Jó-e, ha vény nélkül válthatjuk ki a patikából az antibiotikumot?

Január 19-én jelent meg az antibiotikumok túlzott használatát megfékező egészségügyi minisztériumi rendelet, amely azonban azt is előírta, hogy a gyógyszertárak vény nélkül is kiadhatnak antibiotikumot, de legfeljebb három napos kezelésre elegendő dózist. A három napos időtartam azóta kettőre csökkent, de vegyük végig a vitát, és azt is, hogy egyszerű felhasználókként mire kell odafigyelnünk.

Ha élnénk a minisztérium által kínált lehetőséggel, akkor a sürgősségi dózis kiadásához ki kell töltenünk egy saját felelősségre kiállított nyilatkozatot, hogy más patikában nem vásároltuk meg az adott gyógyszereket, azaz nem járjuk sorba a város gyógyszertárait, hogy nagyobb készletet halmozzunk fel a kívánt antibiotikumból. A rendelet szerint a gyógyszerészek akár vissza is utasíthatnak. Feltesznek néhány kérdést, amely alapján eldönthetik, hogy sürgősségi esetről van-e szó vagy nem, és megtagadhatják az antibiotikum vény nélküli kiadását, ha úgy ítélik meg, hogy nincs szükségünk rá.

Ha a kezelés folytatását végül mégis felírja az orvos, a recept csak a hátramaradt napokra váltható ki, kötelezően ugyanabban a patikában, ahol a sürgősségi dózist megvásároltuk. Ezeket a műveleteket a gyógyszerészek naponta kötelesek lesznek jelenteni. A gyógyszertáraknak 60 nap áll rendelkezésükre, hogy informatikai rendszereiket az új követelményekhez igazítsák.

A gyógyszerészek szerint nem volt átgondolt ez a miniszteri rendelet, vissza kellene vonni

A gyógyszerészek nem fogadták egyöntetű tetszéssel ezt a rendeletet, mi több, megfogalmaztak egy tiltakozást is, amelyben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a tárcának vissza kellene ezt vonnia mihamarabb. Simona Negres, a Bukaresti Gyógyszerészi Kamara elnöke, felhívta arra is a figyelmet, hogy

Románia nagyon rosszul áll az antibiotikumok használata terén, olyan értelemben, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, mikor kell, és mikor fölösleges használni.

Ezért is van az, hogy folyamatosan listavezetők vagyunk Európában, holott a legtöbb országban az elmúlt években jelentősen visszaszorították az antibiotikumok használatát.

„A Bukaresti Gyógyszerészi Kamara képviselőjeként, és azzal a meggyőződéssel, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozó többi szakember is hasonlóan gondolkodik, megismétlem, ami a mi szempontunkból elengedhetetlen a jelenség megoldásához: a lakosság tájékoztatása a jelenségről! Az embereknek meg kell érteniük, hogy a fertőzésellenes gyógyszer hatékony fegyver a mikroorganizmusok ellen, amely azonban válogatás nélkül használva fegyverré válhat mindannyiunk ellen” – magyarázta Simona Negreș.

„A rendelet megjelenését követően a médiaforrások átvették az információt, miszerint a rendelet kimondja – a sürgősségi adagot a gyógyszertárakból lehet kiadni! A határozat azonban nem hangsúlyozza eléggé, hogy a gyógyszerész az, aki eldöntheti és el kell döntenie, hogy a beteg sürgősségi helyzetbe került-e vagy sem. A közkeletű félreértés gyorsan, tévesen terjedt el a média csatornáin keresztül, és a betegek úgy értelmezték, hogy az intézkedés értelmében a beteg kérésére a gyógyszerész kiadja az antibiotikumot. E hiányosságtól függetlenül a rendelet további zavart okoz a gyógyszerészek körében azzal kapcsolatban, hogy a klóramfenikollal kombinált kanamicin és trobamicin helyileg alkalmazható készítményei (különösen a szemészeti készítmények) a fertőzés elleni gyógyszeradagolási szabályok hatálya alá tartoznak-e, és ha igen, milyen mértékben. A szakemberek véleménye szerint jogosan!” – tette hozzá Simona Negreș.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés továbbra is azt a téveszmét erősíti fel az emberekben, hogy az antibiotikum olyan, mint egy fájdalomcsillapító.

