Először láthatja a nagyközönség a Codex Aureust a gyulafehérvári Batthyaneumban

Decemberben kiállítják a Codex Aureust a gyulafehérvári Batthyaneumban – írja az Agerpres. A hírt a könyvtár nyílt napján jelentették be szombaton, amikor néhány szerencsés már láthatta a Románia legismertebb és legjelentősebb középkori kéziratát, amelyet tavaly az UNESCO világörökségének is beválasztottak.

A nyílt nap alkalmából a kulturális miniszter, Raluca Turcan jelenlétében egy kisebb ünnepséget is szerveztek, és leleplezték az épület falára felerősített emléktáblát, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a Batthyaneum világörökségi helyszín.

Az ünnepségen Román Nemzeti Könyvtár igazgatója, Adrian Cioroianu többek között arról beszélt, hogy a felbecsülhetetlen értékű kézirat kiállítása milyen kihívások elé állította az intézményt.

„A mai eseményhez egy speciális vitrinre is szükségünk volt az Egyesülés Múzeumából, amely képes tartani egy bizonyos páratartalmat, egy bizonyos hőmérsékletet, egy bizonyos fényerősséget” – mondta Adrian Cioroianu. Az igazgató szerint a páncélteremben, ahol a kódexet őrzik állandóan 15,5-17,5 Celsius-foknak kell lennie, a relatív páratartalmat pedig 45 százalékon kell tartaniuk. A terveik szerint decemberben naponta néhány órát láthatja majd a közönség.

A Codex Aureust vagy Arany Kódexet korábban soha nem állították ki a nagyközönség számára Romániában, legutóbb 1999-ben, Németországban láthatták az érdeklődők a többi darabjával együtt.

A Nagy Károly megrendelésére, a 800-as években íródott kódex darabjait jelenleg ugyanis három/négy helyen őrizik. A Batthyaneumban található kézirat a borjúbőrből készült pergamenre arany tintával (innen a neve) írt középkori kódexrészlet Máté és Márk evangéliumát tartalmazza. A Lukács és János evangéliumát tartalmazó részei a vatikáni Apostoli Könyvtárban vannak. A kódex elefántcsontból készült felső fedele a londoni Victoria and Albert Museumban található, míg az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ba került. (A kódex angol nyelvű Wikipedia szócikke szerint a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik az alsó fedelét is.)

A Batthyaneumban őrzött kódexrészlet a Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként viszik Bécsbe, majd Migazzi Kristóf bécsi érsek tulajdonába került. Tőle vette meg a 18. században Batthyány Ignác erdélyi püspök, így jut a gyulafehérvári könyvtárába, a püspök végrendelete alapján pedig könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspök tulajdonába.

A Batthyáneumot 1949-ben elvette az egyháztól az állam, 1961-ben pedig hivatalosan is államosították. A változások után az egyház azonnal visszaigényelte, de hosszas jogi csatározások után 2021 májusában a bukaresti legfelsőbb bíróság jogerősen úgy döntött, hogy elutasítja a Batthyáneum visszaszolgáltatását az egyháznak.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek az államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.

Romániában számos legenda keringett korábban a Codex Aureusról, állították, hogy már nincs is az országban, de azt is, hogy az előző rezsim 10 milliárd dolláros garanciájaként használta. A könyvtár munkatársai néhány éve aztán cáfolták a legendákat, állítva, hogy a kéziratot a németországi kiállításán kívül nem vitték el az országból, és azt is kijelentették, hogy nincs olyan dokumentum, amely igazolná, hogy a kézirat bankgaranciát jelentett volna külföldi hitelekre.

A Batthyáneum felújítását jelenleg tervezik, a könyvtár állapotfelmérése már októberben megkezdődött. Raluca Turcan épp pénteken jelentette be, hogy 280 millió euróból újítanak fel kulturális infrastruktúrákat Romániában, többek között a gyulafehérvári könyvtárat is ebből finanszíroznák. Az igazgató ezzel együtt azt is kijelentette szombaton, hogy a kézirat valószínűleg soha nem fogja már elhagyni a könyvtár épületét.