Közeleg a tavasz – mit, hogyan és mikor ültessünk a kiskertbe?

2024. február 6. – 09:29

Közeleg a tavasz – mit, hogyan és mikor ültessünk a kiskertbe?
Palántok ültetése – Fotó: Alex Raths / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Nyílik a hóvirág, kifakadt a barka. Indul a szezon! A kertészkedni szerető ember ilyenkor már nyugtalanul figyeli, hogy lassan, de biztosan érkezik a tavasz. Matatunk a vetőmagvas dobozban, előkeressük a pincében/kamrában eldugott szaporítóanyagot, az újságpapírba csomagolva őrzött gumókat. Mert jólesik. Csak kibontjuk, csak megnézzük, hogy mindenki megvan-e és gondosan visszacsomagoljuk, biztatva a kitartásra őket, magunkkal együtt.

Hogy a termésünk sikeres és a munkánk ne hiábavaló legyen (elhivatottaknak ez nem munka), elengedhetetlen a jó tervezés és a talaj megfelelő felkészítése a növényeink érkezésére. Mert milyen is lehet egy építmény, amelyiket nem terveztek, csak úgy lett és aminek nincs rendben az alapja? Bizonytalan.

Kezdjük az elején. Kezdjük a tervvel

Menjünk ki a kertbe. Reggel, délben és este. Figyeljük meg a nap járását a kertünk felett, keressük meg a napos oldalakat és az árnyékosabb részeket. Rajzoljuk fel egy papírlapra. Innen elindulhatunk.

Gondoljuk végig: mik azok a kedvencek, amik elmaradhatatlanok az étrendünkből? Mi az, amit gyakran fogyasztunk és mindenképp termeszteni szeretnénk? Készítsünk egyéni listát. Készítsünk rajzot a kertünkről és az ágyásokról, hogy pontosan lássuk, miként szeretnénk kialakítani.

Ha abban a luxusban van részünk, hogy nagy földterület áll a rendelkezésünkre, akkor valószínű, hogy a fénnyel sem lesz baj. Ebben az esetben kialakíthatunk különböző alakzatú és méretű ágyásokat, szellős, kényelmes utakkal közöttük. Ha kis terület áll rendelkezésünkre, akkor a tervünket alaposan át kell gondolnunk.
Mivel nem mindenkinek van lehetősége különböző tervező programokhoz hozzájutni, vagy kevés a számítógépes ismerete, hogy akár egy excel táblázatot készítsen, a legegyszerűbb módszert mutatom be, amit mindenki alkalmazni tud a saját területére.

Rajzoljuk be az ágyásokat úgy, hogy a lehető legjobb legyen a helykihasználás. Minél kevesebb utat, egyszerű, négyzet vagy téglalap alakú formákat (a kerek vagy lekerekített alakzat általában sok helyet foglal). Amikor megrajzoltuk az ágyásokat, jelöljük be a tervünkön a napos, és árnyékos helyeket. Meg van rajzolva a terület, rajta ágyások és a napos/árnyékos helyek. Kész a növénylista. Fontossági sorrendben, kedveltek előre.

A növénylistánkon tüntessük fel minden növény mellé a vetési idejét és azt, hogy mekkora a fényigénye (a csomagoláson ezek az információk megtalálhatók).
A nagy méretű, gazdag termést hozó zöldségek általában nagy fényigénnyel rendelkeznek, mint például a paradicsom, paprika, padlizsán.

A gyökérzöldségek általában bírják a félárnyékos helyeket is, ami naponta 3-6 óra napsütést jelent. Az árnyékosabb helyeken pedig, például gyümölcsfák alatt termeszthetünk levélzöldségeket, mint saláták, spenót, mángold vagy egyes káposztafélék, vagy megpróbálkozhatunk gyökérzöldségekkel is. A tartós árnyék zöldségtermesztésre nem alkalmas, oda ültessünk árnyékliliomot.

Ha kész a lista, kezdhetjük a tervet. Napos helyre berajzoljuk a fényigényes növényeket. Tudva az ágyás méretét és az ültetni kívánt növény tőtávolságát (a csomagolásról), ki tudjuk számolni, hogy hány palántára van szükségünk. Például egy 10 méter hosszú sorba 1 méteres tőtávval befér 10 palánta, míg 80 cm tőtávval 12. Apróbb növényeknél, mint például a hagyma, 5 cm-es tőtávval számoljunk, tehát egy méteren 20 hagyma fér el.