Egy antibiotikumnak nem ott van a helye a házipatikában, mint egy fájdalomcsillapítónak vagy allergiaellenes szernek. Nem tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerek ezek, a működésük is nagyon eltér azoktól.

„Az antibiotikumok elpusztítják a baktériumokat, vagy meggátolják a szaporodásukat. Ahogy elkezdi szedni a páciens, a kórokozók száma csökkenni kezd, és ez általában javulást is hoz. De még ne lélegezzen fel ilyenkor senki! Ha a kezdeti javulást látva túl korán szüntetjük meg a kezelést, akkor újra szaporodni kezdenek a baktériumok, és jó eséllyel ezek már ellenállóbbak lesznek, így a fertőzést később nehezebb lesz uralni és meggyógyítani” – részletezte a gyógyszerész, hogy mi a veszélye az ilyen rövid távú antibiotikumos kúráknak, amiket a beteg saját kezdeményezésre és nem orvos által előírt célzott kezelésként végez el.

Az egész világon gondot jelent az antibiotikumok túlzott használata, Románia a legnagyobb európai felhasználók között van

A világon egyébként évente 700 ezer ember hal meg ellenálló (rezisztens) kórokozók által kiváltott betegségekben. A szakértők úgy vélik, ez a szám meredeken nőni fog, és a szuperbaktériumok avagy superbugok 2050-ben már 10 millió áldozatot is szedhetnek. A szuperbaktériumok előretörése a hazai egészségügyi ellátórendszert is megterheli, a WHO szerint 2050-re a szív- és keringési megbetegedések, valamint a daganatos megbetegedések után a leggyakoribb halálozási okként a szuperbaktériumok fognak szerepelni. Ehhez az antibiotikumok túlzott és indokolatlan használata vezet.

Mindeközben az egészségügyi miniszter folyamatosan azt hangoztatja, szigorítani kellene az antibiotikumok vény nélküli kiváltását, sőt, az az intézkedés is valójában egy olyan reformnak a része, amely azt célozza meg, hogy Romániában is elkezdjék visszaszorítani az antibiotikum-használatot. Alexandru Rafila ugyanis tudja, az antibiotikumok indokolatlan és túlzott használatával nő a baktériumok ellenállóképessége a gyógyszerre, pár év múlva az antibiotikumok előtti korszakhoz juthatunk vissza, amikor egy banális fertőzés ismét életveszélyessé válhat, mert nem lesz rá hatással a kezelés.

Andrei Baciu, az országos egészségbiztosító pénztár (CNAS) elnöke azt mondta, hogy 2022-ben négyből legalább egy román állampolgár használt antibiotikumot, miközben európai szinten Románia a harmadik helyen áll a gyógyszerrezisztencia terén.

Adriana Pistol egészségügyi minisztériumi államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az antibiotikumok túlzott fogyasztásának csökkentését célzó rendelet mellékletében szereplő 82 készítmény közül csak azt a 20-at lehet majd sürgős esetekre 48 órás kezeléshez szükséges mennyiségben kiadni a gyógyszertárakban, amelyek valószínűleg nem fokozzák a baktériumok ellenállóképességét.

A szakember kifejtette, azért kell korlátozni a hazai antibiotikum-fogyasztást, mert az elmúlt 10 évben Románia az élen járt ezen a téren az Európai Unióban, tavalyelőtt Görögország után a második helyet foglalta el a tagállamok rangsorában.

Az államtitkár elmondta, hogy az adatok szerint Romániában ezer lakosra számítva 26 adag antibiotikum fogy el naponta, miközben az uniós átlag 16 adag.

Emlékeztetett arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az úgynevezett első vonalbeli antimikrobiális szereknek kellene túlsúlyban lenniük az antibiotikumok használatában. Ezek azok a készítmények, amelyek a legkevésbé vezetnek rezisztencia kialakulásához. Ezzel szemben Romániában a rezisztencia kialakulását nagyon könnyen előidéző gyógyszerek fogyasztása nőtt az első vonalbeli készítmények rovására – magyarázta Pistol.

