Miért válunk? A válások okait vizsgálta a statisztikai intézet

Az év első 6 hónapjában minden 7. percben kimondtak egy válást Romániában az az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint. A leggyakrabban a férfiaknál 45-49 éves korban, a nőknél 35-39 éves korban mondják ki a boldogító nemet. És sokkal több az elvált férfiak aránya a nőkhöz képest, írja a HotNews, amely nemcsak az aktuális adatokat ismerteti, hanem arra is kitér, hogyan alakultak a válóokok az elmúlt 100-200 évben Románia területén.

Az adatok szerint jelenleg a legfőbb okok közé tartozik a házasságtörés, a féltékenység és a fizikai erőszak, ezt követi az alkohol- és drogfogyasztás. Nincs ez másképp világviszonylatban sem.

A válás leggyakoribb okai:

• a kapcsolat iránti elkötelezettség hiánya: 75%,
• hűtlenség: 59,6%,
• kibékíthetetlen ellentétek: 57,7%,
• túl korai házasságkötés: 45,1%,
• pénzügyi nehézségek: 36,7%,
• alkohol- vagy kábítószerrel való visszaélés: 34,6%,
• családon belüli erőszak: 23,5%.

A cikk három megyét említ külön Romániában a válásokkal kapcsolatban:

1. Vâlcea megye: Itt a váló férfiak átlagéletkora a legmagasabb, 46,2 év.
2. Teleorman megye: Itt a váló férfiak átlagéletkora 45,8 év, a nők esetében pedig 42,2 év.
3. Ialomița megye: Itt a férfiak válási átlagéletkora 45,6 év.

Ezeket a megyéket azért említi külön, mert itt rögzítették a legmagasabb átlagéletkorokat a válások esetében a férfiak körében.

Emellett Bukarest is említésre kerül, mint ahol a nők válási átlagéletkora a legmagasabb, 42,4 év.

Kétszáz évvel ezelőtt más okok domináltak: a család elhagyása, betegség, bigámia, vérfertőzés, az egyik házastárs szerzetesnek állása, a férj lopása, társadalmi különbségek, életkori eltérés vagy szodómia – derül ki Constanta Vintilă-Ghitulescu román kutató könyvéből.

A férjek sokkal nagyobb arányban szöktek meg a családi fészekből, hagyták ott a feleségüket valami távoli munkavégzésre hivatkozva. A munka jó ürügyként szolgált arra is, hogy új házasságot kössön anélkül, hogy az elsőt bevallanák. Mivel a papok nem voltak mindig éberek, megjelent a bigámia jelensége is.

A levéltárak több tucat bigámia esetét őrizték meg, anélkül, hogy az ágyasságot figyelembe vették volna, mert ezek a kapcsolatok, bár tiltottak és bűnösek voltak, nem rontották el a házasság szent misztériumát.

A korabeli törvények azonban csak a férfiaknak kedveztek, hisz a feleségnek öt évig kellett a férje hazatérésére várnia, mielőtt felbonthatta volna a házasságát. Sőt, még ilyenkor is tanúkkal kellett bizonyítani férjük távollétét, valamint azt, hogy milyen kitartóan igyekeztek megtalálni a férjüket.