Globális vészhelyzetet hirdettek az mpox miatt: mit kell tudni a vírus terjedéséről és a védekezési lehetőségekről?

A svéd közegészségügyi hivatal jelentése alapján először találhattak Afrikán kívül új, veszélyesebb majomhimlő-variánst – írja a BBC. A beteg Afrika egy olyan területén fertőződött meg, ahol most jelentősebb járvány zajlik. Olivia Wigzell, a svéd közegészségügyi hivatal megbízott vezetője szerint a pácienst már kezelik, és nem jelent veszélyt a lakosságra.

A svéd közegészségügyi hivatal szerint viszont a most azonosított variáns valószínűleg súlyosabb lefolyású betegséggel és magasabb halálozási aránnyal járhat.

A hír alig néhány órával azután érkezett, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kijelentette: az Afrika egyes részein terjedő járvány mostantól nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet jelent.

Két évvel ezelőtt a járvány összesen nagyjából 100 ezer embert érintett összesen 116 országban, az idén kezdődött járvány ennél sokkal súlyosabbnak tűnik, a Kongói Demokratikus Köztársaságban14 ezer ember fertőződött meg, 524-en meg is haltak, és a betegség azóta Közép- és Kelet-Afrika területeire is átterjedt.

Akkor döntött úgy az Egészségügyi Világszervezet, hogy átnevezi a betegséget és mpoxot csinál a monkeypoxból, mert az eredeti név rasszista és megbélyegző utalásokat eredményezett. A WHO ajánlása szerint minden nyelvben az mpoxot kellene használni, azonban a magyarban még nem gyökerezett meg teljesen az új elnevezés.

Az mpox egyébként több mint hatvan éve ismert, állatokról eredő fertőző megbetegedés, amelyet az orthopoxvírusok közé tartozó vírus okoz. Ezen víruscsoporthoz tartozik a fekete himlő vírusa is, amely történelmileg sokkal pusztítóbb hatású volt. A majomhimlő azonban, bár kevésbé halálos, mégis egyre nagyobb figyelmet kap az utóbbi években, különösen a 2022-es kitörés óta, amely globális méreteket öltött. De miért terjed most, és hogyan védekezhetünk ellene? A legfontosabb kérdésekre szedtük össze a válaszokat.

Mi az mpox, és honnan ered?

Egy zoonotikus betegségről van szó, ami azt jelenti, hogy eredetileg állatokról terjedt át az emberre. A vírus leggyakoribb állatgazdái rágcsálók, nem pedig majmok, ahogyan a neve sugallná. A betegséget először az 1950-es években írták le, amikor vakcinagyártáshoz használt majmokon mutatták ki a vírust. Az emberi fertőzések első eseteit az 1970-es években dokumentálták, nem sokkal a fekete himlő eradikációja után.

Afrikában, különösen Nyugat- és Közép-Afrikában, a majomhimlő endemikus, ami azt jelenti, hogy ezen a területen folyamatosan jelen van, és rendszeresen okoz megbetegedéseket. A fertőzött állatokkal való érintkezés vagy azok húsának fogyasztása általában az elsődleges fertőzési forrás az emberek számára. A fertőzés tünetei kezdetben influenza-szerűek, például láz, izomfájdalom, levertség és duzzadt nyirokcsomók, majd a bőrön váladékozó hólyagok jelennek meg, amelyek idővel leszáradnak.

Miért éppen most kezdett el világszerte terjedni?

Az mpox évtizedeken át elsősorban Afrikára korlátozódott, de az utóbbi években egyre több esetet jelentettek Afrikán kívül is. A jelenlegi járvány, amely 2022-ben kezdődött, a legnagyobb, amit valaha regisztráltak. Az első Afrikán kívüli esetet egy korábban Nigériában járt brit állampolgárnál diagnosztizálták, majd a vírus gyorsan terjedt tovább. A 2022-es járvány során több mint 96 országban regisztráltak fertőzéseket, és több mint negyvenezer megerősített vagy gyanított esetet dokumentáltak világszerte.

A vírus terjedésének legfőbb oka a szoros testi kontaktus, amely leggyakrabban a meleg és biszexuális közösségekben, különösen a gyakori szexpartnert váltók körében tapasztalható. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vírus képes bárkit megfertőzni, függetlenül a szexuális orientációtól, de a jelenlegi járvány epidemiológiai mintázata szerint ez a közösség kiemelkedően érintett. A fertőzés szoros testi kontaktus során terjed, például a fertőzött személy bőrével, ruhadarabjaival vagy ágyneműjével való érintkezés révén.

Mennyiben hasonlít a most kialakuló mpox járvány a Covidhoz?

A két kórokozó és a betegség is rengeteg mindenben különbözik, szinte nem is lehet őket összehasonlítani. A majomhimlő teljesen másképpen, és a jelenlegi állapotában sokkal rosszabbul terjed emberek között, mint a SARS-CoV-2. A jelenlegi helyzetben nem kell attól félnünk, hogy egy majomhimlővel fertőzött előttünk megfogta a kapaszkodót: erre elhanyagolható az esély, és nem is biztos, hogy ez elég lenne a fertőzés átadásához.

De reális esély van arra, hogy a vírus talál egy Afrikán kívüli állati rezervoárt (a fertőzésre fogékony állatot, amely a saját populációjában fenntartja a vírus jelenlétét), és ez megalapozza a vírus hosszú távú jelenlétét Afrikán kívül is. A vírust tehát komolyan kell venni, a megfelelő közösségek felé fontos a kommunikáció és a tudatosság fokozása, ám fontos megjegyezni, hogy jelenleg az átlagos népesség számára minimális a fertőzés esélye.