Fontos megemlíteni a vetésforgót, mert a tervezéskor azt is figyelembe kell vegyük, hogy ugyanaz a növény ne kövesse egymást ugyanazon a területen. Elsősorban a felszaporodó kórokozók és kártevők miatt, azonkívül a talajból ugyanarra a tápanyagra van szüksége, így hamar hiánybetegség léphet fel.

Kész a terv, tudjuk, hogy hány növényre van szükség, kezdődhet a terepmunka.

A terepmunka a tavalyról megmaradt vetőmagvak leltározásával kezdődik. Nézzünk át mindent alaposan, megfelelően tárolt, egészséges magvak alkalmasak csak a következő vetésre. A hiányzókat pótoljuk. Hogyan?

Egyre többet lehet hallani a tájfajtákat mentő szervezetekről, magán személyekről. Keressünk utánuk és ha szerencsénk van, még nekünk is jut néhány szem mag. Ha nem, akkor próbáljuk meg jövőre, korábban.

A különböző szelektált, kinemesített és génmódosított növények teljesen ellepték a piacot. Sokszor nehéz kiigazodni közöttük, hogy melyik is a nekünk való. Boltban vásárolt magok közül menjünk biztosra. Hogy rossz magot vásároltunk, az csak később derül ki, amikor a céklából répa lesz, vagy a sárgarépából vadmurok. Idő, energia és pénz mehet kárba, ha a vetőmagon spórolunk. Ezért keressük mindig a megbízható vetőmag előállítókat.

Nagyon fontos az is, hogy helyi nemesítésű fajtákat válasszunk, ami a mi éghajlatunkhoz alkalmazkodott. Hazai nemesítésű zöldségfajták is elérhetőek, például Agrosel.ro, Hektar.ro, zkivetomag.hu.

Hogy az érkező növényeink gondtalan életét bebiztosítsuk, elengedhetetlen a megfelelő talaj. A televény, más néven komposzt a kertünk tápláléka. Keressük meg a tavalyi növényi hulladékokból összegyűjtött, mára lebomlott televényt. Rostáljuk át a televényünket és hordjuk ki a területre. Ha nincs televény, akkor szerezzünk be. Komposzt néven boltban is vásárolhatunk. Rostáláskor ne feledkezzünk meg a palántákról. A palántáknak való földnél apróbb rostával kell dolgozzunk. Rostáljunk a televény legjavából, és tegyük félre a palántáknak.

Mérjük és jelöljük ki a megtervezett ágyásainkat. Ágyástípusok.

Számtalan féle ágyás kialakítható. Magasított ágyástól a magaságyáson keresztül a dombágyásig vagy bakhátas ágyásig. Mindegyiknek megvan a saját előnye. Készítsük el a számunkra megfelelőbbet. Javítsuk fel az ágyásaink talaját televénnyel, komposzttal. Talajunkat gazdagíthatjuk érett istállótrágyával is (ez gyökérzöldségeknél nem alkalmazható). Amikor készen vannak az ágyások, különböző mulcsokkal takarva megvédhetjük ezeket a fagytól és a kiszáradástól.

Fóliaházakban februárra már általában zöldülnek az ágyások. Ha nálunk még nem, akkor itt az ideje az ágyásokban a tápanyag visszapótlásnak és a korai (primőr) zöldségek elvetésének. Amennyiben nincs fóliaházunk, de szeretnénk, itt az ideje elkészíteni vagy beszerezni. Ez is szubjektív, és a terület nagyságától vagy a gazda kívánságától függ. Palánta nevelésre számtalan kis méretű fóliaház (a legapróbb szekrényektől kezdve) beszerezhető és néhány csavarral összeilleszthető. A régi melegágyat hivatott helyettesíteni, több–kevesebb sikerrel alkalmazható is.

Fóliaház kialakításakor keressük a kert napsütötte részét, ugyanis ez alapfeltétele a melegházunknak. A napfény áthatol a fólián, felmelegíti a talajt, az onnan felszabaduló hőt és párát viszont a fólia visszatartja. A cél a korai zöldség, és a fóliát a nap fűti.

