Nőtt a tüdőrákos megbetegedések száma a nemdohányzók körében, Erdélyben magas a rákot okozó radioaktív gáz szintje

Emelkedik a tüdőrákos esetek szám a nemdohányzók körében, és ennek az oka a levegőben lévő radioaktív radongáz jelenlétével függ össze.

A tüdőrák a rákos halálozások egyik leggyakoribb oka, az esetek 18,2 százalékában. Bár a tüdőrákot a „dohányosok betegségének” tartják, az újonnan diagnosztizált tüdőrákos megbetegedések meglepő módon, 15-20%-ban olyan embereknél fordultak elő, akik soha nem dohányoztak, sokan közülük 40-50 év közöttiek – számol be a News.ro.

Az Egyesült Államokban a szakértők szerint a tüdőráknak a nemdohányzók körében tapasztalható aggasztó növekedése valószínűleg a radongáznak való magas és hosszú távú kitettséggel függ össze. Ezt a színtelen, szagtalan gázt a világ minden táján a talajban természetes módon megtalálható radioaktív anyagok bomlása során bocsátják ki. A radon a padló, a falak és az alapozás repedésein keresztül juthat be a lakásokba. Ha a radon koncentrációja a beltérben, komoly egészségügyi problémává válhat. Belélegzése növelheti a tüdőrák kockázatát.

Egy 2009-ben közzétett tanulmányban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatói kimutatták, hogy a radon a tüdőrák 15 százalékának kiváltó oka világszerte. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a radont a vezető környezeti rákkeltő anyagnak minősítette. A radon évente több mint 20 000 tüdőrákos halálesetet okoz az Egyesült Államokban.

A tüdőrák egyre gyakoribb a fiatal nemdohányzók körében

A tüdőrák első számú kockázati tényezője a hosszú távú dohányzás; a nemdohányzók körében azonban a tüdőrák aránya folyamatosan emelkedik.

A betegség tünetei ugyanazok, akár dohányzott az illető, akár nem: általában rossz közérzet vagy állandó fáradtságérzet, gyakori köhögés, mellkasi fájdalom, zihálás, légszomj vagy vér felköhögése. Ezek a tünetek más betegségeknél is előfordulnak, de a szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy bárkinek – életkortól függetlenül –, akinek olyan tartósan fennálló tünete van, amely a kezdeti kezelés ellenére sem szűnik meg, ragaszkodnia kell az orvosi vizsgálathoz.

Ha korai stádiumban fedezik fel, a tüdőrák gyógyulási aránya 90-95%-os lehet. A legtöbb esetet azonban csak akkor fedezik fel, amikor a betegség már elterjedt a tüdőben vagy a test más részeire (áttétek), és ekkor a kezelések már nem olyan hatékonyak. Fontos tehát minél előbb észlelni, ami szűrések által is történhet.

A radonnak leginkább kitett területek Romániában

Számos országban, köztük Európában és Romániában is, a közegészség védelme érdekében irányelvek és előírások vonatkoznak az épületek radonszintjének mérésére és ellenőrzésére. Az Európai Bizottság kötelezi Romániát a radioaktivitás szintjének ellenőrzésére és jelentésére, valamint hallgatólagosan egy sor védelmi intézkedés meghozatalára a lakások és munkahelyek beltéri radonterhelése ellen.

Az európai értékelés szerint Románia az épületek radonkockázata szempontjából Európában az első helyeken áll (Cinelli et al., 2019).

A radonméréseket a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) végzi, amely több mint 30 éves kutatási tapasztalaton alapuló, szilárd tudományos eredményekkel rendelkezik ezen a területen, és amelyet a CNCAN (Nukleáris Tevékenységeket Ellenőrző Nemzeti Bizottság) is elismer.

A BBTE kutatócsoportja több mint 20 éve kutatja a radon hatásait, és elmondása szerint különösen az utóbbi években számos alkalommal kongatták meg a vészharangot a középületekben, például óvodákban és iskolákban megnövekedett radonszintek miatt.

A kolozsvári szakemberek szerint az ország több megyéjében is magas a radon, a tüdőrákot és leukémiát okozó radioaktív gáz szintje.

Romániában 16 megyében volt olyan radonkoncentráció, amely meghaladta a megengedett határértéket, sajnos a legtöbb ilyen megye Erdélyben található. Ezeken a területeken a radonkoncentráció számtani átlaga majdnem háromszorosa az országos átlagnak.

A magas radonkoncentrációt tartalmazó megyék a következőek: Fehér, Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Krassó-Szörény, Kolozs, Kovászna, Hargita, Hunyad, Máramaros, Maros, Szeben, Szilágy, Szatmár és Temes.

Erdély tehát az a régió, amely a leginkább ki van téve a radonszint növekedésének, de a nagy városi központok, mint Bukarest, Iaşi, Temesvár és Konstanca is magas kockázatú területnek számítanak.