába, és azt is, hogy szándékosság lehetett benne, mivel a Müncheni Biztonsági Konferencián 2021-ben majomhimlős világjárványt szimuláltak egy biztonsági gyakorlatnál. Utánajártunk, mennyi lehet az igazságtartalma az állításoknak.

Először is, érdemes tisztázni, hogy mi az a majomhimlő, és mi a jellemző a terjedésére. Ahogy korábban írtuk, a majomhimlőt először 1970-ben azonosítottak a Kongói Demokratikus Köztársaságban, egy 9 hónapos fiú lett fertőzött egy olyan területen, ahol 1968-ra sikerült eltüntetni a majomhimlő sokkal pusztítóbb rokonát, a himlővírust. Azóta a betegség fel-felbukkan számos közép- és nyugat-afrikai területen, de időnként azonosítanak Afrikán kívüli gócokat is (2003-ban például az Egyesült Államokban, ez fertőzött prérikutyák miatt jelent meg). A majomhimlő vírusa (MPXV) kétszálú DNS-vírus, amely a Poxviridae család Orthopoxvirus nemzetségébe tartozik. Két különböző genetikai csoportja van: a közép-afrikai (Kongó-medence) és a nyugat-afrikai. A Kongói-medencében előforduló jellemzően súlyosabb betegségeket okoz, és valószínűleg könnyebben terjed. Afrikán kívül jelenleg a nyugat-afrikai verzió a domináns.

A betegség a fertőzött állatok vérével, testnedveivel, illetve bőr- vagy nyálkahártya-elváltozásaival kerül át az emberi szervezetbe. Az emberi fertőzéseket leginkább fertőzött majmokkal, gambiai óriáspatkányokkal és mókusokkal való kapcsolat során dokumentálták, a rágcsálók a vírus legvalószínűbb hordozói. A betegség tünetei közé tartozik a láz, erős fejfájás, nyirokcsomók duzzanata, hátfájás, izomfájdalom és fáradtság. Előfordulhatnak bőrkiütések, amelyek az arcon kezdődnek, és átterjednek a test más részeire.

A majomhimlő kórokozója egy emberről emberre nagyon nehezen terjedő vírus, ráadásul a betegeket könnyű azonosítani, így viszonylag könnyű megfékezni a terjedését. A himlőoltás, úgy tűnik, hatékony lehet a majomhimlő ellen is.

A majomhimlő azért került most a közérdeklődés középpontjába, mert Afrikán kívül is észlelték a terjedését: Európában 2022 májusában jelent meg először. A cikk írásáig az ECDC legfrissebb adatai szerint 20 544 esetet jelentettek az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség határain belül, a legtöbb esetet a járvány kezdete óta Spanyolországban (7 239), Franciaországban (4 084), Németországban (3 651), Hollandiában (1 226) és Portugáliában (920) találtak. Globálisan, Afrikát is ideértve, 75 348 betegnél tartunk a CDC adatai szerint, ezek közül

74 457-et olyan országban jelentettek, ahol korábban nem jelentettek majomhimlőt.

Afrikán kívül az első esetet 2022. május 6-án regisztrálták az Egyesült Királyságban, a fertőzött egy brit lakos volt, aki Nigériából érkezett vissza az országba.

2022. május 27-én az orosz állami hírügynökség weboldalán megjelent egy hír arról, hogy négy amerikai biolaboratórium működik Nigériában, és a WHO is elismerte, hogy az Afrikán kívül terjedő a majomhimlő-törzs Nigériából származik, ahol az Egyesült Államoknak biológiai infrastruktúrája működik. Az írás Igor Kirillovra, az orosz nukleáris, vegyi és biológiai védelmi csapatok vezetőjére hivatkozik forrásként. Kirillov szerint a helyzettel kapcsolatban „rá kell mutatni a furcsa egybeesésre, amely további szakértői vizsgálatot igényel”.

Majomhimlő okozta kiütések egy libériai kislány testén 1971-ben – Fotó: Cdc's Public Health Image Library
Majomhimlő okozta kiütések egy libériai kislány testén 1971-ben – Fotó: Cdc's Public Health Image Library

„Az európai és amerikai média szerint a 2021-es müncheni biztonsági konferencia anyagai a majomhimlő elleni forgatókönyv gyakorlatát említették” – mondta ezután a parancsnok.

Az orosz védelmi minisztérium később a hivatalos Telegram-csatornáján is osztott meg „információkat” a témában, ahol már egyértelműbben fogalmazott: eszerint az „Ukrajna területén található biolaboratóriumokban végrehajtott különleges katonai művelet részeként amerikai oktatóanyagokat találtak, amelyek az ukrán szakembereket képezhették ki a himlőjárványok sürgősségi kezelésére”. Ez a jelentés nem a majomhimlőre, hanem a sima himlőre vonatkozik, ami ellen az oroszok szerint minden amerikai katonának és egészségügyi dolgozónak oltást kell kapnia. Valójában ma a hadsereg csak egy kisebb csoportjának kötelező a himlőoltás, de a vakcinációs program keretein belül sok éven keresztül valóban minden katona kapott oltást – ugyanez a helyzet az egészségügyi dolgozókkal, akiknek 1976 óta nem kötelező a vakcinázás. Az oroszok szerint az általuk közzétett információk azt jelentik, hogy „az Egyesült Államok a himlővírust elsődleges biológiai harci kórokozónak tekinti, és a folyamatban lévő vakcinázási intézkedések saját katonai kontingenseinek védelmét célozzák.”

Alapvetően két témát érdemes tehát tovább boncolgatni: az egyik a WHO állítólagos nyilatkozata a nigériai vírustörzsről és az orosz védelmi minisztérium kijelentései a nigériai biolaboratóriumokról, a másik pedig a müncheni biztonsági konferencia próbagyakorlata.

Több törzs terjed, de egyik sem nigériai biolaborból szabadult

A WHO állítólagos nyilatkozatáról megkérdeztük az Egészségügyi Világszervezet afrikai divízióját, Meenakshi Dalal, a szervezet médiakapcsolatokért felelős munkatársa pedig azt mondta: szó sincs olyanról, hogy a WHO olyasmit mondott volna, hogy Nigériából indult vírustörzs fertőzne Afrikán kívül. „A WHO nem számolt be ilyesmiről. Az ön által hivatkozott idézetet téves információkat terjesztő csoportok találták ki” – írta a Telexnek válaszlevelében. „Nem is egy vírustörzs terjed globálisan, hanem több klád. A WHO kidolgozott egy adatlapot a különböző meglévő kládokról és a folyamatban lévő járványügyi vizsgálatról a nem endémiás országokban” – írta a Telexnek a szervezet munkatársa. Ezzel megdől az az elmélet is, hogy Afrikán kívül jelenleg egyetlen törzs terjedne.

Dalal felhívta a figyelmet az AIRA Infodémiás Trendek Jelentésre (AIRA Infodemic Trend Report), amelyben a WHO által támogatott infodémiás hálózat rendszeresen, tételesen cáfolja a legfontosabb egészségügyi álhíreket a kontinenssel kapcsolatban. A majomhimlővel is foglalkozó jelentésben az orosz védelmi minisztérium által kiadott közleményre hivatkoznak, amelyben az állítólagos laboratóriumokról is van kép, és amely azt állítja, hogy a „fabrikált” majomhimlő-törzs sokkal veszélyesebb, mint a „természetes”. A jelentés szerint a lefotózott létesítményeket már megvizsgálták, és kiderült: normál működésű helyszínekről van szó, amelyek tevékenységéhez nem rendeltek semmilyen titoktartási szintet. A laboratóriumok célja különböző betegségek terjedésének mérséklése és az országon belüli megelőző intézkedések támogatása.

Majomhimlő vírus elektronmikroszkópos képe – Fotó: Cynthia S. Goldsmith / Russell Regnery / Centers for Disease Control and Prevention
Majomhimlő vírus elektronmikroszkópos képe – Fotó: Cynthia S. Goldsmith / Russell Regnery / Centers for Disease Control and Prevention

A nigériai járványkezelő központ egy közleményben azt is kifejtette: nincsenek Nigériában olyan biolaboratóriumok, ahol majomhimlővel dolgoznának. „Az állítást semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. A nigériai közegészségügyi laboratóriumok kijelölése és tevékenysége ismert a felügyelő hatóságok számára, mivel a laboratóriumok többségét a szövetségi kormány hozta létre mind a 36 államban, méghozzá diagnosztikai célokra, válaszul a COVID-19 világjárványra és egyéb fertőző betegségek megjelenésére. Néhány más laboratóriumot a sikeres HIV-ellenőrzési programnak szenteltek, ezeket a szövetségi kormány és partnerei irányítják, és a közegészségügy terén kiterjedt és hosszú távú két- és többoldalú együttműködésen alapulnak. Az együttműködések célja a betegségek megelőzése, diagnosztizálása, felügyelete és ellenőrzése” – olvasható a közleményben.

