Az erdélyi húsvéti hagyományok sztáreseménye idén is a csíkszeredai ételszentelés volt

Idén is több ezer résztvevővel zajlott vasárnap reggel Csíkszeredában a hagyományos ételszentelés, amely igazi látványosságnak számít, és a helybélieken kívül sok turista is az ért érkezik ilyenkor a városba, hogy részt vegyen a székelyföldi sztáreseményen, amelyről nemcsak a romániai, de más a külföldi hírügynökségek is beszámolnak.

A News.ro szerint nemcsak a városból, hanem a környező településekről is érkeztek kora reggeltől az emberek, többen székely népviseletbe öltözve, hagyományos húsvéti ételekkel teli kosarakkal: pálinkát, bort, kalácsot, bárányhúst, sonkát, kenyeret, tojást és kolbászt tesznek ilyenkor a kosárba, azaz mindazt, ami aztán a húsvét asztalra kerül

Mint minden évben, a húsvét első szentmiséjét, az ételek megszentelését a szabadban tartják 8 órától, amelynek végén a papok a sorokban ülő emberek közé mennek, és megszentelik az ételeket, amelyeket minden családtagnak meg kell kóstolnia reggelire.

Az ételszentelés szertartása a 40 napos húsvéti böjt végét jelenti.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a teljes szertartás videóját megosztotta Facebook-oldalán:

A Magyar Katolikus Lexikon szerint a 7. századtól nyomon követhető az ételszentelés szokása. A szentelt ételek összetétele (sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász stb.) sok helyütt a passiójelenetek szimbolikájával vannak fölruházva. A kalács alapjául szolgáló lepényKrisztus testét jelképezi. Az egymásra kerülő tésztafonatok pedig atöviskoszorút, majd ateljessé tételt. A tojás a feltámadásra emlékeztet, a szentelésre vitt bor Krisztus vére, a torma a népi értelmezés szerint a keresztrefeszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. – A néphit mágikus erőt is tulajdonít a megszentelt ételnek. Ezért pl. a szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték villámcsapás elleni védekezésül, a kalács morzsájából a népi vélekedés szerint apró fehér virágok fejlődnek. Csíkban 1900 körül a szenteltkókonya darabjait rontás ellen használták. Az ételszentelésből útban hazafelé sok helyen apászkával megkerülték a lakóházat, hogy a férgek távozzanak onnan. A húsvéti bárány elfogyasztásának hagyományai a szentelt sonka fölvágásában éltek tovább. Szentelt sonkát, kolbászt, kalácsot a vegyes vallású vidékeken a protestáns lakosság is előszeretettel fogyaszt.

Nemcsak Csíkszeredában, más katolikus vidékeken is hagyományosan megtartják a húsvét reggeli ételszentelést, azonban a csíkszeredai óriás méretű ünnepély láttán több helyen erőteljesebb lett a hagyomány.

Ilyen hosszú sorokban álltak például a szentelésre várva Máramarosszigeten:

A kolozsvári ételszentelés a Szent Mihály-templom előtt jóval szerényebb volt: