Így ne égjünk ki: Aczél Dóra workshopja a kiégés megelőzéséről

A Marosvásárhelyi EMTE falai között zajlott a NOVE eseménye, ahol számos izgalmas program várta a résztvevőket. Egy korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk a rendezvény eseményeiről, ahol többet között Aczél Dóra kiégéssel foglalkozó workshopjára látogattunk el, hiszen ma már ez a probléma egyre komolyabbá válik, különösen a női vállalkozók körében.

Bár Dórának nem ez a fő szakterülete, saját életén keresztül sokat foglalkozott a kiégés témájával, és személyes élményei, valamint a női vállalkozók körében szerzett tapasztalatai révén mély megértéssel rendelkezik a kiégés megelőzéséről és kezeléséről. A női vállalkozók számára a kihívás nem csupán a munka világában való helytállás, hanem a családi kötelezettségekkel való zsonglőrködés is. Az esemény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a kiégés megelőzésére és kezelésére alkalmazható technikákra, mint például az időmenedzsment, a rendszeres pihenés, a fizikai aktivitás, valamint a pszichológiai támogatás keresése.

A burnout jelenség

A kiégés, vagyis burnout, egy krónikus munkahelyi stressz következtében kialakuló pszichológiai állapot, amely a mentális és érzelmi kimerültséggel, a személyes és szakmai élettel való elégedetlenséggel, valamint az elszigeteltség érzésével jár. Különösen gyakori olyan szakmákban, ahol magas elvárások és folyamatos emberi interakciók terhelik a dolgozókat. A perfekcionizmusra hajlamos vagy erős felelősségérzettel bíró egyének fokozottan ki vannak téve a kiégésnek, mivel nehezen kezelik a stresszt. Ennek tünetei, mint a fáradtság, a motiváció csökkenése és a kiábrándultság, jelentősen rontják az életminőséget és a teljesítményt.

Aczél Dóra különböző esettanulmányokat és gyakorlati példákat mutatott be, amelyek segítettek a résztvevőknek megérteni ezt a jelenséget. Kiemelte, hogy a női vállalkozóknak gyakran nemcsak a céget, hanem a családot is vezetniük kell, ami a napi időkeret szűkösségét okozza. A kiégés elkerüléséhez kulcsfontosságú a helyes időbeosztás. „Meg kell tanulni behúzni a féket” – figyelmeztetett Dóra, hangsúlyozva, hogy a kis lépések is jelentős változást hozhatnak az egyensúly fenntartásában.

Így (ne) égjünk ki

A foglalkozás dinamikus és interaktív módon kezdődött, amely lehetőséget biztosított a résztvevők számára, hogy aktívan részt vegyenek a beszélgetésekben, és megosszák személyes tapasztalataikat. Aczél Dóra hangsúlyozta, hogy a kiégés megelőzése és kezelése érdekében elengedhetetlen a korai jelek felismerése, valamint a proaktív megoldáskeresés. Így a foglalkozás egy 10 kérdésből álló teszttel kezdődött, amely segített feltérképezni a résztvevők kiégéshez való közelségét és mentális állapotát. Ez a kezdeti lépés lehetőséget biztosított arra, hogy mindenki tudatosan reflektáljon saját helyzetére.

A hosszú távú tervezés és a stratégiai gondolkodás elősegítése érdekében a résztvevők egy üres lapot kaptak, amelyre fel kellett írniuk napi cselekvéseiket, beleértve minden időt igénylő tevékenységet. Ezt követően a feladatokat az Eisenhower-mátrix segítségével három kategóriába kellett sorolniuk: sürgős és fontos, fontos, de nem sürgős, sürgős, de nem fontos, valamint nem sürgős és nem fontos feladatok. A prioritásmátrix alkalmazása segít abban, hogy a legfontosabb teendők mindig a figyelem középpontjában maradjanak, hiszen a kiégés megelőzésének egyik alapvető eleme az időgazdálkodás és a prioritások helyes meghatározása. „Szét kell szálazni a minimum elvárásainkat”, emelte ki Dóra, mivel a napi 24 óra gyakran nem elegendő a teendők elvégzésére. E megközelítés révén a tudatosabban kezelhetjük feladatainkat, megőrizve lelki egyensúlyunkat.

Delegálás, kommunikáció, érzelmi energia

A feladatdelegálás a workshop egyik központi témája volt. Dóra arra bátorította a résztvevőket, hogy bátran kérjenek segítséget, és osszák meg a terheket, akár munkahelyi, akár otthoni környezetben. A feladatok átcsoportosítása nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem csökkenti a stresszt is. Megosztásuk lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki a saját igényeihez és képességeihez igazítsa munkáját.

Dóra kiemelte, hogy a feladatdelegálás során világosan és egyértelműen kell fogalmazni, kerülve a feltételes mód használatát. Az elvárások tisztázása elengedhetetlen ahhoz, hogy a leredukált feladatok valóban másokhoz kerüljenek, ne pedig újabb terhet jelentsenek számunkra. „Kérjük úgy, hogy világos legyen, mit várunk el” – tette hozzá, hangsúlyozva a hatékony kommunikáció fontosságát.

A bűntudat érzése is központi témává vált, különösen a vállalkozó anyák körében, akik gyakran érzik úgy, hogy nem tudnak eleget tenni a különböző elvárásoknak. Dóra arról beszélt, hogy ez a bűntudat nem csupán egyéni terhet jelent, hanem a szülői és a munkával kapcsolatos kihívások összetett keveréke, „az öngondoskodás nem luxus, hanem alapvető szükséglet”. A tudatosan megélt idő, amit saját magunkra fordítunk, lehetővé teszi, hogy regenerálódjunk és új energiával töltekezzünk fel, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a mindennapi kihívásokkal hatékonyan megbirkózzunk.

Ezen túlmenően az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a kreativitásunk szabadjára engedése kulcsszerepet játszhat a bűntudat leküzdésében. Az új megoldások keresése és a problémák más perspektívából való szemlélése segíthet abban, hogy ne csak a feladataink, hanem a saját érzéseink kezelésében is sikeresebbek legyünk. A kreatív gondolkodás nem csupán egy eszköz, hanem egy lehetőség arra, hogy új utakat találjunk a stresszes helyzetek kezelésére, és ezáltal csökkentsük a bűntudatot, amely gyakran eluralkodik rajtunk. Az öngondoskodásra és a kreatív megoldások keresésére való bátorítás tehát nem csupán elméleti szempont, hanem gyakorlati megoldás is a kiégés megelőzésére és a lelki egyensúly megőrzésére.

A workshop végén a résztvevők egyénre szabott stratégiákat alakítottak ki, amelyek a kiégés megelőzésére szolgálnak. Ezek között szerepelt a napi cselekvések optimalizálása, az öngondoskodás tudatos gyakorlása, valamint a személyes határok felállítása. E technikák mindennapi életükbe való integrálásával a résztvevők hatékonyabban tudják kezelni a stresszt és megőrizni lelki egyensúlyukat. A cél az volt, hogy a résztvevők tudatosabbá váljanak a saját időbeosztásuk és feladataik kezelésében, valamint, hogy támogassák egymást a közösségi kapcsolatok erősítésében. A kiégés elleni harc nemcsak egyéni, hanem közösségi felelősség is, amelyhez mindenkinek hozzá kell járulnia.