Több mázsás gigatököket termeszt egy gyergyói gazda, az idei rekordkísérlete már a 300 kilót közelíti meg

Gyergyószék és Gyergyószentmiklós sokkal gazdagabb, mint ahogyan azt manapság gondoljuk. Hargita megye harmadik legnépesebb városát, már egyedi szemléletű, furfangos lakói is különlegessé teszik. A város adott már Erdélynek – a teljesség igénye nélkül – püspököt, 48-as honvédezredest, fizikust, tudóst, sportolót és több festőművészt, költőt és művészembert is. Az átlag ember ennek ellenére Gyergyószentmiklósról keveset tud, pedig olyan nevezetességei vannak, mint a Csíky-kert, amely egy 16 hektáros arborétum vagy a Hagymás-hegységben lévő Gyilkos-tó és üdülőtelep is.

Óriástökök hódítják meg a Gyergyói-medencét

Ember nevelte, de ennek ellenére természeti tüneményként is érdekesek a Gyergyószentmiklós határában létrehozott Tökjó Tanyán növekedő óriástökök, amelyek párjukat ritkítják nemcsak a környéken, de megkockáztatom, Erdély-szerte is.

A Nagy Levente és családjához tartozó földterületen, egy aprócska házikó mellett, múlt évben már 252 kilós tököt is „felneveltek”, ha pedig minden igaz, és az idő velük lesz, akkor idén ezt a rekordot megdönthetik, és akár a 300 kg-ot is megközelíthetik a még csak gyerekcipőben járó Tökjó Tanyán termesztett óriástökök.

Nem véletlen tehát, hogy pár napig, számomra Gyergyószentmiklós lett a világ közepe, és hobbikertészként mindennél jobban elkezdett érdekelni a gyergyói óriástökök története és jövője, de kicsit az is, hogy tudnék saját magam is akkora töklámpásokat készíteni Halloweenre, hogy abba még saját magam is elférhetnék. Felkerekedtem és megkerestem tehát, Nagy Leventét, aki eredeti foglalkozása szerint jégkorong-edző és az Erdélyi Horgászboltot vezeti, hogy mesélje el nekem, miért vágta ekkora tökbe, akarom mondani fába a fejszéjét.

Nagy Leventét elmesélte, négy évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni azzal az 50 áros földterülettel, ami a későbbi Tökjó Tanyának helyet adott. A nem túl nagy, de takaros kis földterületet eredetileg nem a tökök birodalmának tervezte, fekete ribizlit és többféle kerti növényt szeretett volna itt termeszteni családjával. A ribizlibokrok azonban nem éltek meg, Leventééknek pedig rá kellett jönniük, a talaj minősége gyenge, a föld nagyon agyagos. Nem volt mit tenni, a projektet szüneteltetni kellett, de a Nagy család nem adta fel ilyen könnyen a harcot, elkezdték trágyázással feljavítani a föld minőségét.

De amíg vár az ember, addig csak kezd valamit a birtokában lévő talpalatnyi földdel. Leventéék sem voltak ezzel másképp, a termesztéshez pedig olyan növényt választottak, ami bírja a mostoha körülményeket is.

„Magyarországon van egy óriástököt termesztő csoport, akik egymás között azzal versenyeznek, ki tudja megtermelni a legnagyobb tököt. Egy ideig figyeltem a csoport bejegyzéseit, majd úgy döntöttem, hogy hobbiból én is megpróbálkozom vele, lássuk, mire jutunk” – mesélte Levente.

Neki az tetszett meg a tökökben, hogy ahány, annyi féle formájú, színű, másképp is nőnek, ezért tartja érdekesnek a tökökkel való foglalkozást. „Én nem ismerek még egy olyan növényt a világon, amelyiket elülteted és 100 nap alatt, akár 2-3-4-500 kilós termést is hozhat, és ilyen látványosan tud nőni. Ez az, ami nagyon megfogott minket, de főleg engem” – mesélte lelkesen az óriástökök gyergyószentmiklósi meghonosítója, aki úgy véli, Székelyföldön egyre több embernek tetszik meg az óriástök termesztés. Gyergyószentmiklós környéken ugyanis sokan gazdálkodnak, akinél van egy talpalatnyi trágyadomb, vagy komposztos láda, oda tököt ültettek. „Az óriástök, akkor is megnő 50-100 kg-ra, ha valaki nem fordít rá akkora figyelmet. Adtam magot olyan helyre is, ahol nem foglalkoztak vele, mégis 70-80 kilósan meg tudott nőni” – tette hozzá.