Az államtitkár az antibiotikum-rezisztenciát nagy közegészségügyi problémának nevezte. Hozzátette: számos szakértő szerint, ha nem kezelik, „ez fogja okozni a következő világjárványt”.

Az eredeti rendeletet átkozmetikázták, de alapjáraton könnyebb lett a betegek hozzáférése az antibiotikumhoz

A kritikák és negatív visszajelzések után az egészségügyi miniszter magyarázkodni kezdett, kiderült, hogy nem is 72 órás kezelésre elegendő antibiotikum kiadását szerette volna elrendelni, hanem csak 48 órára valót, azaz, hogy egy szombat-vasárnapi sürgősség esetében megkaphassa a beteg a gyógyszert. Így az óraszámot módosították a határozatban, az egészségügy államtitkár, Adriana Pistol pedig azt is elmondta, hogy a patikák csak azoknak a betegeknek adnak ki 48 órás kezeléshez szükséges mennyiségű, első vonalbeli antibiotikumot, akik felelősségvállalási nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem kértek más gyógyszertárban sürgősségi adagot.

Az egészségügyi minisztérium múlt héten kibocsájtott határozata azt is előírja, hogy a gyógyszertáraknak naponta jelenteniük kell a kiadott antibiotikumokat és gombaölő készítményeket. Ezeket az orvosságokat – az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kivételével – csak recept alapján adhatják ki a patikák a betegeknek vagy hozzátartozóiknak. A recept a gyógyszertárban marad, és a felírt készítményt szükség esetén részletekben is kiadhatja ugyanaz a patika, az előírt mennyiség túllépése nélkül.

Mi is pontosan a probléma az antibiotikum-használattal?

Sokan nem értik, hogy mi a probléma ezzel a rendelettel, és úgy fogják fel, hogy jó dolog az, ha kevesebb bürokráciával hozzáférhetnek a számukra fontos antibiotikumhoz egy fogfájás vagy fülgyulladás esetén. Legtöbben arról is meg vannak győződve, hogy sosem vitték túlzásba az antibiotikum-szedést. Ritka az, hogy belátjuk, sok esetben akkor is antibiotikumot szedünk, amikor nem kellene, és amikor indokolt volna, akkor sem tartjuk be az orvos vagy a gyógyszerész tanácsát. Egyrészt a különböző téli náthák, influenzák esetében rengeteg indokolatlanul beszedett antibiotikum fogy, holott, köztudottan a virózisokat nem lehet antibiotikummal kezelni. Másrészt a nem megfelelő időtartamú kúrák is hozzájárulnak a rezisztens baktériumok kialakulásához.

Nem is beszélve a mezőgazdaságban történő antibiotikum-használatról, amely káros hatással van az állatokra és azokra az emberekre is, akik megeszik a húsukat. Már most is hozzájárultunk ahhoz, hogy egy közelgő katasztrófa a közelünkbe kerüljön, mert minél több antibiotikumot szedünk, annál több veszélyes és egyre inkább gyógyszerrezisztens, úgynevezett szuperbaktérium jelenik meg a szervezetünkben, amelyeket az antibiotikumok egyre kevésbé képesek elpusztítani.

A szakemberek azért is óva intenek az antibiotikumok meggondolatlan használatától, mert nagyon kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak. Az antibiotikumok jelentős károsodást okozhatnak a bél- és a hüvelyflórában, ahol egy bizonyos baktérium felülfertőződéséért is felelősek lehetnek. Tipikus mellékhatás-történet, hogy valaki az antibiotikum-kúra után folyamatos puffadást, krónikus fájdalmat tapasztal, állandóan megy a hasa. A nőknél nem ritka a különböző hüvelygombás fertőzések kialakulása.

