Földrengésveszélyre is figyelmeztethet a kovásznai geodinamikai állomás

2023. május 26. – 15:04

Földrengésveszélyre is figyelmeztethet a kovásznai geodinamikai állomás
Kóvágó Ákos doktorandusz ismerteti a központot – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

A Kovászna városát is körülvevő Kárpát-kanyar térsége földtanilag Európa egyik legaktívabb területe, ezért romániai és magyarországi kutatók itt hoztak létre egy egyedülálló megfigyelőállomást, ami a későbbiekben földrengések előrejelzésére alkalmas jeleket is azonosíthat, jelenleg pedig a gyógyászatra is használt gázokat vizsgálja.

Kovásznát előszeretettel népszerűsítik országos érdekeltségű gyógyászati központként. A város messze híres szívkórházáról, de különféle természeti erőforrásokkal is rendelkezik. Az ide érkezőket hegyes táj, mofetta, ásványvizek, valamint a negatív ionokban gazdag levegő fogadja. A felszínre törő gázok, mint a szén-dioxid is, gyógyászati, turisztikai szempontból is jelentős hatással vannak a városka és lakói életére. Újabban pedig nem csak a szívkórház laboratóriuma gyűjt adatokat a gyógyászatra is használt gázokról, a kutatók fantáziáját mélyebben is elkezdte foglalkoztatni, hogy pontosan mi is van a kovásznaiak lába alatt.

Többek között ezért hozták létre a Kárpát-kanyarban lévő városban azt a tudományos megfigyelőállomást, amelynek hivatalos átadására csütörtökön a kovásznai Városi Művelődési Házban került sor, többek között a bukaresti Földfizikai Intézet (INCDFP), a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) volt és jelenlegi munkatársai, illetve az állomás létrehozásában közreműködő kutatók és Kovászna városvezetése jelenlétében. A központ egyik kutatójával már a törökországi földrengés kapcsán is beszélgettünk, akkor még nem volt beüzemelve a létesítmény, de azt már akkor elmondták nekünk, hogy nemcsak a gyógyhatású gázak vizsgálata miatt lesz fontos az integrált geodinamikai állomás, hanem a földrengés előrejelzés szempontjából is áttörést érhetnek el az itteni mérésekkel.

Kovásznai Városi Művelődési Ház – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Kovásznai Városi Művelődési Ház – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Az átadásra egy mini-tudományos konferencia keretei között került sor, ahol Mircea Radulian, az INCDFP egykori tudományos titkára elmondta, a Kárpát-kanyar térsége Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területe. Kovászna és környéke szén-dioxid kibocsátása pedig az egész Kárpát-Pannon régióban a legintenzívebb ilyen típusú gázfeláramlás. A Kárpát-kanyar régiója ezért kiváló természetes laboratóriumot jelent a társadalomra jelentős hatással lévő nagyerejű földrengésekkel kapcsolatban.

Kovács István János, a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatója ehhez hozzátette, Kovászna egy rendkívül alkalmas helynek tűnik földtani szempontból, hogy a folyadékok/gázok igen pontos és alapos megfigyelésén keresztül belelássanak a talpunk alatt bekövetkező, az emberi érzékszervek számára érzékelhetetlen „mocorgásokba”, amelyek a különböző mélységű és nagyságú földrengéseket megelőzhetik. Szerinte az integrált geodinamikai gázelemző állomás éppen azt fogja kutatni, hogy a szilárd kőzetlemezekben jelen lévő folyadékok/gázok hogyan befolyásolják a kőzetlemezekben felhalmozódó feszültségeket, valamint hogy a felszínen történő megfigyelésük hogyan segíthet bennünket ezen folyamatok megismerésében.

Megnéztük magunknak a konténer kinézetű mérőállomást

Az előadások után Kővágó Ákossal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktoranduszával látogattuk meg – a református egyházkerület területén létesített – gázelemző állomást, ami leginkább egy konténerre emlékeztet, de mint a doktorandusztól megtudhattuk, bár laikus szemmel kívül nem túl látványos, a kovásznai tudományos megfigyelőállomás belseje a legmodernebb technológiával van felszerelve, ami magába foglal egy meteorológiai állomást is, azonban elsődleges célja, hogy a Föld belsejéből a felszínre törő, szén-dioxidban gazdag gázok időbeli változásait megismerjük,, hisz a gázok akár a földrengések kialakulásában is szerepet játszhatnak.

