Az 50 év alattiak körében járványszerűen tarolnak a rákos megbetegedések

2024. április 1. – 14:14

Másolás

Vágólapra másolva

A 42 éves rákbeteg Katalin hercegné esete egy fokozottan terjedő jelenséget illusztrál. Anélkül, hogy igazán értenénk az okait, az 50 év alattiakat évtizedek óta egyre gyakrabban érinti a daganatos betegség. Katalin hercegné egy hete jelentette be az X-en, hogy rákos sejteket találtak a szervezetében, ezért megelőző kemoterápiás kezelést kap. A walesi hercegnénél akkor fedezték fel az elváltozásokat, amikor hasi műtéten esett át januárban, ami után hetekre eltűnt a nyilvánosság elől.

Valóságos „járványról” van szó az 50 év alattiak körében – jelentette ki ennek kapcsán Shivan Sivakumar, a Birminghami Egyetem rákszakértője és kutatója az AFP hírügynökség számára.

Az egyetem 2023-ban megjelent nagyszabású tanulmánya szerint 1990 és 2019 között a rákdiagnózisok aránya csaknem megduplázódott (+80%) ebben a korcsoportban világszerte. A felmérés a leggyakoribb, mintegy harmincféle rákos megbetegedésre összpontosított adatgyűjtés közben.

A jelenség, amely különösen a fejlett országokban jellemző, az 50 év alattiak körében a rákos halálozások számának emelkedésében is megmutatkozik. Az elmúlt harminc év alatt ez a szám mintegy 28 százalékkal nőtt.

Néhány eset sokkolta a közvéleményt, például Chadwick Boseman színész, a „Fekete Párduc” sztárjának 43 éves korában bekövetkezett halála 2020-ban vastagbélrákban.

Valójában a gyomor-bélrendszeri rákok – a vastagbél, a nyelőcső, a máj – különösen aggasztó méretű terjedést mutat, valóságos járványként tarol a fiatalok körében. Az Amerikai Rákellenes Társaság szerint az 50 év alatti férfiaknál ezek a rákos elhalálozások vezető halálokai, míg ugyanebben a korcsoportban a nőknél a mellrák után a második vezető halálok.

Mi magyarázza ezt a tendenciát? Mivel magyarázható egy ilyen jelenség? Még senki sem tudja, és a válasz kétségtelenül összetett. „Jelenleg nincs meggyőző bizonyíték” a különböző feltételezések alátámasztására – mondta Shivan Sivakumar. Valószínűleg több tényező is szerepet játszhat.

Az egyik, az oltásszkeptikus körökben népszerű magyarázat azonban gyorsan elvethető: a COVID-19 elleni oltóanyagnak semmi köze a fiatalok körében a rákos megbetegedések számának emelkedéséhez, mivel ez a jelenség már jóval a világjárvány előtt kialakult.

Szakértők megerősítették, nincs bizonyíték arra, hogy a COVID-19 vakcina és a rák bármely formája között bármilyen kapcsolat lenne. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet is alátámasztotta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a Covid vakcina rákot okozna, vagy a betegség kiújulásához vagy progressziójához vezetne. A Covid-19 vakcinákhoz kapcsolódó „turbó rák” mítoszát már többször megcáfolták.

Dr. Wiliam Makis, aki támogatja a Covid vakcina által elszabadított „turbó rák” tézisét, „onkológiai szakemberként” szerepelteti magát, holott valójában nem onkológus, hanem nukleáris medicina szakorvos és radiológus. Ráadásul néhány évvel ezelőtt elvesztette orvosi engedélyét.

A „turbó rák” az oltásellenesek által kitalált kifejezés, amelyet az onkológiai vagy immunológiai szakértők nem ismernek el valós jelenségként. Nincs bizonyíték az agresszív vagy nem agresszív rákdiagnózisok növekedésére a COVID-19 oltás után. Ezeknek az összeesküvés-elméleteknek nincs tudományos alapja, és gyakran „dokumentumfilmek” és kitalált hírek segítségével népszerűsítik őket.

Visszatérve a fiatalok körében terjedő rákos megbetegedésekre, a kutatók két átfogó hipotézist részesítenek előnyben. Vagy az utóbbi generációkban az emberek elődeiknél jobban ki voltak téve a jól ismert kockázati tényezőknek, vagy új kockázatok jelentek meg.

Az első kategóriába tartozó hipotézist különösen az a megfigyelés táplálja, hogy a korábbi generációkhoz képest a ma negyvenes éveikben járó emberek fiatalabbak voltak, amikor először találkoztak a dohányzással, az alkoholfogyasztással és az elhízással.

Ez utóbbi különösen érdekli Helen Coleman, a Belfasti Queen's Egyetem epidemiológusát. A kutató, aki elsősorban az észak-írországi fiatalok körében előforduló rákos megbetegedéseket tanulmányozta, olyan „elhízás-járványról” beszél, amely az 1980-as évek előtt nem létezett.

A másik fő hipotézis, amely új rákkeltő anyagok megjelenését feltételezi, még feltárásra vár. Számos elmélet létezik – vegyi anyagok, mikroműanyagok, új gyógyszerek stb. –, de egyik esetében sem sikerült olyan mértékű bizonyítékok összegyűjtése, amely alátámasztaná teljes mértékben a kutatók hipotéziseit..

Nagy médiafigyelem övezte a közelmúltban az ultrafeldolgozott élelmiszerekhez kapcsolódó feltételezéseket, de ismét „nagyon kevés adat támasztja alá ezt az elképzelést” – mutatott rá Helen Coleman. hozzátette: a kiváltó okok ismerete nélkül nehéz megmondani, mit kell tenni a fiatalok körében a rákos megbetegedések számának növekedése ellen.

Egyes egészségügyi hatóságok számára a szűrés kulcsfontosságú eszköz. Az Egyesült Államok például 2021-ben 45 évre csökkentette a vastagbélrákszűrés ajánlott életkorát. Franciaországban a minimális életkor továbbra is 50 év, de egyes gasztroenterológusok a szűrés ajánlott korhatárának csökkentését szorgalmazzák.

Összességében az AFP által megkérdezett kutatók remélik, hogy a walesi hercegné sorsa felhívja a fiatalok figyelmét arra, a rák nem csak az idősebbeket érinti. És hogy ha kétségek merülnek fel egy tünettel kapcsolatban, a legjobb, ha orvoshoz fordulnak. „Ha úgy érzed, hogy valami nincs rendben, ne vesztegesd az időt: menj el kivizsgálásra” – hívta fel az olvasók figyelmét a szűrés fontosságára az AFP-nek nyilatkozó Shivan Sivakumar.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!