Romániában nők százai halnak meg méhnyakrákban, amit egyetlen injekcióval meg lehetne előzni

Romániában a méhnyakrák elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze, a HPV elleni védőoltás, évtizedekkel lemaradt a nyugat-európai gyakorlattól. Bár 2023. december 1-jétől a román állam 50%-ban kompenzálja a HPV-oltást a 19–45 év közötti nők számára, az oltási hajlandóság továbbra is alacsony. Azóta csupán 42 205 nő élt ezzel a lehetőséggel, holott ebbe a korcsoportba 2,8 millió román nő tartozik. Összevetve más országokkal, Románia még mindig súlyos hátrányban van – és ennek okait nem csupán a digitális kor álhíreiben kell keresnünk, írja a Hotnews abban az összefoglaló elemzésben, amely a Pulse nemzetközi újságírói konzorcium keretében jelent meg.

Az oltásellenesség nem Facebook-találmány

Dr. Gindrovel Dumitra, a romániai háziorvosok vakcinációs csoportjának koordinátora emlékeztet: az oltásellenes narratívák már jóval a közösségi média elterjedése előtt jelen voltak, és főként a hagyományos média terjesztette őket. Amikor 2008-ban Románia először próbálkozott a HPV elleni oltási kampánnyal, a televíziókban elhangzó, tudományosan megalapozatlan híresztelések komoly riadalmat keltettek. „Akkoriban, ha a tévé bemondta, hogy Amerikában meghalt valaki az oltástól, azt mindenki igaznak hitte” – mondja a szakember.

A kampány sikertelenségéhez hozzájárult az is, hogy az állam nem lépett fel elég határozottan a félrevezető információk ellen. Bár a szakmai közösség – különösen a háziorvosok – próbáltak reagálni, az oltásellenes hullám végül elárasztotta őket.

Késlekedő állami válasz és elmaradt oltások

A 2013-ban újraindított oltási kezdeményezés során az orvosi társaság már alaposabb felkészítést tartott a háziorvosok számára. Az ország számos megyéjéből gyűjtöttek igényeket a szülőktől, több mint 6000 kérelmet továbbítottak a hatóságoknak – ezek közül azonban egyik sem került teljesítésre. A helyzet csak 2017 után kezdett változni, amikor a román egészségügyi minisztérium végre partnerséget vállalt az orvosi társaságokkal, és újra elindult a kérelmek begyűjtése. Ezekből 2020-ban kezdődött meg az első oltások beadása.

Ennek ellenére a WHO szerint a jelenlegi alacsony átoltottság komoly halálozási kockázatot jelent. Romániában a méhnyakrák miatti halálozási arány kétszerese a spanyolinak.

WHO-stratégia: 2030-ig eltüntetni a méhnyakrákot

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-ban átfogó globális stratégiát hirdetett meg, amelynek célja a méhnyakrák teljes felszámolása 2030-ig. A célkitűzések a következők:

• a lányok 90%-a megkapja a teljes HPV-oltást 15 éves koráig;
• a nők 70%-a átesik két, nagy teljesítményű szűrésen 35, majd 45 éves korában;
• a diagnosztizált esetek 90%-a részesül megfelelő kezelésben.

Ezzel párhuzamosan Ausztrália lehet az első ország, ahol 2035-re eltűnik a méhnyakrák – az ország eddig 48 millió eurót fektetett be az oltási és szűrési programba.

Mi történik más európai országokban?

Horvátország 2019 óta ingyenes HPV-oltást kínál a 8. osztályosoktól egészen 25 éves korig, sőt kérésre már 9 éves kortól is beadható. Az országban évente körülbelül 300 nőnél diagnosztizálnak invazív méhnyakrákot, és 100-nál is többen halnak bele a betegségbe – ez egy 4 milliós ország esetében jelentős szám.

Litvániában már 2016 óta oltják a 11 éves lányokat, 2023 óta pedig a fiúkat is. A felnőtt nők számára ugyan nem érhető el ingyenes vagy támogatott oltás, viszont évente javasolt szűrővizsgálatot végezniük. A helyzet mégis súlyos: a 2,8 milliós országban évente 400 új esetet regisztrálnak, és ezek felében a beteg meghal.

Írország 2010 óta oltja a 12–13 éves lányokat, később pedig kiterjesztette a programot a fiúkra is. 2023-tól „pótló oltási” programot is kínálnak azoknak a fiataloknak, akik kimaradtak: 24 éves korig a nők, 21 éves korig a férfiak is pótolhatják az oltást. Bár 2016–2017-ben itt is volt visszaesés az álhírek miatt, az ország mára már bizonyítani tudta: az oltás jelentősen csökkentette a rákmegelőző elváltozások számát a 25 év alattiaknál.

Spanyolország már 2007–2008-ban elindította a HPV-oltási programját, és 2022-től már a fiúkat is oltják, kezdve Katalóniával. Az országban évente 2 millió nő hordozhatja a vírust, és körülbelül 400 ezer esetben alakulhat ki rákmegelőző elváltozás. Az országban évente 2 000 új méhnyakrákos esetet regisztrálnak, 800 nő pedig belehal – ez feleannyi, mint Romániában. A megelőzés fontos eleme az országos szűrőprogram, amely a 25–65 év közötti nők számára elérhető.

Dánia és Svédország: a jövő most kezdődik

Miközben Románia még csak most próbálja utolérni az európai mezőnyt, Dánia már a méhnyakrák teljes eltüntetésére készül. A Dán Rákliga bejelentette, hogy az országban 2040-re, de akár már azelőtt is eltűnhet ez a betegség a lakosságból. Az előrejelzés szerint olyan kevés új eset lesz, hogy a méhnyakrák a WHO definíciója szerint is eradikáltnak minősülhet.

A dán siker kulcsa a korán bevezetett és széles körben elfogadott HPV-oltási program: a 12 éves fiúk és lányok 89%-a megkapta az első adagot, és a szűrővizsgálatokon is a nők 60%-a részt vesz. Bár ez utóbbi kissé elmarad a WHO 70%-os céljától, az ország még így is világelső a megelőzésben.

Svédország még ambiciózusabb célt tűzött ki: ott már 2027-re szeretnék elérni a méhnyakrák eltüntetését – derül ki a svéd regionális onkológiai központok adataiból.