Melegház készülhet minden formában és méretben. A váza készülhet fémből, fából, műanyagból, takarója lehet műanyagtól üvegen keresztül bármi, ami átengedi a napfényt. Készülhet régi ablakokból, de vásárolhatunk kész, előre gyártottat is.
Készíthetünk egészen aprót, egy kevés palántának, de egészen nagyot is. Kiemelhetjük alapra, vagy besüllyeszthetjük a földbe, passzív, télen is használható melegháznak.

Kialakíthatjuk fűtéssel vagy anélkül. Van aki a lakás fűtőrendszerét vezette be a melegházába, van aki egy sparheltet tett be és hajnalonként tüzet rak benne, és van aki komposztálandó növényekkel hordta meg a melegház alját, a melegágy mintájára, hogy a lebomláskor keletkező hő kora tavasszal vagy késő ősszel is tartós és állandó meleget biztosítson. A melegházunknak tehát csak a kreativitásunk és a rá szánt összeg szab határt.

Palánták

Ha palántát szeretnénk, három választásunk van a lehetőségeinktől függően: nincs hozzá termesztő berendezésünk, akarat viszont annál több; van hozzá berendezésünk és akaratunk is; egyik sincs, és vásárolunk készen.

Vásároljunk készen, ha nem érezzük a késztetést, hogy magunknak nevelgessük, vagy megfelelő információ hiányában bizonytalanok vagyunk. A palántákat csak megbízható forrásból szerezzük be.

Sajnos sokan szedik meg a boltban vásárolt zöldségek magvait, mert szép a termés, de a következő (F2) nemzedék nem lesz ugyanaz, mint az elődje. Ezt a hibát még sokan elkövetik, mert így olcsón jutnak sok vetőmaghoz és meg vannak győződve a szép termésről. Ne essünk ebbe a hibába.

Ne vegyünk meg világos, megnyúlt palántákat, mert gyengék. Keressük a sötétzöld, vaskos, életerős palántákat. Minél nagyobb egy palánta, annál nagyobb stresszt jelent neki az átültetés. Egy jó állapotú, erős palánta könnyen utolér egy túlnőtt, virágos palántát is, ha megfelelően van gondozva. Mert ami számít: az a hőösszeg.
Ugyanis a különböző növényfajok hőösszege határozza meg, hogy egy növény melyik időszakban virágzik vagy terem.

Hőösszeg alatt értjük a vegetációs időben eltelt napok alatti hőmérséklet összegét, ami a növényeket befolyásolja. Ezért van az, hogy a hűvös tavasz lelassítja a növények fejlődését, a korai nyár pedig felgyorsítja. Mivel az időjárás percről percre változik, stabil számot a hőmérséklet összegével tudunk adni. Minél alacsonyabb egy növény hőösszege, annál hamarabb fordul termőre. Az egyik legalacsonyabb hőösszeget igénylő növény például a hóvirág. Alacsony hőösszegű növények a korai zöldségek, mint például a spenót. Magas hőösszegű növények pedig a hosszú tenyészidejű őszi és téli zöldségek. A magas hőösszeg nem egyenlő a magas napi hőmérséklettel.

Például a májusi cseresznyének alacsonyabb a hőösszeg igénye mint a júliusi ropogós cseresznyének. A nyári körte hőösszeg igénye alacsonyabb, mint az őszi vagy a téli körtének.

Tehát ha egy zöldségmagot túl korán elvetünk, vagy egy palántát túl korán elültetünk, nem fog hamarabb fejlődni, mint a megfelelő időben eltett társa, mert a korai alacsony hőmérséklet miatt nem állt rendelkezésére a megfelelő hőösszeg.
Ha van fóliánk/melegházunk, februárban elkezdhetjük a legtöbb, főleg a korai zöldségeink magvetését.

Amit ajánlok: palántanevelő tálcák. Ez a leghelytakarékosabb megoldás. Egy sejtbe egy magot vetünk, később lehet kisebb méretű tálcából a palántát nagyobb méretűbe ültetni (vagy a jól ismert fagyis pohárba, vagy a végleges helyére – az adott növénytől és a kinti hőmérséklettől függően). Előnye: a palánta gyökerei átszövik a sejttálcában lévő földet, így átültetéskor sérülés mentesen, egy darabban kivehető a gyökerük, földdel együtt.