Hogyan terjed a majomhimlő, és kik vannak nagyobb veszélyben?

A majomhimlővírus leginkább közvetlen testi kontaktus útján terjed. A bőrön jelentkező hólyagok nagy mennyiségben tartalmazzák a vírust, így ezekkel való érintkezés különösen veszélyes. Ezen kívül a fertőzött személy testváladékai is fertőzőek lehetnek, bár ezen út szerepe a terjedésben még további kutatásokat igényel. Légúti terjedésről nincs egyértelmű bizonyíték, de a nyálkahártyán lévő hólyagok miatt a szájüregből és orrüregből származó nagyobb cseppek által, cseppfertőzéssel is terjedhet a vírus.

Az eddigi járványtani adatok szerint a fertőzés jelenleg leginkább a meleg és biszexuális férfiak körében terjed, különösen azok között, akik gyakran váltanak partnert. Azonban, ahogy a járvány halad előre, egyre több esetet jelentenek más csoportokból is, beleértve nőket és gyerekeket is, ami arra utal, hogy a vírus nem korlátozódik egyetlen közösségre sem.

Szexuálisan terjedő betegségről van-e szó?

A terjedés kapcsán sokan felvetették a kérdést, hogy vajon szexuálisan terjedő betegségről van-e szó. Szoros értelemben azok a fertőzések terjednek szexuálisan, amelyek a nemi váladékokkal kerülnek át az új gazdába. Bár nemrégiben kimutatták, hogy fertőzőképes majomhimlővírus is jelen lehet ondómintában, különösen HIV-fertőzött egyének esetében, nem szükséges a közösülés a fertőződéshez. Bármilyen szoros testi kontaktus elegendő lehet a vírus átviteléhez.

A tudományos közösségben még mindig vita tárgya, hogy az mpoxot szexuális úton terjedő betegségnek kell-e tekinteni, de egy dolog biztos: a vírus fő terjedési módja a közeli testi kontaktus, amely nem korlátozódik kizárólag a szexuális aktusokra.

Milyen tünetekkel jár az mpox, és hogyan diagnosztizálható?

A tünetek kezdetben nem specifikusak, hasonlóak sok más betegség tüneteihez, mint például a láz, izomfájdalom és levertség. A betegség előrehaladtával azonban a bőrön jelentkező hólyagok megjelenése jellemző, ami már sokkal egyértelműbbé teszi a diagnózist. Ezek a hólyagok a fertőződés helyén is kialakulhatnak, például az ágyéktájékon vagy a genitáliákon, így a tünetek száma és elhelyezkedése változatos lehet.

Mennyire komoly betegség?

Bár az mpox nem olyan súlyos, mint a fekete himlő, a klinikai virológiában az egyszázalékos halálozás is nagynak számít. A járvány előrehaladtával egyre több adat áll rendelkezésre a betegség lefolyásáról, és bár a fejlett egészségügyi rendszerekkel rendelkező országokban a betegek többsége különösebb gyógykezelés nélkül is meggyógyul, nem szabad alábecsülni a vírus veszélyeit. Az afrikai közegészségügyi viszonyokból származó adatok alapján nem lehet pontosan megjósolni, hogy a vírus hogyan fog viselkedni a világ más részein.

A fertőzött betegeknél a bőrön jelentkező elváltozások mellett felléphet még látásromlás, vakság, valamint egyéb fertőzések is megjelenhetnek a legyengült immunrendszer miatt.

Hogyan védekezhetünk ellene?

A legfontosabb védekezési módszer a szoros testi kontaktus kerülése fertőzött személyekkel, valamint a fertőzött tárgyakkal való érintkezés elkerülése. A fekete himlő vakcina bizonyos mértékig védelmet nyújthat az mpox ellen is, de jelenleg nem áll rendelkezésre széleskörűen elérhető oltás. Néhány ország azonban már bevezette a fertőzöttek és a velük érintkezők célzott vakcinálását, hogy megakadályozza a járvány terjedését.

Van-e esély a betegség teljes eltüntetésére?

A fekete himlő esetében már egyszer sikerült a világméretű eradikáció, de az mpox esetében ez nem tűnik reálisnak. Míg a fekete himlő kizárólag embereket fertőzött, a majomhimlőnek állati gazdái is vannak, amelyek bármikor újra felbukkanhatnak és újabb járványokat okozhatnak. A feketehimlő-vakcina hatékonyságának vizsgálata jelenleg is zajlik, de általános vakcinálásra nincs szükség. A célzott vakcináció azonban segíthet a járvány megfékezésében.

Tim Nguyen, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának munkatársa szerint a szervezetnek félmillió adag vakcinája van raktáron, az év végéig azonban további 2,4 millió adag oltóanyag készülhet el. Ezeket első körben a Kongói Demokratikus Köztársaság és Nigéria kapja majd meg, hogy így próbálják meg elejét venni a fertőzés terjedésének.

A WHO hangsúlyozta, hogy az oltás csak a védekezés egyik részét jelenti, a járvány megállítása fokozott figyelmet és a helyzet monitorozását kívánja meg. A szervezet 15 millió dolláros reagálási tervet fogadott el – ez nagyjából 5,4 milliárd forintot jelent –, emellett pedig 1,5 millió dollárt – körülbelül 540 millió forintot – szabadított fel a vészhelyzeti alapból, hogy minél hatékonyabban tudjanak reagálni a szakemberek a vírus terjedésére. Az összegeket a vírus kutatására, vakcinagyártásra és egyéb intézkedésekre fordítják majd.