Levente szerint még az is lehet, hogy a végén lemondanak a ribizliültetésről is, és a későbbiekben is sütőtököket fognak termeszteni a területen. Az óriástökön kívül kísérleteztek már több sütőtökkel (pl. nagydobosival), cukkinival, laskatökkel.

A trágyára négy évvel ezelőtt kezdtek el tököt ültetni. Nem is akármilyet, mert a Nagy család nagyban gondolkodott, és magyarországi termelőkön keresztül Franciaországból és Amerikából vásároltak óriástök-magokat, amelyekből már abban az évben kikelt egy 50 kg-os óriástök is. A második évben a legnagyobb tök 98 kilós lett. A harmadik évben, azaz tavaly, sikerült egy 252 kilós tököt felnevelni. Mára pedig eljutottak odáig, hogy van két 240 kiló fölötti és egy 160 kiló körüli óriástök a kertben. Azonban, ha nem a méret a lényeg, akkor elmondható még, hogy a legnagyobb példány körül kisebb óriások is terebélyesednek a kertben, ezek „csak” 50-100 kg között mozognak.

„A kisebb tökökre már annyira nem figyelünk oda, mert már kiestek a versenyből” – magyarázta Levente, aki elmondta hogy sosem lehet pontosan tudni, melyik elvetett mag indul növekedésnek annyira, hogy az év legnagyobb példánya nő majd belőle. Levente úgy számolja, az elkövetkezendő egy hónap alatt, akkorára nőhetnek tökjei, hogy a tavalyi eredményt simán megelőzheti. Ehhez pedig már nincs is másra szükségük, csak a jó időre. Saját rekorddöntögető kísérletéhez azért szerényen hozzáfűzte, még van hová fejlődjenek, mert az óriástökök világrekordja nem pár száz kilónál kezdődik, hanem egy tonna fölött van.

Így neveld nagyobbra a töködet

Mint minden növény termesztésénél, az óriástököknél is megvannak a termesztői trükkök és fortélyok. A „tökéletes recept” kifejlesztésébe mindenki sok időt és energiát beleöl, ezért Levente sem kínálta tálcán az övét, de azért a töktermesztés alapjaiba beavatott.

Levente azért csak hármat növesztett meg 200 kg körüli kg-ra, mert szerinte az óriástök-termesztés nem darabszámra, hanem a méretre megy. „Nem úgy megy az, hogy 200 darab tök van az ültetvényen, egy 30 áros területen 3-4 óriástökkel tudsz igazán foglalkozni, mert nagy odafigyelést igényelnek” – hívta fel azok figyelmét, akik óriástök termesztésre adnák a fejüket.

Sokan azt hiszik, hogy valami csodanövelő szertől nőnek így a tökök. Csak azt adjuk nekik, amire a növénynek épp szüksége van, amiből hiányt szenved

– mondta Levente, aki szerint a töktermesztés legfontosabb szabálya, hogy odafigyeljünk a növény igényeire.

Ha a számot már tudjuk, akkor az odafigyelés ott folytatódik, hogy megfelelő helyről szerezzük be az óriástök magját. Levente szerint az óriástök termesztők általában a nyugati országokból szerzik be a magokat, de nem is kell nemzetközi kapcsolatokat találni, hogy valaki belekezdjen az óriástök-termesztésbe, hisz Magyarországon is számos nagyszerű gazda van, akik szép eredményeket ért el. Levente mentora, Kókai Tibor például néhány napja 865,6 kilogrammos óriástökkel nyerte meg a szerbiai versenyt, és állított fel új egyéni és szerb rekordot.

A magok ára azonban nem olcsó, egy darab akár 300-600 dollárba (1400, 2800 lejbe) is kerülhet. Leventéék a tavalyi 252 kilós tök magjainak árából tehát jókora összegre tehettek volna szert, de azt mondta, ők nem kívánnak hasznot húzni az óriástökökből. Épp ezért barátaiknak ajándékként, ismerőseiknek jelképes összegért adtak belőle. Gyergyószárhegyen így lett egy mintegy 200 kilós tökje az egyik magtulajdonosnak, de azóta sokak kedvet kaptak a Gyergyói-medencében is a töktermeléshez.

Akik azonban nem olyan szerencsések, hogy Leventééktől magot kapjanak, azoknak már csak az ára miatt is érdemes odafigyelniük pár apróságnak tűnő, de nagyon fontos lépésre. Kezdve azzal, hogy a mag csíráztatásának hogyan kezdenek neki. A Tökjó Tanya tulajdonosai kipróbálták a cserépföldbe ültetést és öntözést is, de a vattás vagy sima papírzsebkendőben való csíráztatásra esküszik.

