Az udvarhelyszéki Kányád község lakói évek óta szenvednek a vízhiánytól, és bár volt, aki szót emelt, a legtöbben egyszerűen hallgatnak, vezetőiktől várják a megoldást. Peteken elindult egy civil kezdeményezés, de a helyiek közül sokan ferde szemmel néznek azokra a frissen beköltözött lakókra, akik hivatalos lépésekre készülnek, mert nem hajlandók beletörődni abba, hogy csak akkor lehet vizük, ha sok pénzért saját kutat ásatnak, ráadásul úgy gondolják, hogy a vizet a nagygazdák elvezették az állataik itatására és a földjeik öntözésére. A polgármester elismeri, hogy vannak, akik „ügyeskednek” a vízzel, de szerinte a civil fellépés elkésett: napokon belül kiírják a közbeszerzési eljárást az új vízhálózat kiépítésére. A helyszínen jártunk.
A Kányád községhez tartozó Petek nem az a hely, ahol csak úgy áthalad az ember. Az ide vezető út poros, kavicsos, sokszor kikerülhetetlen hepehupákkal teli. Amikor egy nyári délelőtt megérkezem a falu előtti dombra, a domboldalban tehenek legelnek, az esztenák mellett karámok, a völgyben kicsiny házak, a föléjük magasodó református templom tornyával. Madárcsicsergés van, tűző napfény, csend. Talán túl nagy is a csend.
Peteken a '90-es években még több mint háromszázan éltek, a 2021-es népszámlálás szerint már csak kétszázan, de a falubeliek szerint ennek is csak a fele lakik itt állandó jelleggel. A házak jó része üresen áll, az idős emberek után nem jött senki. Aki meg itt van, jellemzően nem Peteken dolgozik. Udvarhelyre, Szentegyházára vagy a környező falvakba járnak át. Sokan csupán nyaralónak tartják fenn a peteki házukat.
A falu jelenleg a vízhiány miatt került a figyelem középpontjába. Nagy Viola, a Fenntartható Petek Egyesület elnöke rendszeresen hordja a vizet Petekre Székelyudvarhelyről, ahol fodrászként dolgozik. Mint nekünk fodrászszalonjában elmondta, a vízhiány régóta tartó probléma, amit a helyiek már megszoktak – de ők, nemrég Petekre költözött barátjával, Zsigmond Attilával nem hajlandók beletörődni, ezért megalapították az egyesületet, hogy hivatalos úton lépjenek fel a szerintük fennálló igazságtalanság ellen. Feljelentést tettek a fogyasztóvédelemnél, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalnál és az Olt és Maros vízügynél. Úgy vélik, a sorrendnek világosnak kell lennie: előbb az emberek, aztán az állatok. „Annyi állat legyen a falu határában, amennyit a vízkészlet megenged” – mondta Nagy Viola.
Zsigmond Attila szerint a vízhiánnyal sokan úgy küzdenek, hogy kutat fúratnak, ami háztartásonként 3000 eurós kiadást jelent. Az árat egyébként a petkiek és egy általunk Peteken megkérdezett udvarhelyi építőipari dolgozó általában kevesebbre, 2–3000 lejre becsüli. Vannak, mint a falu bejáratánál élő fiatal édesanyától megtudtam, akik saját kezűleg ássák ki a kutat, ők például hat méter mélyen már találtak vizet a domb aljában.
Közkút, amin nincs se lánc, se vödör, de Kányád önkormányzata működőképesként tartja számon és egy vízcsap, amin rég nem folyik víz – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Akárhogyan is, a legtöbb család arra kényszerült, hogy kúttal oldja meg a vízellátást, mert a szárazabb időszakokban a vízhálózatban nincs annyi víz, ami a faluban élő 100–200 ember ivóvizét el tudná látni. A vízhiány a település magasabban fekvő részein csak halmozódik, az ott lévő kutak csontszárazak – tudtam meg egy szénával megrakott szekér utasaitól. Ők a vízhiányt a természeti adottságokra, a legalább tíz éve tartó szárazságra vezetik vissza, s bár valahogy boldogulnak, ez meggyötri az embert, mondták. Ők is falutársaktól, szomszéd településekről hordják a vizet maguknak, és azt mesélték, előfordult már, hogy egyesek rosszul lettek az ellenőrizetlenül fogyasztott víztől.
A faluban akad olyan is, aki nem panaszkodik. „Meg lehet oldani, csak akarni kell” – mondta egy férfi. Szerinte mindig volt valahogy, neki is vannak ugyan állatai, de lesznek valahogy, mondta, miközben leugrott a traktorról és megtörölte az arcát. A falu alsó részén, ahol ő lakik, még akad víz a kútban.
A helyi kisbolt eladója viszont már kevésbé volt derűlátó. „A kút is kiszáradt már, amit eddig használtunk. Most azt se tudjuk, honnan hozzunk vizet. Mire bemegy az ember Udvarhelyre, vissza is fordulhatna” – mondta a nő.