A kutatások szerint egyértelmű az összefüggés a szegénység, az alacsony átlagjövedelem és a túlzásba vitt antibiotikum fogyasztás között. Az OECD kimutatásai szerint a fejlődő országokban fogyott világszerte a legtöbb antibiotikum, ám ha a világ teljes fogyasztását nézzük, Törökország áll az első helyen: a meghatározott napi adag 1000 főre 42,2 antibiotikumból.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss adatai szerint az antibiotikum-rezisztencia éves költsége az EU-ban és az Európai Gazdasági Térségben megközelíti a 11,7 milliárd eurót. Ez a szám az egészségügyi többletkiadások (6,6 milliárd EUR) és a korai halálozások vagy hosszú betegszabadságok miatt csökkent munkaerő-piaci aktivitás okozta gazdasági veszteségek (5,1 milliárd EUR) összege

Mivel az antibiotikum-kutatás és -fejlesztés egyre csökken, a gyógyszeripari vállalatok egyre kevesebb pénzt fektetnek be erre a területre. Válság van, súlyos válság, mondják a tudósok.

Mit tesznek az antibiotikumok, és mi a mentőmódszer helyettük?

Az emberi testet egy dzsungelként is el lehet képzelni, amely tele van egysejtű túlélőgépekkel. Ezek a baktériumok, amelyek lehetnek hasznosak, közömbösek vagy károsak számunkra. Viszonylag sokan vannak, és meglehetősen sokszínűek:

közel másfél kilogramm baktérium él a testünkben, ami azt jelenti, hogy tízszer annyian vannak, mint az emberi sejtek; csak a bélben legalább ötszáz baktériumfaj él.

Ha a baktériumok a barátaink, segítik az emésztésünket, az immunrendszerünket és a hormonális egyensúlyunkat, valamint vitaminokat termelnek. De átmeneti vendégként is üdvözölhetjük őket a szervezetünkben, és antibiotikumokkal, a baktériumokat sejtszinten blokkoló harcos molekulákkal felvehetjük a harcot a kárt, sőt halált okozó baktériumok ellen. Az antibiotikumok ősidők óta jelen vannak a természetben: különböző gombák és mikrobák termelik őket egy egyetemes háború részeként, hogy kiszorítsák a többi fajt a környezetükből.

Az antibiotikumok 1928-ban jutottak el az emberek világába, Alexander Fleming skót mikrobiológusnak köszönhetően, aki az influenzavírus kutatása során fedezte fel a penicillint a Penicillium notatum nevű gombában. Miután 1941-ben a penicillint és más antibiotikumokat betegeken tesztelték és rendkívül hatásosnak találták, a gyógyszergyárak széles körben kezdték gyártani. Az antibiotikumok széles körű alkalmazása különösen a II. világháború után volt jelentős: a tüdőgyulladás és a mandulagyulladás például már nem volt halálos vagy életveszélyes szövődmény.

A baktériumok nem hódoltak be teljesen az antibiotikumoknak: megváltoztatták védekezési stratégiájukat. Ezt nevezzük antibiotikum-rezisztenciának.

Egy tipikus trükk, hogy a baktérium fala annyira megvastagszik, hogy az antibiotikum molekulák már nem tudnak behatolni, vagy egy olyan pumpát növeszt, amely kiszorítja az antibiotikumot. Olyan enzimeket is termelhet, amelyek lebontják az antibiotikumokat.

Az antibiotikum-rezisztencia ma már közegészségügyi probléma: az 1970-es és 1980-as években minden évben új antibiotikumok jelentek meg a piacon, de mostanra a molekula fogytán van, és kevesebb a hatékony antibiotikum. A korlátozott kutatási nyereség miatt a gyógyszergyárak folyamatosan pénzt vonnak ki a hagyományos antibiotikum-kutatásból – mondja. Ma már léteznek multirezisztens baktériumok, amelyek egyszerre öt-hat antibiotikummal szemben is rezisztensek lehetnek. Egy válság közepén vagyunk, és ha nem találunk rövid időn belül megoldást, akkor hamarosan visszakerülünk a penicillin előtti korszakba – figyelmeztetnek a gyógyszerészek.

A rezisztencia a mi felelősségünk is, hiszen az antibiotikum-használat alapvetően túlhasznált és túlzottan igénybe vett. Az egyik fő forrás pedig a mezőgazdaságban felelőtlenül felhasznált antibiotikumok imponáló mennyisége. A nagyobb profit reményében a gazdák kis mennyiségű antibiotikumot tesznek a haszonállatok takarmányába, amitől azok gyorsabban nőnek és gyorsabban híznak. A fogyasztók egy része azonban rájött arra, hogy nem tesz jót az egészségének azzal, ha antibiotikumos húst fogyaszt, így most már sok gyártó fel is tünteti a termék csomagolásán, hogy antibiotikum-mentes az eladásra kínált baromfihús, például.