Pikírozás vagy tűzdelés. A nagyon fiatal vagy a kis méretű palántákat szokták tűzdelni. Ezt ajánlom olyan, apró magvú növények esetében, mint például a zeller vagy porcsinrózsa. Lassan bújik, lassan nő és apró palántái vannak.
Tűzdelést nem ajánlom viszont a legtöbb növénynél, ugyanis: két valódi levél megjelenése után tűzdelünk, ami nagyjából keléstől számítva két hét. Ez a két hét időtartamú helytakarékosság nem ér annyit, hogy a palánták gyökerei már ilyen korai fázisban sérüljenek.

Fontos, hogy februárban csak a melegházba szánt zöldségpalántákat vessük el. A szabadföldi palántáknak még nincs itt az ideje. Tudva azt, hogy egy palánta átlagosan 1,5-2 hónap alatt fejlődik ki és fagyos szentek (május közepe) előtt általában nem palántázunk szabadföldbe, könnyen ki tudjuk számolni, hogy mikor alkalmas az idő a magvetésre. Tehát március második felétől kezdjük a szabadföldi palánták magvetését, fajtól és térségtől függően.

Ha nincs megfelelő termesztő berendezésünk, de akarat annál inkább: március második fele, egy világos, napsütötte előszoba ablaka. Ne legyen túl meleg, ne legyen túl száraz a levegő. A kevesebb néha több elve itt is érvényesül, még ha nagyobb kertünk is van, ne zsúfoljuk össze a palántákat egy dobozkába az ablakpárkányon. Termesszünk kevesebbet, de azt jól. Paradicsomról például könnyen és gyorsan gyökereztethetünk ágakat, amik őszig behozzák a befőzéshez szükséges mennyiséget.

A palántanevelést nem szabad elkapkodni, figyelembe kell venni, hogy a lakásban kevés a fény. A magas hőmérséklet növekedésre ösztönzi a palántákat, de fény hiányában éheznek. Elöregszenek, megnyúlnak vagy elpusztulnak.
Amit februárban tenni lehet a lakásban: burgonya csíráztatás az ablakban – erre a tojástartós a legjobb módszer. Az édesburgonya palánták előállítása is most kezdődik: egy befőttesüvegbe állítva, annyi vízzel, ami épp az alját éri.

Vetés szabadföldbe

Szabadföldön megkezdhetjük a korai levélzöldségek vetését, mint például a spenót, sóska, rukkola, saláta, tyúkhúr, hónapos retek. Eltehetjük a hagymát, tavaszi fokhagymát, korai borsót. Megpróbálkozhatunk a korai gyökérzöldségekkel is, mint a sárgarépa vagy a petrezselyem. Fagymentes napokon szétültethetjük a tormát és más lágyszárú évelőket, illetve bokrokat, facsemetéket is ültethetünk.

Márciustól jöhetnek a gyökérzöldségek, áprilistól a burgonyák és tökfélék, májustól a melegkedvelők mint a bab, uborka, kukorica.

Milyen zöldségfajtákat válasszunk?

Én paradicsomból többfélét szoktam termeszteni. Nagy, húsos fajtát, ami friss fogyasztásra kiváló, mint a Giantomo fajta, amelyik termése eléri az 1 kg tömeget. Ugyanakkor a szívparadicsom, egyedülálló íze és állaga miatt nem maradhat ki. Kevés magvú, húsos fajta, ami sűrített paradicsom készítésére is kiváló. Fajtája: Sweetheart, Inima de bou. A Korall is egy ízletes, kedvelt fajta, illetve egy korai fajtát is szoktam választani, mint például a Manó. Minél több fajta paradicsomunk van, annál ízletesebb paradicsomleveket és sűrítményeket tudunk készíteni. A nagy húsos fajták általában magasabb cukortartalommal és kevesebb savval rendelkeznek, míg az apróbb termésű fajták esetén ennek a fordítottja igaz. A több fajta kiegészíti egymást.

