Méz, sáfrány, olívaolaj – ezek a leggyakrabban hamisított élelmiszerek

A szándékos vagy szándékolatlan élelmiszerhamisítás egyre elterjedtebbé válik a világon. Húsról, tejtermékről és gyümölcsről is kiderülhet, hogy nem az és nem olyan, mint amilyennek a címkéje beállítja. Az élelmiszerhamisítás legegyszerűbb módja a szavatossági idő átírása, ám időnként horrorisztikus vegyi laborokat is lefülelnek a hatóságok. A hamis élelmiszer nem csak gazdasági károkat, hanem sok esetben súlyos egészségkárosodást is okozhat.

Az élelmiszerbiztonsági hatóságok folyamatosan dolgoznak a hamisított élelmiszerek felderítésén és leküzdésén, de a fogyasztóknak is ébernek kell lenniük, írja az Adevarul portál, amely a Nemzetközi Élelmiszercsalási Adatbázis (az ENSZ által a FAO-n keresztül hitelesített adatbázisa) alapján ismertette a leggyakrabban hamisított élelmiszereket.

Szakértők becslése szerint a fejlett országokban az élelmiszerek mintegy 10%-a hamisított. Néhány élelmiszer gyakrabban szerepel a feketelistán. A tejhez például vizet adhatnak a térfogat növelése érdekében, a gyümölcsökbe pedig a hamisítók a gyorsabb érés érdekében vegyi anyagokat fecskendeznek. Más esetekben térfogatnövelő anyagokat kevernek a gabonafélékbe, hüvelyesekbe, kávéba és más terményekbe, hogy növeljék a termékek súlyát.

„Miért alkalmazzák ezeket a gyakorlatokat? A minőségi termékek azért drágák, mert a nyersanyagokat, amelyekből készülnek, korlátozott mennyiségben állítják elő. Ezután időre van szükség az érleléshez/erjesztéshez (sajtok, pezsgő, sonka), ami tovább növeli az árat. Nem csoda, hogy manapság az úgynevezett extra szűz olívaolaj tartalmazhat napraforgó- vagy repceolajat, a parmezán sajtot pedig 2-3 év helyett néhány hétig érlelik” – nyilatkozta a portálnak Mihaela Bilic ismert táplálkozási szakértő.

A leggyakrabban hamisított élelmiszerek

Az extra szűz olívaolaj

– a világ legtöbbet hamisított élelmiszerei közé tartozik. A vásárlók magas árat hajlandóak fizetni az olívaolajért, azonban az „extra szűz” olívaolajként hirdetett termék könnyen hígítható más növényi olajokkal. Számos vizsgálat mutatott ki az elmúlt években, napraforgó-, kukorica-, pálma-, repce-, sőt avokádóolajat tartalmazó extraszűz vagy szűz olívaolajnak felcímkézett termékeket.

Méz

A mézhamisítás jól ismert probléma. A szürkéző kereskedők próbálták már olcsó kínai/ukrán mézzel való felhígítani a hazai mézet, de a kínai kémikusok már szintetikusan is képesek hasonló terméket készíteni. Ráadásul a drága természetes mézet nagyon könnyű hígítani cukorsziruppal, kukoricasziruppal, fruktózzal, szacharózzal, szőlőcukorral, magas fruktóz tartalmú kukoricasziruppal, illetve répacukorral is.

Sajt

A költségek csökkentése érdekében egyes gyártók növényi olajokat, keményítőt és más olcsóbb összetevőket adnak a sajthoz. Az egyik leggyakrabban hamisított sajtfajta a parmezán, ennek főként az előre lereszelt változatát tudják sikeresen hamisítani.

Őrölt kávé

Azt, hogy a kávéban ne legyenek szennyező anyagok, gyakorlatilag csak úgy kerülhetjük el, ha mi magunk őröljük a kávészemeket. A készen kapható őrölt kávékban nem egyszer mutatták ki gallyak, maghéjak, kukorica, árpa és egyéb gabonák, égetett cukor, glükóz és keményítő nyomait is. A kávét cikóriával vagy más adalékanyagokkal „dúsíthatják”, hogy növeljék a mennyiséget és a gyártók profitját.

Hal

A megvásárolt hal címkéje megtévesztheti a vásárlót, aki azt hiszi, hogy értékesebb fajt vásárol, mint ami a csomagoláson szerepel. Máskor átcímkézik a hal származási helyét, de előfordult, hogy a boltokba kerülő halak húsában szennyező anyagokat mutattak ki.

Sáfrány

A világ legdrágább fűszereként a sáfrányt gyakran hamisítják vizuálisan hasonló anyagokkal, például körömvirággal. A hamisítványok készülhetnek még szárított hagyma, kurkuma, gipsz, glicerin vagy keményítő anyagok hozzáadásával.

Bor

Az íz, a szín vagy az alkoholtartalom megváltoztatása érdekében egyes gyártók vizet, cukrot vagy más anyagokat adnak hozzá a borokhoz, amelyeknek a címkézése szintén félrevezető lehet.

Tej

Biztos sokan hallottak már a kínai melamin botrányról. A melamin egy a sok szennyező anyag közül, amit eddig a hamisított tejipari termékekben találtak. Az FFD adatai szerint már előfordult, hogy formaldehid, mosószer, gépolaj, keményítő, faggyú és más, nem tejbe való anyagok nyomait is kimutatták már a hamisított tejekben.

Áfonya

Az áfonya egészségügyi hatásairól sok jót lehet hallani, viszont az élelmiszerekben általában mesterséges ízesítő és cukor keveréke található. Így sokszor azokban az élelmiszerekben, amelyeken az van feltüntetve, hogy áfonyát is tartalmaznak, sokszor, csak ízesített gyümölcspép van.

Gránátalma

A gránátalmából készült gyümölcsleveket az egészségügyi értéke miatt szokták hamisítani, gyakran szintetikus, nem gyümölcsalapú anyagokból készítik el, és mesterséges ízesítőket adnak hozzá.