Ezen kívül azt is megjegyezték, hogy Nigéria üdvözli az összes külföldi országgal való tudományos együttműködést, anyagi támogatást kapott az Egyesült Királyságtól, Németországtól, Japántól is például, valamint Oroszországgal is tárgyalt a vakcinagyártásról. „A Nigéria és az Egyesült Államok közötti együttműködés lehetőséget biztosított technikai segítségnyújtásra, kapacitásépítésre, felszerelések és helyszíni kórházak biztosítására a COVID-19 csúcspontján, valamint pénzeszközöket olyan egészségügyi programok támogatására, mint a HIV/AIDS és a malária felszámolása.” Azt, hogy a most terjedő törzsek laboratóriumban készültek volna, a WHO cáfolta.

Szó sincs tehát arról, hogy ne lennének az USA támogatásával működő laboratóriumok Nigériában, arról viszont annál inkább, hogy ezek nem állnak az amerikaiak tulajdonában, és nem dolgoznak bennük majomhimlővel. Az amerikai biolaborokról szóló álhírek először az orosz-ukrán háború kirobbanása után jelentek meg, csak akkor az ukrajnai laboratóriumokról született dezinformáció. Valójában az Egyesült Államok fenyegetettség-csökkentési programja eredetileg

a volt szovjet biolaboratóriumokat volt hivatott megszüntetni, illetve átalakítani úgy, hogy biológiai fegyverek gyártása helyett betegségmegfigyelésre és kutatásra lehessen őket használni.

2008-ban a kongresszus a programot kiterjesztette Afrikára, Ázsiára, a Közép-Keletre és Európa többi részére is. Ezeken a területeken a program során kockázatelemzőket és oktatókat tréningeztek a humán- és állategészségügyi szektorból, valamint a katonai egészségügyi szektorból például Marokkóban, Algériában, Tunéziában, Líbiában és Egyiptomban.

A majomhimlőt gyártó biolaborokra vonatkozó híresztelésekre válaszul külön tájékoztató is jelent meg a program nigériai működéséről. Ebben az áll, hogy az amerikai védelmi minisztérium által működtetett fenyegetettség-csökkentő program (BTRP, vagyis Biological Threat Reduction Program) 2018 óta működik együtt a nigériai közegészségügyi szektorral, hogy javítsa az ország diagnosztikai és betegség-felderítési képességeit. Kiemelik, hogy az Egyesült Államoknak nincs saját biolaboratóriuma Nigériában, és nem is irányítanak ilyet az országhatárokon belül. Határozottan visszautasítják, hogy olyan amerikai biolaborok lennének Abujában, Lagoszban és Zariában, amelyeknek köze lehet a zajló majomhimlő-járványhoz. „A majomhimlő őshonos Nigériában, és állandó veszélyt jelent a lakosságra. A BTRP célja, hogy segítséget nyújtson a nigériai kormánynak és a nigériai partnereknek a vírus és más endemikus kórokozók által okozott járványok megelőzésében, észlelésében és enyhítésében.”

A járványszimuláció, ami egybeesik a valódi majomhimlő-járvánnyal

Ami a másik témát illeti: a Müncheni Biztonsági Konferencián 2021 márciusában valóban lefolytattak egy szituációs gyakorlatot, amelynek központi kórokozója tényleg a majomhimlőt okozó vírus volt. A konferencia a Nukleáris Fenyegetettségi Kezdeményezés (Nuclear Threat Initiative, NTI) támogatásával zajlott, a szervezet a járvány kitörése után kiadott egy nyilatkozatot, ami a legfontosabb kérdésekre választ ad.

