A világ egyik legnagyobb táplálkozástudományi felmérését végezték el az időszakos böjtölésről

Az időszakos böjt vagy angol nevén az intermittent fasting, amiből aztán sokan a rövidített IF-et használják magyarul is, az ételbevitel korlátozását jelenti egy meghatározott időintervallumra. Ennek a népszerű fogyókúra-módszernek már világszerte nagyon sok követője van, emiatt most már egyre több tudományos kutatás is kapcsolódik hozzá. A tízórás ablak azt jelenti, hogy a napi étkezést tíz órára korlátozzuk, a fennmaradó 14 órában pedig böjtölünk. Ha például reggel 9 órakor eszel először, akkor az utolsó falatot este 7 óráig kell elfogyasztanod – mondják a kutatók.

A tízórás ablakon belüli étkezés jobb energiával és hangulattal, valamint alacsonyabb éhségérzettel jár – derül ki az Egyesült Királyságban végzett legnagyobb ilyen jellegű tudományos vizsgálat új eredményeiből. A tanulmány eredményeit a King's College London kutatói a november 14-17. között Szerbiában, Belgrádban megrendezett Európai Táplálkozási Konferencián ismertették, írja a News.ro.

Annak ellenére, hogy egyes IF-pártiak általában legfeljebb hat órás korlátozó étkezési ablakokat hirdetnek, az új tanulmány eredményei azt mutatják, hogy még a kevésbé korlátozó, tíz órás ablakon belüli étkezés is pozitív egészségügyi előnyökkel jár, például a hangulat, az energia és az éhségérzet változásával.

Azok, akik következetesen betartották az étkezési ablakukat, jobb eredményeket tudtak felmutatni, mint azok, akik napról napra változtatták az étkezési ablakukat.

„Ez a legnagyobb, szigorúan ellenőrzött klinikán kívül végzett vizsgálat, amely azt mutatja, hogy az időszakos böjtölés valós körülmények között javíthatja az egészséget” – mondta Dr. Sarah Berry, a londoni King's College munkatársa és a ZOE vezető kutatója.

Az eredmények azt mutatják, a diétának nem kell nagyon szigorúnak lennie ahhoz, hogy pozitív eredményeket érjünk el: a tízórás étkezési ablak a legtöbb ember számára kezelhető volt, és javulást tapasztaltak a hangulatban, az energiaszintben és az éhségérzetben.

A kutatók először tapasztalták, hogy azok, akik az időben korlátozott étkezést gyakorolták, de nem voltak napról napra következetesek, nem tapasztalták ugyanazokat a pozitív egészségügyi hatásokat, mint azok, akik minden nap ugyanazt a tempót tartották.

A ZOE Health programban összesen 37 545 ember töltötte ki a háromhetes fő intervenciós időszakot. A résztvevőket arra kérték, hogy az első héten a szokásos módon étkezzenek, majd két héten át tartsanak be egy tízórás étkezési ablakot.

Több mint 36 231 résztvevő döntött úgy, hogy meghosszabbítja ezt a fajta fogyókúrát, és 27 371 felhasználó minősült nagyon elkötelezettnek az étkezési intervallum betartása iránt. A nagyon elkötelezett résztvevők 78%-a nő volt, átlagéletkoruk 60 év, testtömegindexük 25,6 volt.

A kutatók szerint az étkezés egészségre gyakorolt hatása nemcsak arról szól, hogy mit eszünk, hanem arról is, hogy mikorra időzítjük az étkezéseinket, és a bizonyos időablakon belüli étkezés fontos táplálkozási magatartás, amely előnyös lehet az egészség szempontjából.

Az eredmények azt mutatják, hogy nem kell állandóan enni. Sokan jóllakottnak érzik magukat, és még fogynak is, ha ragaszkodnak a tízórás ablakon belüli étkezéshez – derül ki a tanulmányt vezető kutatók megállapításaiból.