Drámaian csökkennek a romániai születésszámok: több száz településen nulla a natalitás

A Nemzeti Statisztikai Intézet (NSI) kedden tette közzé az idei év első 7 hónapjának születésszámára vonatkozó adatokat: mintegy 84 ezer újszülöttet regisztráltak ezekben a hónapokban – ez a legkisebb szám az 1990 utáni évekből. A csökkenő tendencia évek, évtizedek óta tart: Romániában vannak olyan települések, ahol az elmúlt három évben nem született kisbaba, vagy a születési ráta nulla. És több száz olyan település van, ahol 2023-ban nem születik több mint 5 gyermek.

Az utóbbi években radikális változásoknak vagyunk tanúi a család és a társadalom szempontjából: a „szendvicsgenerációtól” kezdve, amelynek tagjai gyermekeiket nevelik és idős szüleiket is eltartják, a szakmai vagy személyes okokból kifolyólag a gyermekvállalást mellőző párok számának növekedéséig, vagy az egyszülős családok számának jelentős növekedéséig. Az Eurostat adatai szerint, például, Romániában 1,7 millió gyermektelen pár él. Tíz évvel ezelőtt ez a szám alig több mint egymillió volt.

Más változásokat is észlelnek a statisztikusok a demográfiai adatok változásával kapcsolatban:

• A „transznacionális családok” növekedése, ahol a partnerek különböző országokban élnek (az egyik vagy akár mindkét szülő külföldön dolgozik).
• Egyre több pár választja az élettársi kapcsolatot a házasság helyett.
• Az előző generációhoz képest kisebb családok kialakulása
• Az elmúlt 25 évben a 30-40 év közötti nők anyává válásának száma hatszorosára, a 40 év feletti anyák száma pedig ötszörösére nőtt a 25 évvel ezelőttihez képest.

A lakosságcsökkenés okai

Arról rengeteg szó esett, hogy Románia az elmúlt évtizedekben súlyos demográfiai válságba került. Az ország lakossága folyamatosan csökken, ami több tényező összjátékának eredménye. A legfontosabb okok közé tartozik a magas kivándorlás, az alacsony születésszám, valamint a népesség elöregedése.

Az ország lakossága az 1990-es évek eleje óta folyamatosan csökken, amikor Románia népessége elérte a csúcspontját, több mint 23 millió fővel. A legutóbbi, 2021-es népszámlálás szerint az ország lakossága már csak alig több mint 19 millió fő volt. Ez a csökkenés részben annak tulajdonítható, hogy becslések szerint mintegy 5,7 millió román állampolgár él külföldön, főként az Európai Unió országaiban, mint Olaszország, Spanyolország, és Nagy-Britannia. Azok, akik elhagyják az országot, gyakran fiatal, munkaképes korú emberek, akik gyermekeket vállalnak vagy nevelnek, és így a születésszám csökkenését is közvetlenül befolyásolják.

A gazdasági helyzet és a bizonytalanság szintén fontos tényezők. A magas munkanélküliség, az alacsony jövedelmek és a stabilitás hiánya sok fiatalt arra késztet, hogy elhalassza a gyermekvállalást, vagy egyáltalán ne vállaljon gyermeket. Az Eurostat adatai szerint a lakásárak magasak, a munkahelyi feltételek és a gyermekgondozási lehetőségek nem kedvezőek, ami szintén gátolja a családalapítást. Emellett a nők karrier- és oktatási lehetőségeinek bővülése is hozzájárult ahhoz, hogy későbbre tolódik a gyermekvállalás időpontja.

Vannak olyan települések, ahol már évek óta nem született gyermek

Az alacsony születésszám súlyosbítja a népességcsökkenést. Romániában 2023-ban alig több mint 150.000 gyermek született, ami negatív rekordnak számít 1930 óta. Ezt megelőzően, 2022-ben valamivel több mint 170.000, míg 2021-ben közel 200.000 gyermek jött világra. Az elmúlt három évben számos településen egyetlen gyermek sem született, vagy a születések száma rendkívül alacsony volt.

Például Alsóaklos (Fehér megye), Temesfő (Krassó-Szörény megye), Remete (Fehér megye), és Batrina (Hunyad megye) olyan települések, ahol az elmúlt három évben nem született egyetlen gyermek sem. Bokajfelfalu (Fehér megye) és Bunyila (Hunyad megye) szintén olyan települések, ahol mindössze egy gyermek született ez idő alatt. Ezek a falvak már évtizedek óta haldokolnak a lakosság elöregedése és elvándorlása miatt.

Az ilyen települések gyakran kis, elszigetelt falvak, amelyek alig rendelkeznek alapvető szolgáltatásokkal, mint például iskola, orvosi rendelő vagy megfelelő infrastruktúra. A fiatalok számára ezek a falvak nem kínálnak vonzó lehetőségeket, így sokan inkább nagyobb városokba vagy külföldre költöznek.

A jövő kilátásai: megfordítható-e a tendencia?

A demográfiai helyzet súlyossága ellenére vannak intézkedések, amelyek javíthatják a helyzetet. A kormány különböző programokkal próbálja ösztönözni a születésszám növekedését és a lakosság megtartását, de eddig csak korlátozott sikereket értek el. Az egyik lehetséges megoldás a családtámogatási rendszerek fejlesztése, például a pénzügyi ösztönzők növelése, a gyermekgondozási lehetőségek bővítése, valamint a munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtése.

A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek az intézkedések csak lassíthatják a népességfogyást, de nem feltétlenül állítják meg azt. A migráció is egy lehetséges megoldás lehet, például külföldi munkaerő bevonásával, de ez csak akkor válik életképes alternatívává, ha Románia képes vonzó feltételeket kínálni az új lakosoknak.

Az ENSZ becslései szerint Románia lakossága a jelenlegi tendenciák alapján 2050-re akár 17 millió főre, 2100-ra pedig akár 8 millió főre is csökkenhet. Ezzel Románia egyike lenne azoknak az európai országoknak, ahol a legnagyobb mértékű népességcsökkenés várható. Ahhoz, hogy megfordítsák ezt a tendenciát, átfogó és hatékony stratégiákra van szükség, amelyek egyszerre kezelik a gazdasági, társadalmi és kulturális kihívásokat.