Nem véletlen, hogy az EU-ban már 2006-ban betiltották ezt a gyakorlatot, de minden farmot nem lehet folyamatosan ellenőrizni. Ha Európában valamennyire kontroll alatt is tartják, Kínában azonban olyannyira kritikus a helyzet, hogy a tejtermékek legalább fele valamilyen antibiotikummal szennyezett – mutatnak rá a kutatók. Ugyanakkor a felelőtlen és túlzott használat egy másik szinten is nagyon jelen van Romániában: a közszférában. A gyógyszerészek és az orvosok megfigyelései is azt mutatják, hogy a betegek jelentős része nem veszi komolyan az orvos utasításait, és idő előtt abbahagyja az antibiotikum szedését. „Fáj a torkom, fáj a fülem, fáj a fogam, beveszem az előírt antibiotikumot, majd néhány nap múlva, euforikusan, hogy jobban érzem magam, nem fejezem be az orvos által előírt adagot.

Ez azonban nem pusztítja el az összes káros baktériumot, és növeli a rezisztenciát: a baktériumok alkalmazkodnak az antibiotikumhoz, és könnyen előfordulhat, hogy legközelebb, amikor ugyanazt az antibiotikumot akarjuk használni ugyanarra a betegségre ugyanannál a betegnél, az nem fog hatni.” Az is gyakori, hogy valaki legközelebb torokfájás vagy fogfájás esetén bemegy a gyógyszertárba, és kikönyörgi azt az antibiotikumot, amit korábban is szedett hasonló tünetek esetében. A 48 órás előírás most már könnyebbé is teszi ezeknek a szereknek a megszerzése – figyelmeztetnek a gyógyszerészek.

EU-s célok az antibiotikum-használat visszaszorítására

Sürgős intézkedések nélkül a jövőben azzal nézhetünk szembe, hogy számos orvosi eljárás (pl. sebészeti beavatkozások, szervátültetések, rákkezelések) biztonságos elvégezhetősége veszélybe kerül, mivel ezeknek a beavatkozásoknak részét képezi a hatékony antibiotikumokkal végzett kezelés. Az egészségügyi intézményekben megnövekedhet az antibiotikumoknak ellenálló fertőzésekkel küzdő betegek száma, ami túlterhelheti az erőforrásokat és fokozhatja a speciális ellátások iránti igényt. Ez elhúzódó kórházi tartózkodáshoz, növekvő egészségügyi költségekhez és a betegségek vagy korai halálozások miatti termelékenység csökkenéséhez vezethet, ami jelentős gazdasági terhet ró az egyénekre, a családokra és a társadalmakra.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hangsúlyozza, hogy erőteljesebb beavatkozásokra és intézkedésekre van szükség az antimikrobiális rezisztencia kezelésére különböző területeken, mint például az antibiotikumok körültekintő használata, a fertőzések megelőzése és leküzdésére, a kutatás és innováció, az antibiotikum-rezisztencia nyomon követése és az antibiotikum-fogyasztás felügyelete, valamint a szektorokon átívelő, „Egy egészségügy” („One Health”) nemzeti cselekvési tervek végrehajtása.

Az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítása és a 2030-as célok elérése sürgős és kollektív kötelezettség. Mindannyian felelősséggel tartozunk érte.

Az EU teljes egészére vonatkozó, 2030-ig elérendő ajánlott célok a következők:

• a karbapenem-rezisztens Klebsiella pneumoniae okozta véráramfertőzések előfordulásának csökkentése 5%-kal;
• a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta véráramfertőzések előfordulásának csökkentése 15%-kal;
• a cefalosporin-rezisztens Escherichia coli okozta véráramfertőzések előfordulásának csökkentése 10%-kal;
• az antibiotikumok teljes emberi fogyasztásának csökkentése 20%-kal;
• annak biztosítása, hogy az antibiotikumok teljes emberi fogyasztásának legalább 65%-a a WHO AWaRe osztályozása szerint az „Access” (Hozzáférés) csoportba tartozzon.