Ha kevés a hely a paradicsomtermesztésre, akkor alacsony növésű fajtát választanék, mint például a Vilma. A Vilma egy nagyobb virágcserépben, erkélyen is megél.
Paprikából a jól bevált Fehérözönt tudom ajánlani friss fogyasztásra és tartósításra is, mellette a Vlad nevű paradicsompaprika szokott gyakran helyet kapni a kertemben, kápiából Alexandru.

Uborkából a roppanós, ízletes fajtákat kedvelem, ajánlani tudom a Cornichon fajtát.
Petrezselyemből a Félhosszút, murokból viszont több félét szoktam tenni. A korai fajtákból például a Nantit, a késői fajtákból a Rekordot, a Vörös óriást vagy a Royal chantenayt.

Káposztából is korai az Express és későiből a Bronzsvári vagy a Szentesi lapos fajtákat tudom ajánlani.

Bab is leginkább ízlés dolga. Helykihasználás szempontjából előnyben részesítem a futó fajtákat, mint például a Neckargold, Goldengate zöldbabokat, kifejtős babból pedig a Borlotto fajtát. Magas, erőteljes növekedésű napraforgó vagy kukorica mellé vetve a karózás is meg van oldva.

Sárga, zöld vagy lila hüvelyű zöld, zsengés vagy száraz – a kínálat gazdag, kedvünkre válogathatunk.

Borsó is általában háromféle kap helyet: első a korai cukorborsó, mint például a Giant sugar, következik a Rajnai törpe, mint korai fejtő borsó, majd a Kelvedon csodája, amelyik hosszú hüvelyű bőtermő fajta, tartósításra.

Tökfélék: cukkiniból a Black beauty fajta vált be, patiszonból például az Óvári fehér, sütőtökből a Nagydobosi vagy a Muskat de provence fajták, takarmányozásra pedig az óriás fajtákat ajánlok, mint a Gele Reuzen vagy az Atlantic giant.

Hagymából a lila Clujana és a vörös Stuttgarti óriást ajánlom.

Ha kiválasztottuk a számunkra megfelelő fajtákat, a listánkhoz hozzáadhatjuk a fajtaneveket is.

Növénytársítás

Növényeket társíthatunk két szempont alapján. Sorrend alapján, például egy korai cukorborsót egy paradicsommal. Mégpedig úgy, hogy a borsó májusig kifejlődik és leszüreteljük. A helyére pedig ültetjük a paradicsom palántákat. A borsó felszedésekor fontos, hogy a gyökereit a földben hagyjuk, mert a gyökérgümők által megkötött nitrogén elősegíti a következő növény növekedését.

A másik szempont, hogy ki kivel áll barátságban. Például a kukorica, a bab és a tök tökéletes összhangban tudnak együtt élni. A bab-napraforgó kombináció is jól működik.

A sarkantyúka jó talajtakaró, ezáltal visszafogja a gyomokat, amit a hagyma leveleinek nem sikerül. A sárgarépa és a hagyma is nagy összhangban élnek meg egymás mellett, mert egymás kártevőit zavarják. A hagymafélék jó társai a káposztaféléknek is.

A spenót is jól el van az epersorok között, mert amire az eper lombosodni kezd, a spenót le lett szüretelve.

A paradicsom és fűszerei, mint a fokhagyma vagy a bazsalikom jól társíthatók. A gyalogbab sorai között kényelmesen élhet a cékla, ugyanis a bablevelek védik a talajt a kiszáradástól, ugyanakkor nitrogénnel látják el és a cékla levelei a bab levelei között jól elférnek. Az uborka sorok tövében pedig jól megfér a retek. Mire az uborka fejlődésnek indul és lombot hajt, addigra a retek eltűnik a területről.

Kerti felügyelők

A büdöske, más néven bársonyvirág a kert egyik fő felügyelője. Vessük, palántázzuk, gondozzuk. Jellegzetes illata távol tartja a legtöbb kártevőt, virágai megszépítik a zöldségest.

Hasznos felügyelő minden aromás fűszernövény, mint a kapor, a csombor, levendula, kakukkfű, rozmaring.

És hogy a beporzókról se feledkezzünk meg, ültessünk virágokat a zöldségek közé. Ehető virágok például az árvácskák, sarkantyúkák, körömvirág, kamilla, borágó, kankalin stb.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!