Ferenc pápa szombaton kijelentette, hogy a katolikus egyház kész elfogadni egy közös dátumot a húsvét ünneplésére, mivel jelenleg ez a jelentős vallási ünnep gyakran eltérő időpontokban van megtartva a különböző egyházak naptárhasználata miatt.
A pápa a keresztények egységéért tartott imahét záró liturgiáján, az előre megírt szövegtől eltérve, hangsúlyozta: „A katolikus egyház kész elfogadni a mindenki által kívánt dátumot, az egység dátumát.”
Hozzátette, hogy idén a húsvétot mind a Gergely-, mind a Julián-naptár szerint ugyanazon a napon ünneplik, utalva ezzel a 1700 évvel ezelőtti niceai zsinatra, amely az első olyan zsinat volt, amely a különböző egyházak közötti problémák megoldására törekedett.
„Megújítom felhívásomat, hogy ez az egybeesés emlékeztesse a keresztényeket arra, hogy tegyenek határozott lépést az egység felé, mégpedig egy közös húsvéti dátumban megegyezve” – zárta gondolatait a pápa.
A húsvét időpontját általában a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra számítják, de a különböző naptárak használata miatt ez gyakran eltérő dátumokra esik. Idén mind a katolikusok, mind az ortodoxok április 20-án ünneplik a húsvétot.
Miért nem sikerült eddig megegyezni a közös húsvéti dátumról?
A húsvét időpontjának eltérése elsősorban a különböző naptárak használatából ered. A nyugati kereszténység a Gergely-naptárt, míg a keleti ortodox egyházak többsége a Julián-naptárt követi. A Julián-naptár pontatlansága miatt évente körülbelül 11 perccel hosszabb, mint a valós napév, ami évszázadok alatt jelentős eltérést eredményezett. Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben bevezette a Gergely-naptárt, hogy korrigálja ezt az eltérést. Az ortodox egyházak azonban nem vették át ezt az új naptárat, így a húsvét dátumának kiszámítása során eltérő napéjegyenlőségi és holdtölte dátumokat használnak.
Az évszázadok során több próbálkozás is történt a közös húsvéti dátum meghatározására. Az 1923-as pánortodox kongresszus megvizsgálta a naptárreform lehetőségét, de a változtatások belső feszültségekhez vezettek az ortodox egyházakon belül. A második vatikáni zsinat után a római katolikus egyház is nyitottá vált egy közös dátum elfogadására, feltéve, hogy minden keresztény egyház egyetért ebben. Az 1997-es aleppói konzultáción konkrét javaslatok is születtek, de a megvalósítás mindeddig elmaradt.
A fő akadályok közé tartozik a hagyományokhoz való ragaszkodás és a belső egyházi feszültségek. Az ortodox egyházak számára a niceai zsinat szabályainak feladása nehézséget jelent, míg a nyugati egyházak számára a keleti húsvéti dátumhoz való igazodás kevéssé merült fel. Emellett a naptárreformok és a húsvét dátumának megváltoztatása a hívek körében is ellenállást válthat ki.
A közös húsvéti dátum meghatározása továbbra is a keresztény egységtörekvések egyik fontos célja, de a történelmi és teológiai különbségek miatt eddig nem sikerült megvalósítani.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!