Felrobbanhatnak-e a mobiltelefonok is úgy, mint az adóvevők?

Mint arról beszámoltunk, szerda estére legalább húszra emelkedett a libanoni robbantássorozatban életüket vesztők száma, és minimum 450-en sebesültek meg. Miután kedden a Hezbollah által beszerzett személyhívók detonációja ölt meg 12 embert és több ezer embernek okozott kisebb-nagyobb sérüléseket, szerda délután újabb robbanáshullám söpört végig, ezúttal az adóvevőkön.

A nem mindennapi akció sokakban kérdéseket vet fel a különböző készülékekkel kapcsolatban, melyeket naphosszat magunkkal hordunk. A Hotnews Cristian Presură román származású, Hollandiában élő fizikust kérdezte, aki ismert feltalálónak számít a hordozható eszközök területén.

„A mobiltelefonokban lévő lítium-ion akkumulátorok túlmelegedhetnek, és elszigetelt esetekben le is éghetnek, de ez lassú égés, és nem alkalmas arra, hogy megöljön egy embert”

– magyarázta a fizikus.

Kifejtette, a Hezbollah csipogókészülékeinek robbanásakor a hírekben eleinte arra utaltak, hogy távvezérlés segítségével elérték azt, hogy a lítiumakkumulátorok túlmelegedtek és felrobbantak. Aztán kiderült, hogy robbanóanyagot helyeztek el a Hezbollahnak szánt, Libanonba importált, tajvani gyártmányú személyhívókban, az akció mögött pedig a CNN és a The New York Times szerint Izrael állt. A robbanóanyagot minden egyes személyhívó akkumulátorának közelében helyezték el, és egy kapcsolót építettek be, amely egy üzenet fogadása után felrobbantotta ezeket.

A Hotnews kérdésére, hogy pl. hackerek egy csoportja távolról is képes lehet-e arra, hogy felrobbantsa az emberek okostelefonjait, a kutató határozott nemmel válaszolt. Cristian Presură kifejtette, hogy ehhez a támadóknak a telefon szoftvere fölött kellene átvenniük az irányítást, hogy nagyobb áramfelvételre bírják a telefont. De ha rövidre zárnák az akkumulátorát, az áram eloszlana a különböző alkatrészekbe.

„Nem tudom, hogy a szoftver milyen mértékben képes erre, nyilván nagyon nehéz szándékosan rövidre zárni bizonyos alkatrészeket, hogy növeljék az akkumulátor áramfelvételét és túlmelegedjen. Nekem valószínűtlennek tűnik. De mondjuk megtörténhet: egy rövidre zárt akkumulátor végül többszörös áramfelvételt produkál, de nem szabad elfelejteni, hogy a hétköznapi mobiltelefonok számos olyan védelemmel rendelkeznek, amelyek, ha jól vannak kivitelezve, nem vezetnek robbanáshoz” – magyarázta a kutató.

Az akkumulátorok úgy készülnek, hogy sokat kibírjanak

A megfelelően gyártott akkumulátorokat úgy építik, hogy ellenálljanak az esetleges rövidzárlatoknak – fejtegette a szakértő. Különösen azért, mert azoknak, akik elektronikus kütyüket dobnak piacra, rengeteg biztonsági jóváhagyást kell beszerezniük, és ezek megszerzéséhez végig kell menniük az összes negatív forgatókönyvön, és azon, hogyan fog viselkedni a műszer, ha valami váratlan dolog történik.

A gyártóknak garantálniuk kell, hogy az akkumulátor rövidzárlata esetén nem következik be robbanás. Néha előfordulnak gyártási hibák, és a telefonokat visszahívják, mint például a Samsung Galaxy Note 7 telefonokat 2016-ban, amikor több készülék kigyulladt, és a modellt kivonták a forgalomból. Viszont az elmúlt nyolc évben egyetlen nagyobb telefonmodellnél sem fordult elő ilyen súlyos probléma.

A személyhívók negyedszázaddal ezelőtt élték fénykorukat

A csipogó adóvevők kisebb eszközök, mint az okostelefonok. Romániában 1995 és 2000 között szintén széles körben használták őket, de a billentyűzettel ellátott mobiltelefonok kiszorították a piacról a csipogókat, mert sokkal többre voltak képesek, emékeztet a Hotnews.

A szóban forgó adóvevőknek nincs mikrofonjuk és kamerájuk, és sokkal egyszerűbbek, mint az okostelefonok, viszont az az előnyük, hogy nem lehet olyan pontosan lekövetni őket, mint az Android vagy iOS okostelefonokat. A csipogók rádiós hálózatokhoz csatlakoznak, és rövid szöveges üzeneteket tudnak fogadni.