Imane Helif, aki az ellenfeleit legyőzi, de az előítéletekkel tehetetlen

A 2024-es párizsi olimpia egyik legvitatottabb eseménye az algériai bokszoló, Imane Helif szereplése. Helif, akinek nemi identitását és genetikai adottságait számos fórumon megkérdőjelezték, ismét a figyelem középpontjába került, amikor engedélyezték indulását a női váltósúlyú kategóriában. E döntés nem csak a sportszakmai körökben, de a politikai és társadalmi szférákban is komoly vitákat váltott ki, különösen Magyarországon.

Imane Helif, a bokszoló

Imane Helif, az algériai bokszoló, aki az elmúlt években a sportvilág egyik legvitatottabb alakjává vált, 1999 májusában született Algériában, Tiaret városában. Gyermekkorában kezdett érdeklődni a sport iránt, és hamar felfedezte tehetségét a bokszban. Helif 2018-ban indította el professzionális karrierjét, amikor részt vett az algériai nemzeti bajnokságokon, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

Neve akkor vált ismertté a nemzetközi porondon, amikor 2018-ban, az algériai boksz válogatott tagjaként részt vett a női világbajnokságon. Bár végül vereséget szenvedett a döntőben, ő lett az első algériai nő, aki világbajnoki döntőbe jutott, ami hatalmas eredménynek számított hazájában.

2019-ben és 2021-ben is több nemzetközi versenyen vett részt, ahol számos érmet szerzett. Korábban a tokiói olimpián is versenyzett, de nem került a figyelem középpontjába, mivel a negyeddöntőben kikapott. A 2023-as világbajnokságról kizárása után most a párizsi olimpia hozta vissza a reflektorfénybe. Bár amatőr mérlege 36 győzelemmel és 9 vereséggel nem kiemelkedő, 25 éves korára már ki tudja használni az X és Y kromoszómák nyújtotta előnyöket a versenyeken.

A nemzetközi vita

Karrierjének egyik legnagyobb fordulópontja a 2023-as női bokszvilágbajnokságon történt, ahol az IBA döntése alapján kizárták a versenyből. A kizárás oka a túl magas tesztoszteronszintje volt, amely meghaladta a megengedett határértéket. Az IBA döntése nagy port kavart, és Helifet azzal vádolták, hogy nem felel meg a női versenyzők számára előírt szabályoknak.

Helif maga is erőteljesen tiltakozott a döntés ellen, és összeesküvést sejtett a háttérben. Bár fellebbezett a kizárás ellen, végül visszavonta azt, elismerve a tesztek eredményeit. A botrány hatalmas médiafigyelmet kapott, és Helif neve világszerte ismertté vált.

Ezzel szemben a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) engedélyezte Helif indulását a 2024-es olimpiai játékokon, mivel megfelelt az olimpiai bokszversenyek szabályainak. Ez az ellentmondás nemcsak sportszakmai, de politikai és társadalmi szinten is komoly vitákat generált.

Pillanatok alatt közellenség lett világszerte. A transzneműek jogaival szembeni erős nézeteikről ismert hírességek, mint J. K. Rowling, Elon Musk és Richard Dawkins is kritizálni kezdték az algériai sportolót, többen férfinak nevezték.

Időközben Helif egy korábbi ellenfele, az ír Amy Broadhurst kiállt az algériai sportoló mellett, arra hivatkozva, hogy neki és több másik női sportolónak már sikerült legyőznie a ringben.

Az olimpia

Az olasz Angela Carinivel való mérkőzése Helifnek mindössze 46 másodpercig tartott, mivel Carini olyan erős ütéseket kapott, hogy kénytelen volt feladni a meccset. Ez a gyors győzelem tovább fokozta a vitát az algériai bokszoló indulása körül, sokan értetlenkedtek, miért hagyja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy Helif nők között versenyezzen, míg a másik oldal azon háborog, miért nem érti a közvélemény, hogy neki ebben a kategóriában van a helye.

Magyarországon különösen heves reakciókat váltott ki az ügy, hiszen a negyeddöntőben Hámori Lucával kell összecsapnia Helifnek. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közleményben jelezte, hogy mindent megtesz a magyar sportolók érdekeinek védelmében. A MOB kijelentette, hogy a női mezőnyben csak olyan versenyzők indulhassanak, akik biológiailag nőnek minősülnek. A MOB elnöke, Gyulai Zsolt egyeztetéseket kezdeményezett a NOB sportigazgatójával, valamint az olasz szövetséggel.

A magyar kormányközeli média is hevesen reagált. A Magyar Nemzet Aleksandar Vučić szerb elnök, valamint J. K. Rowling és Elon Musk véleményét is idézte, akik mindannyian kritizálták Helif indulását. Bohár Dániel, a Megafon kormánypárti propaganda tagja, és Nacsa Lőrinc, a KDNP alelnöke szintén elítélték Helif részvételét.

Hámori Luca egyébként az első magyar női bokszoló, aki részt vett az olimpián. A 66 kilogrammos súlycsoportban versenyző Hámori tehetséges és elszánt, számos versenyen bizonyított. Az olimpián való szereplése fontos mérföldkő a magyar női boksz számára, hiszen eddig csak férfiak képviselték az országot ebben a sportágban az ötkarikás játékokon.

