2030-ra világszerte 82 millió, 2050-re pedig 152 millió ember szenvedhet demenciában

A The Economist részletesen tárgyalja a demencia globális hatásait és az emberiség felkészületlenségét a probléma kezelésére. A demencia egy kegyetlen betegség, amely fokozatosan megfosztja az embereket emlékeiktől és identitásuktól, és végső soron teljes ápolási szükségletet okoz. Jelenleg világszerte több mint 50 millió ember szenved demenciában, és ez a szám gyorsan növekszik. A demencia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, amely az esetek 60-80%-át teszi ki, de más formák is léteznek, mint például a vaszkuláris demencia és a Lewy-testes demencia.

A demencia előfordulása az életkorral növekszik: a 65-69 évesek 1,7%-a szenved tőle, de 90 éves korra ez az arány jelentősen megnő, és 85 éves kor felett az emberek egyharmada vagy akár fele is demens lehet. A hosszabb élettartam miatt a demencia egyre gyakoribbá válik, különösen azokban az országokban, ahol az emberek tovább élnek. Az OECD becslése szerint 2030-ra a demenciaesetek száma a gazdag országokban 50%-kal, míg a szegényebb országokban 80%-kal nőhet. 2030-ra világszerte 82 millió, 2050-re pedig 152 millió ember szenvedhet demenciában.

A demencia különösen nagy terhet ró a nőkre, mivel ők képezik a betegek többségét és gyakran az ápolók többségét is. Az Egyesült Államokban például az Alzheimer-kórban szenvedők kétharmada nő, és az otthoni ápolók 60%-a szintén nő. Kína a világ legnagyobb demenciás populációjával rendelkezik, körülbelül 9,5 millió emberrel, és India, amely jelenleg fiatalabb népességgel rendelkezik, 2030-ra akár 7,5 millió demenciás beteggel is szembesülhet.

A betegség kezelése hatalmas erőforrásokat igényel. 2018-ban a WHO becslése szerint a demencia kezelésének globális éves költsége 1 trillió dollár volt, amely 2030-ra 2 trillió dollárra növekedhet. Japánban a kormányzatok évtizedek óta próbálnak rendszereket kialakítani a probléma kezelésére, de a tisztviselők elismerik, hogy ezek fenntarthatatlanok. Az Egyesült Államokban 2018-ban egy demenciás beteg átlagos élettartamra vetített kezelési költsége közel 350,000 dollár volt, amelynek 70%-a otthoni ápolási költség.

A cikk hangsúlyozza, hogy a demencia globális kihívást jelent, amelyre a világ nem készült fel megfelelően. A covid-19 járvány még tovább súlyosbította a helyzetet, mivel a demenciában szenvedők különösen veszélyeztetettek a vírus miatt, és sokan közülük elhunytak a járvány alatt. Bár a demencia kezelése és kutatása rendkívül fontos, mégis jelentősen kevesebb figyelmet és forrást kap, mint más betegségek, például a rák vagy a szívkoszorúér-betegség. A cikk arra figyelmeztet, hogy ha nem történik változás, a demencia globális egészségügyi és szociális rendszereket is fenyegetheti, különösen a hosszú távú ápolási rendszereket.