Üdülőfaluvá alakulhat át a kolozsvári Romulus Vuia Etnográfiai Park

A Kolozs megyei tanács át szeretné formálni az Erdélyi Néprajzi Múzeumhoz tartozó Romulus Vuia Etnográfiai Parkot, melyet még egy előző korszakban mi is bemutattunk az erdélyi olvasóknak.

Știri de Cluj szerint a park szabadtéri falumúzeumos arculatát többfunkciós, rendezvények és kulturális tevékenységek számára kialakított komplexummá alakítanák át. Az Etnográfiai Parkból annak ellenére szeretnének kávézókkal ellátott üdülőfalut létrehozni, hogy a kolozsváriak többször jelezték, hogy zöldövezeteket szeretnének látni a közterületeken, nem pedig betont.

Claudiu Salanță, a Kolozs Megyei Tanács főépítésze azt mondta, több éve szerettek volna forrást találni terveikhez, jelenleg a projekt egy részét fogják tudni megvalósítani, de a park egészet át szeretnék alakítani. Elmondása szerint elég ambiciózus tervet szőttek, hiszen több tucat hektárnyi, többnyire erdős területről van szó. A főépítész szerint a zöldterület megmaradására azonban odafigyelnek majd.

A főtervező a múzeum előtti sétányt gyalogos-, és kerékpárúttá alakítaná át. Javasoltak továbbá faültetéseket és az erdőterület megközelíthetőbbé tételét is.

A kezdeményezők szerint a terület fejlesztése figyelembe veszi majd Romulus Vuia elképzeléseit, aki közel száz évvel ezelőtt alapította a parkot.

Claudiu Salanță ugyanakkor egy alternatív megközelítési lehetőséget javasol a Hója erdő területére. Szerinte a Nicolae Pătrașcu utcában parkolóhelyeket lehetne kialakítani a látogatók számára, közvetlenül a Tetarom ipari parkban rendelkezésre álló parkolóhelyek mellett.

Mint írtuk a „falumúzeum” története egészen 1929-ig nyúlik vissza. Romulus Vuia élő helyként képzelte el a parkot, ahol bemutatják az erdélyi faluvilágot. Ezért még egy pásztorcsaládot (a juhokkal együtt) is meghívott és fizetett. Pénz természetesen akkor sem volt, így a modell nem volt fenntartható, ráadásul a II. világháború is súlyosan érintette a létesítményt, az épületek többsége teljesen megsemmisült, mindössze a Gaudeamus étterem (mert akkor az is működött benne), illetve a mócvidéki Felsővidráról származó ház maradt épen. Ez utóbbi egyébként a mai napig áll. Ezután következett az park újratervezése. 1956-ban még úgy gondolták, hogy négy szekcióval kellene működnie, a népi építészetet, háztartásokat és teljes gazdaságokat bemutató rész mellett egy másik a népi technológiákat és a népi mesterek műhelyeit mutatná be, egy harmadik az etnobotanikával, míg egy negyedik az etnozoológiával foglalkozna. Végül csak az első kettő valósult meg, és ez a felosztás eddig megmaradt.