A konferencia szóban forgó online szituációs gyakorlatán 19 magas rangú afrikai, amerikai, ázsiai és európai vezető és szakértő több évtizedes tapasztalatával igyekezett megoldani egy fiktív, fenyegető közegészségügyi problémát. A szakértők a közegészségügy, a biotechnológiai ipar és a nemzetközi biztonság területéről érkeztek. Ez a szituációs megoldás bevett gyakorlat egyébként, a harmadik a sorban 2019 és 2020 után, amelyen kiderül, hogy milyen gyorsan és hatékonyan reagálnánk globálisan egy ilyen fenyegetésre – a koronavírus-járvány miatt pedig külön aktuális is a probléma, hiszen a globális reakció a Covidra nem volt éppen a leghatékonyabb.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára és Demetre Daskalakis hallgatják Bob Fenton az amerikai majomhimlő koordinátor heti beszámolóját 2022. szeptember 7-én a Fehér Ház sajtótermében – Fotó: Mandel Ngan / AFP
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára és Demetre Daskalakis hallgatják Bob Fenton az amerikai majomhimlő koordinátor heti beszámolóját 2022. szeptember 7-én a Fehér Ház sajtótermében – Fotó: Mandel Ngan / AFP

„A gyakorlat megtervezésekor az volt a célunk, hogy felhívjuk a globális vezetők figyelmét: sürgősen javítani kell a nemzetközi képességeket a világjárványok megelőzésére és a rájuk való reagálásra. A gyakorlatot egy fiktív forgatókönyv köré húztuk fel, amely a majomhimlőt okozó vírus egy szokatlan törzse által okozott globális járvánnyal dolgozott. A vírus először a kitalált Brinia országban jelent meg, majd világszerte elterjedt” – olvasható a közleményben. Az NTI az Afrikán kívüli majomhimlős esetek megjelenése után adta ki a közleményt a témában, mert „a gyakorlat után készített összefoglaló jelentés terjedni kezdett a közösségi médiában, kiemelve, hogy a forgatókönyv majomhimlő-járvánnyal dolgozott, amelynek kitörési ideje nagyjából egybeesik a jelenlegi járványéval.” Mivel elindultak összeesküvés-elméletek, az NTI szeretett volna tiszta vizet önteni a pohárba.

„A gyakorlatunk kitalált forgatókönyvében a majomhimlővírus egy feltételezett, mesterségesen megtervezett törzse szerepelt, amely fertőzőképesebb és veszélyesebb, mint a vírus természetes törzsei. A fiktív vírus a szimulációban több mint hárommilliárd beteget és 270 millió halálesetet okozott 18 hónap alatt. Nincs okunk azt hinni, hogy a jelenlegi járványt egy mesterséges kórokozó okozza, mivel nincsenek a birtokunkban olyan bizonyítékok, amelyek alátámasztanák ezt a hipotézist. Nem hisszük továbbá, hogy a jelenlegi járvány olyan gyorsan terjedhet, mint a forgatókönyvünkben szereplő kitalált, mesterséges kórokozó, vagy hogy ilyen magas halálozási arányt okozna” – írják.

A jelentésben arról is szó van, hogy miért éppen a majomhimlőt választották a gyakorlat főellenségévé: „a tervezés során olyan kórokozót szerettünk volna kiválasztani, amely hihetően illeszkedik a forgatókönyvünkhöz, és szakértő tanácsadóink által kínált lehetőségek közül a majomhimlőt választottuk.”

„Az egyik tényező az volt, hogy a SARS-CoV-2 vírustól eltérő tulajdonságokkal rendelkező kórokozót válasszunk ki, ami arra ösztönözte a gyakorlatban résztvevőket, hogy a jelenlegi világjárványon túlmutató kérdéseket is mérlegeljenek”.

Az NTI kijelentette: a valós történésekkel való bármilyen egybeesés csak a véletlen műve. „A majomhimlő által jelentett kockázatokat több közegészségügyi hatóság évek óta jól dokumentálta, a kitalált forgatókönyvünkben szereplő információk nem új keletűek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint például 2021-ben az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is azonosítottak majomhimlős eseteket. A majomhimlő az Egyesült Államok monitorozott ágenseinek és toxinjainak listáján is szerepel, tekintettel arra, hogy súlyos veszélyt jelenthet az emberi és az állati egészségre egyaránt.”

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!