Ha az óriástök magja kicsírázott, akkor előbb palántáztatni kell, épp úgy, mintha paradicsomot vagy paprikát termesztenénk. Apróságnak tűnik, de az óriástököknél nagyon fontos, hogy a palánták milyen hőmérsékletben nevelkednek. A hőmérséklet nem eshet 10 C fok alá (később sem). Ebből aztán logikusan következik, hogy az sem mindegy, hogy a palánták, mikor lesznek kiültetve a kertbe.

Levente szerint a palántákat már április végén el lehet kezdeni nevelni, ő viszont nem ajánlja, hogy fagyos szentek előtt kiültessék őket a kertbe. Szerinte az optimális időszak erre június közepe vagy vége.

„Addig jöhet még egy hidegebb időszak és leállhat a növény növekedése, sőt megvan annak is a veszélye, hogy lefagy. Én az első évben elsiettem, de nem jutottam semmivel sem előrébb” – tette hozzá.

Az igazán nagy tökök növeléséhez egyébként 140-150 nap kellene, mielőtt a hidegebb idő miatt lelassul a növekedésük, majd a mínusz fokoknál megcsípi a dér és végleg leáll a tök növekedése. A gyergyói töktermesztő, hogy az óriástököket védje az éjszakai hidegtől, takarókkal és pokrócokkal szokta letakarni őket. A töktermesztők arra is odafigyelnek, hogy a tök növekedéskor ne sértse meg magát, ezért alája homokot vagy a földnél puhább anyagot tesznek.

„A klíma miatt, nem igazán tudjuk felvenni már a magyarországiakkal sem a versenyt, főleg itt Székelyföldön. Az idei szezonban két hét volt Gyergyóban olyan, ami a tökök számára optimális volt. Azaz éjjel nem ment 15 fok alá a hőmérséklet, és nappal is 20 fok fölött volt. Magyarországon ez két-három hónapig tartott” – tette hozzá összehasonlításképpen.

A Gyergyói-medencében élő székelyek szó szerint a jég hátán is képesek megélni. A hegyek közvetlen közelében ugyanis a tavasz nehezen bontakozik ki, néha még május elején is havazik. A nyár elég rövid, szeptember elején már szoktak jelentkezni a hóharmatok, halottak napján néha hófoltok között kell meggyújtani a gyertyát. Télen már mértek -35 C°-nál is alacsonyabb hőmérsékletet a környéken.

Azt is megjegyezte, hogy nagy befektetés árán lenne lehetőség jobb klímát teremtenie a tököknek, például, ha fóliaházban nevelné. Viszont szerinte ez nem igazán éri meg, mert egy töknek 150-200 négyzetméter helyre van szüksége. Azaz három tökkel számolva is jelentős területet kellene fóliával befedni.

„A palánta nevelésében pedig az a legfontosabb, hogy azt add a növénynek, és akkor, amikor szüksége van rá. A növénynek szüksége van egy csomó kalciumra, káliumra és ilyen dolgokra, és az a nehézsége a dolognak, hogy kitaláljuk, hogy ezekből mikor, mire van több szüksége” – avatott be a termesztő.

Hozzátette, az óriástökök nagyon sok vizet igényelnek, amikor meleg van, a napi 2000 liter vizet is rá lehet önteni. Cserébe az óriástökök napi és heti szinten is elképesztő növekedést érnek el. Jóidőben a tök, akár napi 9-12 kilót is növekedhet. 15-30 fokban a tökök reggel és este 100 liter vizet igényelnek, de ez függ az időjárástól is, így van olyan nap is, amikor egyáltalán nem kell locsolni. Levente azt mesélte, hogy a 12 kilós napi növekedés még nem is olyan nagy szám, Magyarországon, ahol a gyergyóinál sokkal jobban kedvez az időjárás a tököknek, akár napi 25 kilót is nőhetnek. Így nőhetett közel 900 kilósra az az óriástök is, ami Kóka Tibornál, Levente magyarországi mentoránál termett.

Óriástökből töklámpás

Miután az óriástökök elérték a maximális szintet, a verseny és a rekorddöntő kísérlet véget ér, a tököket felvágták, és meg lehet enni, de Levente szerint ekkora méretnél már nem túl nagy a gasztronómiai értékük. A tök belső falai ugyanis felhígulnak. Azt mondja, ők a 10-20 kilós tököket fogyasztják sült tökként, a nagyobbakat viszont általában az állatok eszik meg takarmányként, illetve mivel a tökök növekedése október végéig leáll, ideálisak halloweeni óriástöklámpásoknak.

„A gyerekek nagyon szeretik, játszanak vele, belemásznak, aztán Haloween után takarmány lesz, mert a disznók is nagyon szeretik” – mesélte Levente.