Kerekes Edit, a helyi tájház működtetője korábban a Fenntartható Petek Egyesületnek gyűjtött aláírásokat, mára azonban teljesen elhatárolódott a kezdeményezéstől. Amikor a portája udvarán beszélgettünk, háta mögül a gyerek nevetése hallatszott, akik egy gumicsőből spriccelő víz alatt pancsoltak. „A gyerekekre nem sajnáljuk” – mondta nevetve, amikor meglepett pillantásunkat látta. Majd hozzátette: „Ez is csak a kútból jön.”
A tájház működtetője szerint a petkiek többsége nem akar konfliktust, még akkor sem, ha gond van. Ez évtizedes beidegződés. A legtöbben tűrnek, nem panaszolnak, nem mennek sem a hatóságokhoz, sem a sajtóhoz. Ezért is vált idegenné sokak szemében az általuk hirtelennek és konfrontatívnak tartott egyesületi fellépés.
Kerekes Edit abban bízik, hogy az Anghel Saligny-program keretében készülő vízhálózat-fejlesztési terv oldja meg a problémát, amihez az úgynevezett derzsi kapu környékén alakítanának ki víztározót. Hogy mikor, azt nem tudta megmondani, de megjegyezte, hogy már ők, a régi petki lakosok sem tűrik szótlanul a nehéz helyzetet, el szeretnék már mondani a panaszaikat egy falugyűlés keretében, de az egyesületet túl konfrontatívnak tartják.
Szomjazó petkiek a tűző napon – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Ha a politikusokra vártak volna, a jelenlegi vízhálózat se lenne
A vízhálózat kiépítését a helyiek kezdeményezték, különben mind a mai napig várnák, hogy valaki lépjen, véli Kerekes András, a közbirtokosság elnöke és a református templom gondnoka. Mint felidézte, 2012 körül egy kányádi tanácsülésen kérdezte meg Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának akkori elnökét, hogy mikor lesz Peteken víz. „Visszakérdezett, hogy mennyit pótol a közbirtokosság a projektbe. Mondtam, hogy a faluban mi megcsináljuk, bevezetjük a vizet a házakhoz. Erre ő rábólintott, és megépült egy vízvezeték a határban” – emlékezett vissza.
A falu belterületén minden munkát a közbirtokosság végzett el, teljesen ingyen, az önkormányzat nem járult hozzá, mondta.
Kerekes szerint nem számított, kinek hány háza van, mindenhová bevezették a vizet. A kutakat előzőleg olyan rosszul alakították ki, hogy azokat nem tudták volna használni erre a célra, azokban már ekkor sem volt víz. Ezért a közbirtokosság saját költségből hat új kutat is fúratott, később pedig gödröket ástak a legelőkön, hogy az állattartók abból hordhassanak. „Akik állatot tartanak, mindegyiknél van saját kút. Most sem a hálózatból hordják” – mentegette a vízelvezetéssel vádolt gazdákat a közbirtokossági elnök.
A rendszer fenntartását is a közbirtokosság vállalta magára: évekig ők javították a csőtöréseket, és mivel nem vízszolgáltatóként működtek, pénzt sem kértek a vízért. „Nem akartam, hogy a hatóságok emiatt elővegyenek” – fogalmazott. A nyaralók körüli hibákhoz is igyekeztek kimenni, ha volt, aki bejelentse a csőtörést, ha nem, akkor a víz addig folyt el a földbe, amíg észre nem vették. Fogyasztást ugyanis mai napig nem mérnek, tehát ha valaki túl sok vizet használ, nem tűnik fel a működtetőnek és a többi fogyasztónak, csak akkor, ha már nincs víz. Ez azonban visszaélésre adott lehetőséget, amit a Fenntartható Petek Egyesület is szóvá tett.
A közbirtokosság az Anghel Saligny-program keretében zajló vízhálózat-fejlesztésben már nem vesz részt, Kerekes szerint amikor György Sándor polgármesterrel erről egyeztettek, és megkérdezte őt, hogy biztosan lesz-e víz, ha átadják a vízhálózatot, a polgármester tanulmányokra hivatkozva azt mondta, hogy igen. „Akkor csináljad” – idézte fel akkori reakcióját az elnök.
Petek nemrég felújított református temploma, az udvaron egy faragott Nagy-Magyarország térképpel – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Mintegy 15 évig tartott, mire a politikusok is léptek
A kányádi községházán György Sándor polgármester azzal fogadott, hogy „ön is Zsigmond Attila miatt jött?”. Aztán részletesen beavatott a helyi ügyekbe, amiből megértettem, hogy a polgármestert azért zavarja ennyire a Fenntartható Petek Egyesület, mert úgy érzi, sok év után végre megoldotta a problémát, erre jött az egyesület és elkezdte azt felhánytorgatni neki, mert még nem látszik az eredmény.
György Sándor negyedik mandátumát tölti, 2008 óta Kányád, illetve a hozzá tartozó települések, Petek, Székelydálya, Miklósfalva, Ége, Jásfalva, Homoródszentlászló, Ábránfalva polgármestere. Elismerte, hogy a petki vízhálózat hiányosságai miatt nagy a vízveszteség, de úgy véli, a vízhiányt nem ez okozza.