Hámori Luca az olimpiai verseny során eddig remek formában volt, és sikeresen jutott tovább a negyeddöntőbe. A mérkőzés előtti nyilatkozataiban a magyar sportoló elmondta, hogy bízik a NOB döntésében, amely alapján Helif női versenyzőként indulhatott. Hámori kijelentette, hogy mindent megtesz a győzelemért, és nem foglalkozik ellenfele nemi identitásával: „Elindult a híresztelés, hogy ő fiú, két éve el is tiltották a világbajnokságon, amin nem lepődtem meg, mert kinézetre és alkatra is nagyon fiús. Ha valaki a Földön megengedte neki, hogy itt lehessen, valahogyan be lett bizonyítva, hogy lány. Nem tudom erre a kérdésre a választ, ez most nem igazán érdekel, így még nagyobb lesz a magabiztosságom, ha sikerül legyőznöm. Személyesen nem ismerem, edzésen sem bokszoltam vele, versenyeken nyilván már láttam. Nem kerültünk még szemtől szembe egymással, de nem érdekel, mindent megteszek a győzelemért, mert már az érem lesz a cél, amiért idejöttem.”

Mit mond a biológia?

A nemi identitás és biológiai nem kérdése bonyolult és sokszor vitatott téma a sportban. Rengeteg pletyka, mendemonda kavarog Helifről is az interneten: az, hogy transznemű, hogy túl magas a tesztoszteronszintje, hogy valójában férfi stb. A természet jóval változatosabb annál, hogy két kategória – férfi és nő – elegendő lenne minden ember besorolására. Az interszexualitás, amely kategóriába nagy valószínűséggel Helif is tartozik, azt jelenti, hogy az egyén genetikai neme, nemi szervei és másodlagos nemi jellegei között ellentmondások vannak, így nem határozható meg egyértelműen férfiként vagy nőként. Az interszexualitás helyett jelenleg a szexuális fejlődési zavart (DSD, disorders of sex development) használja a szakirodalom, ám ezt számos interszex ember és szervezet ellenzi, mivel feleslegesen patologizálja, orvosilag kezelendőnek írja le ezt az állapotot.

A Telex is részletesen ír a jelenségről, rámutatva, hogy a DSD állapotokat két fő genetikai zavar okozhatja:

• Androgén-inszenzitivitási szindróma (AIS): Az ilyen állapotban lévő egyének férfi kromoszómákkal rendelkeznek, de a külső nemi jegyeik lányra utalnak. Az AIS-ben szenvedők tesztoszteronszintje magas lehet, de a hormonok nem hatnak megfelelően a testre, így nem feltétlenül jelentenek előnyt a sportban.
• 5-alfa-reduktáz enzimhiány: Ez a szindróma erőteljesebb férfi hormontermelést eredményez, ami fizikai előnyöket biztosíthat a sportban, mivel az ilyen egyének tesztoszteronszintje akár ötször-tízszer magasabb lehet, mint egy nő esetében.

Egyik állapotnál sem alakulnak ki a belső női nemi szervek, miközben a külső nemi jegyek a születéskor lányra utalnak. Az AIS-nél is megfigyelhető a nagyobb tesztoszteronszint, de a másik genetikai eredetű szindrómánál viszont már egyértelműen erősebb a hiperandrogenizmus, ami fizikai előnyöket is biztosít.

Nem ismert, hogy Imane Helifnek van-e ilyen genetikai rendellenessége, mivel a részletek bizalmasak, az IBA által végzett tesztek eredményeit nem hozták nyilvánosságra, csupán annyit közöltek, hogy a sportoló nem felelt meg a feltételeknek, de nem részletezték, hogy pontosan miért.

Az IBA és a NOB azonban eltérő szabályokat alkalmazott az alkalmasság megítélésében. Míg az IBA kizárta Helifet, a NOB engedélyezte indulását a 2024-es olimpián, mivel a Boxing Unit szabályainak megfelelt. Ez az ellentmondás tovább fokozza a vitát a nemi identitás és a sport tisztességessége körül.

A lehetséges megoldások

A jelenlegi helyzet számos kérdést vet fel a nemi identitás és a sportoló teljesítményének értékelése kapcsán. Több megoldási javaslat is felmerült:

1. Külön kategóriák létrehozása: Egyesek szerint külön kategóriákat kellene létrehozni az interszex és transznemű sportolók számára, hogy biztosítsák a fair versenyfeltételeket.
2. Szabályozások módosítása: A nemzetközi sportszövetségeknek felül kellene vizsgálniuk és egységesíteniük kellene a nemi tesztekre és a versenyzők alkalmasságára vonatkozó szabályokat.
3. Tudományos alapú döntéshozatal: Fontos lenne, hogy a döntéshozatal tudományos alapokra épüljön, figyelembe véve a legújabb kutatásokat a nemi identitás és a genetikai adottságok terén.

Imane Helif története konkrét példa arra, hogy mennyire összetett és ellentmondásos kérdések is felmerülhetnek a nemi identitás és a sport kapcsolatában. A sportolónak nemcsak a ringben, hanem azon kívül is komoly küzdelmekkel kell szembenéznie. Miközben Helif az ellenfeleit sorra győzi le, a társadalmi előítéletek és a nemi identitás körüli viták olyan akadályokat gördítenek elé, amelyekkel szemben gyakran tehetetlen: nem tudja kiharcolni azt az egyenlő bánásmódot és tiszteletet, amely minden sportolót megillet.