A szonda, amely segítségével kinyerik a vizsgálathoz szükséges gázakat – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
A szonda, amely segítségével kinyerik a vizsgálathoz szükséges gázakat – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Az 530 ezer lejből (40 millió forint) felépített kutatóállomás tehát:

  • A tetején és oldalán lévő eszközökkel a szélsebességet, hőmérsékletet, páratartalmat, csapadékot méri.
  • A közvetlenül a konténer mellett, a talajba 80 centiméter mélyre levezetett rozsdamentes acél szonda segítségével a kutatók megmintázzák a talajlevegőt, amelyen infravörös spektrometria segítségével mérést végeznek.

A Föld belsejéből feláramló illó anyagok összetételének és hozamának nyomon követése ugyanis jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában, és a globális szén-dioxid körforgás jobb megértésében. Ennek a vizsgálatával foglalkozik az újonnan telepített kovásznai tudományos megfigyelő-állomás.

A mérőállomást egyébként már februárban telepítették, így az azóta eltelt pár hónap alatt összegyűjtött adatok a kutatók kiértékelésére várnak. Az pedig egyelőre csak a jövő kérdése, hogy az állomás a földtanilag aktív térségben mikor fog esetleg hozzájárulni a földrengés prekurzorok felismeréséhez, egyéb változók mellett a gázkoncentráció változásaiból kapott adatok segítségével.

A kovásznai gázok iránt már több évtizede érdeklődik a tudomány

Gyila Sándor, a ''Dr. Benedek Géza'' Szív- és érrendszeri Rehabilitációs Kórház nyugalmazott fizikusa az állomás átadásán arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna az egyetlen olyan város Romániában, ami a természetes gyógytényezőket 40 éve folyamatosan kutatja. Erre a célra a kovásznai kórház ugyanis Orvos-mikroklimatológiai és Szén-dioxid Laboratóriumot hozott létre, ahol a légteret, a mofetták (CO2-gázfürdők) működését, a környezeti radioaktivitást (pl. radon-gáz) tudományos vizsgálatnak vetették alá.

Balról jobbra az első sorban Gyila Sándor, Constantin Ionesco, Szakács Sándor, Mircea Radulian, előttük áll Gál Ágnes moderátor – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
Balról jobbra az első sorban Gyila Sándor, Constantin Ionesco, Szakács Sándor, Mircea Radulian, előttük áll Gál Ágnes moderátor – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

A tudományos vizsgálatok eszköztárát azonban jelentősen kibővíti az ünnepélyes keretek között átadott állomás, ami Constantin Ionescu, a bukaresti Földfizikai Intézet (INCDFP) igazgatója elmondása szerint a măgurelei INCDFP és a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kivételes együttműködésnek köszönhető. Néhány éve ugyanis a két intézet közös kutatást folytat, a Topo-Transylvania interdiszciplináris projekt keretében.

Ez az együttműködés ékes bizonyítéka annak, hogy a tudomány ereje és fontossága a földrajzi határokat átlépve is képes a tudás megszerzésére

– jelentette ki Constantin Ionescu. Az igazgató szerint az egyre inkább összekapcsolt és egymástól függő világban, az ilyen partnerségek elengedhetetlenek az emberiség előtt álló kihívások, például az éghajlatváltozás, a földrengések és más természeti katasztrófák kezeléséhez. Az állomás egyébként az INCDFP intézet hálózatának a részét is képezi, amely Európa legnagyobb hálózatát jelenti.

Szakács Sándor, a Geodinamikai Intézet munkatársa az állomás létrehozása érdekében az elmúlt 8 év alatt tett lépések részletes ismertetése után azt mondta, hogy a maga nemében egyedülálló tudományos és technológiai létesítmény felavatása fontos, de csak első lépésként értelmezhető. További lépésekre van szükség, hogy a Vrancea földrengésgócot is magába foglaló Kárpát-kanyar rendkívül bonyolult dinamikáját alaposan megismerjék és megértsék, és közelebb jussanak a földrengés-előrejelzés bonyolult problematikájának lehetséges megoldásához.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!