A polgármester szerint a petki vízszolgáltatást ingyen működtető közbirtokosság nem számolt azzal, hogy ha mindenkihez beviszik a vizet, az hatalmas terhelést jelent majd a vízhálózatra nézve, emellett pedig sem a vízlopást, sem a karbantartást nem tudta ellenőrizni, s mivel vízóra nem volt, a törött csővezetékek megszereltetése is váratott magára. „El lehet képzelni, hogy így hány köbméter víznyi veszteség alakulhatott ki” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy ő már a vízlopás minden módszerét megismerte, hisz nem csak a petki gazdák ügyeskednek vízszerzéssel kapcsolatban és terelik az állataikhoz a vizet (például a vízhálózat saját célokra történő kibővítésével, tűzcsapok szivattyúzásával).
Kányád község lenyűgöző polgármesteri hivatala, ami mögött focipálya is van és György Sándor polgármester – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Ezek a problémák alapozhatták meg Zsigmond Attila és Nagy Viola egyesületének panaszait, a polgármester szerint azonban nem ezek, hanem a környezeti hatások, az egymást követő szárazabb időszakok okozzák a vízhiányt, aminek hatására Petek több forráshelye is kiszáradt és a víznyomás az elmúlt években drasztikusan visszaesett. A vízhiány napjai meg vannak számlálva, fogalmazott György Sándor, hozzátéve, hogy érti, hogy feszültek a kedélyek, de szerinte nagyobb türelemre van szükség, mert nem egyedi esetről van szó, a vízprobléma nemcsak Peteket, hanem más településeket is érint a községben, például Égét, Székelydályát és Ábránfalvát.
György Sándor szerint az új vízhálózathoz szükséges előtanulmányok már évekkel ezelőtt elkészültek, a projekt pedig bekerült az Anghel Saligny-programba. Jelenleg már csak a közbeszerzési eljárás kiírása van hátra, ami akár napokon belül megtörténhet. „A projekt ki van dolgozva, jóvá van hagyva, az a kivitelező fogja elnyerni, aki a legjobbnak bizonyul a közbeszerzésen. Mihelyst megvan a nyertes, indulhat a munkálat” – fogalmazott a polgármester.
A projekt nemcsak Peteket, hanem Kányád község más településeit is érinti, amelyek eddig nem voltak csatlakoztatva a központi rendszerhez. „Ez egy nagy, komplexebb projekt. Mi több falura adtuk le az igényt. Három tételre oszlik: van ahol teljes rendszert kell építeni, van ahol rácsatlakozás lesz” – részletezte. „Petekre is eljön a víz. Amint a projekt megvalósul, akinek eddig nem volt vezetékes vize, annak is lesz” – jelentette ki a polgármester.
Egyelőre az új hálózatot nem szeretnék összevonni a régi hálózattal, amit a nádaskúti források táplálnak, mert ezt a vizet nem tisztítják és szűrik az előírások szerint. A polgármester nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a régi rendszer alternatív lehetőség lesz vagy teljes mértékben a gazdák kapják meg, hogy az állataik, földjeik vízhez jussanak.
Ha lesz új hálózat, akkor már nem ingyen fog folyni a víz
Az új vízhálózatot a Hargita megyei vízszolgáltató, a Harvíz S.A. fogja működtetni, erre ugyanis a pályázat – és általa a hatóságok is – kötelezni fogják az önkormányzatot. Bár lesz víz, az többé nem lesz ingyenes.
A víz ára a Harvíz mostani díjszabása szerint 5,86 lej/köbméter + 9% ÁFA, vagyis bruttó 6,39 lej köbméterenként. A polgármester szerint a 6 lej fölötti összeg egyeseket felháboríthat, főleg a gazdákat, akiknek sok vízre van szükségük az állattartásban és a mezőgazdaságban, de majd idővel beletörődnek ebbe is. A Harvíz oldalán található táblázat szerint pedig a Hargita megyei vízszolgáltatás a többihez képest még olcsónak is számít.
A közbirtokossági elnök sem tartja problémásnak a fizetős vízdíj bevezetését, szerinte ha lesz víz, mindenki ki fogja fizetni: „Én is fizetem a vizet Udvarhelyen a tömbházlakásban, nem a világ pénze az az 50–100 lej.”
A vízszolgáltatással, ha fizetős is lesz, egy korszak zárulhat le Peteken és a három másik udvarhelyszéki településen – a vízhiányos éveké, amelyeket túl sokáig tűrtek csendben. Talán túl későn kértek számon valamit, mire ugyanis megszólaltak, a megoldás már úton volt.
Valószínűleg ezért sem sem tudják már elhinni, hogy szenvedéseik valóban véget érhetnek, egymás után értesítettek az újabb fejleményekről. A régi petkiek falugyűlést szerveznek júliusra, a Fenntartható Petek Egyesület tagjai pedig kerekasztal-beszélgetést tartanak a székelyudvarhelyi Civitas Alapítványnál, ahová többek között Hargita Megye Tanácsának elnökét, Bíró Barna Botondot és György Sándor polgármestert is meghívták.
Hogy ezek az alkalmak végre tiszta vizet öntenek-e a pohárba, vagy csak még több mérget, az majd később derül ki.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
