Hungarikum lett a székelykapu

A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében hungarikum lett a székelykapu – írja az MTI az Agrárminisztérium. A székelykapu mellett kedden a lángost is beválasztották a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A tájékoztatás szerint a székelykapu jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.

A Hungarikum Bizottság keddi döntésével 89-re emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma. Hungarikumnak választották korábban többek között a kürtőskalácsot, a Torockó épített környezetet, a Csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyt, illetve az 1568-as vallásszabadsági törvényt is.

A székelykapu legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor a magyarországi Sokorópátka bejáratánál felavatták a „világ legnagyobb székelykapujának” nevezett kaput, ami a szakemberek szerint hiába lett gigantikus, rovásírásos, címeres, nem a székelységgel való összetartozást, hanem a túlfűtött nemzeti hivalkodást szimbolizálja. Szőcsné Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója akkor a Transtelexnek úgy határozta meg a székelykaput, mint egy kötött szerkezetű, sajátos ácsolási technikával megalkotott, védelmi funkciójú kaputípust, aminél a díszítmény inkább csak ráadás.

Kiemelte, a székelykapuknál nem véletlenül alakult ki a különleges ácsolási technika, a sarokmerevítések, a körbe szerkeszthetőség, ezek mind több évszázados tapasztalatra alapoznak, hogy egy nagy kötött kaputípus szerkesztése révén időtálló is legyen.

A székelykapu az Erdélyi Magyar Értéktárnak is része. Szőcsné Gazda Enikő leírása szerint bizonyára a török és tatár betöréseknek és a székelyek kollektív nemesi státuszának egyaránt szerepe lehetett abban, hogy Székelyföldön e kaputípus tömegesen elterjedt.

A legkorábbi székelykapu-részeket – a mikházi ferences kolostor Kájoni János által 1673-ban emeltetett példányának darabjait – a budapesti Néprajzi Múzeum őrzi. A napjainkig fennálló székelykapuk közül egy 1733-ból, Dálnokról származó a legrégebbi, amit a Székely Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni.

A szintén kedden hungarikumnak választott lángosról azt írták, hogy a készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból lehet választani.