Földrengésveszélyre is figyelmeztethet a kovásznai geodinamikai állomás

Kovásznát előszeretettel népszerűsítik országos érdekeltségű gyógyászati központként. A város messze híres szívkórházáról, de különféle természeti erőforrásokkal is rendelkezik. Az ide érkezőket hegyes táj, mofetta, ásványvizek, valamint a negatív ionokban gazdag levegő fogadja. A felszínre törő gázok, mint a szén-dioxid is, gyógyászati, turisztikai szempontból is jelentős hatással vannak a városka és lakói életére. Újabban pedig nem csak a szívkórház laboratóriuma gyűjt adatokat a gyógyászatra is használt gázokról, a kutatók fantáziáját mélyebben is elkezdte foglalkoztatni, hogy pontosan mi is van a kovásznaiak lába alatt.

Többek között ezért hozták létre a Kárpát-kanyarban lévő városban azt a tudományos megfigyelőállomást, amelynek hivatalos átadására csütörtökön a kovásznai Városi Művelődési Házban került sor, többek között a bukaresti Földfizikai Intézet (INCDFP), a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) volt és jelenlegi munkatársai, illetve az állomás létrehozásában közreműködő kutatók és Kovászna városvezetése jelenlétében. A központ egyik kutatójával már a törökországi földrengés kapcsán is beszélgettünk, akkor még nem volt beüzemelve a létesítmény, de azt már akkor elmondták nekünk, hogy nemcsak a gyógyhatású gázak vizsgálata miatt lesz fontos az integrált geodinamikai állomás, hanem a földrengés előrejelzés szempontjából is áttörést érhetnek el az itteni mérésekkel.

Az átadásra egy mini-tudományos konferencia keretei között került sor, ahol Mircea Radulian, az INCDFP egykori tudományos titkára elmondta, a Kárpát-kanyar térsége Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területe. Kovászna és környéke szén-dioxid kibocsátása pedig az egész Kárpát-Pannon régióban a legintenzívebb ilyen típusú gázfeláramlás. A Kárpát-kanyar régiója ezért kiváló természetes laboratóriumot jelent a társadalomra jelentős hatással lévő nagyerejű földrengésekkel kapcsolatban.

Kovács István János, a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatója ehhez hozzátette, Kovászna egy rendkívül alkalmas helynek tűnik földtani szempontból, hogy a folyadékok/gázok igen pontos és alapos megfigyelésén keresztül belelássanak a talpunk alatt bekövetkező, az emberi érzékszervek számára érzékelhetetlen „mocorgásokba”, amelyek a különböző mélységű és nagyságú földrengéseket megelőzhetik. Szerinte az integrált geodinamikai gázelemző állomás éppen azt fogja kutatni, hogy a szilárd kőzetlemezekben jelen lévő folyadékok/gázok hogyan befolyásolják a kőzetlemezekben felhalmozódó feszültségeket, valamint hogy a felszínen történő megfigyelésük hogyan segíthet bennünket ezen folyamatok megismerésében.

Megnéztük magunknak a konténer kinézetű mérőállomást

Az előadások után Kővágó Ákossal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktoranduszával látogattuk meg – a református egyházkerület területén létesített – gázelemző állomást, ami leginkább egy konténerre emlékeztet, de mint a doktorandusztól megtudhattuk, bár laikus szemmel kívül nem túl látványos, a kovásznai tudományos megfigyelőállomás belseje a legmodernebb technológiával van felszerelve, ami magába foglal egy meteorológiai állomást is, azonban elsődleges célja, hogy a Föld belsejéből a felszínre törő, szén-dioxidban gazdag gázok időbeli változásait megismerjük,, hisz a gázok akár a földrengések kialakulásában is szerepet játszhatnak.

Az 530 ezer lejből (40 millió forint) felépített kutatóállomás tehát:

• A tetején és oldalán lévő eszközökkel a szélsebességet, hőmérsékletet, páratartalmat, csapadékot méri.
• A közvetlenül a konténer mellett, a talajba 80 centiméter mélyre levezetett rozsdamentes acél szonda segítségével a kutatók megmintázzák a talajlevegőt, amelyen infravörös spektrometria segítségével mérést végeznek.

A Föld belsejéből feláramló illó anyagok összetételének és hozamának nyomon követése ugyanis jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában, és a globális szén-dioxid körforgás jobb megértésében. Ennek a vizsgálatával foglalkozik az újonnan telepített kovásznai tudományos megfigyelő-állomás.

A mérőállomást egyébként már februárban telepítették, így az azóta eltelt pár hónap alatt összegyűjtött adatok a kutatók kiértékelésére várnak. Az pedig egyelőre csak a jövő kérdése, hogy az állomás a földtanilag aktív térségben mikor fog esetleg hozzájárulni a földrengés prekurzorok felismeréséhez, egyéb változók mellett a gázkoncentráció változásaiból kapott adatok segítségével.

A kovásznai gázok iránt már több évtizede érdeklődik a tudomány

Gyila Sándor, a ''Dr. Benedek Géza'' Szív- és érrendszeri Rehabilitációs Kórház nyugalmazott fizikusa az állomás átadásán arra hívta fel a figyelmet, hogy Kovászna az egyetlen olyan város Romániában, ami a természetes gyógytényezőket 40 éve folyamatosan kutatja. Erre a célra a kovásznai kórház ugyanis Orvos-mikroklimatológiai és Szén-dioxid Laboratóriumot hozott létre, ahol a légteret, a mofetták (CO₂-gázfürdők) működését, a környezeti radioaktivitást (pl. radon-gáz) tudományos vizsgálatnak vetették alá.

A tudományos vizsgálatok eszköztárát azonban jelentősen kibővíti az ünnepélyes keretek között átadott állomás, ami Constantin Ionescu, a bukaresti Földfizikai Intézet (INCDFP) igazgatója elmondása szerint a măgurelei INCDFP és a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kivételes együttműködésnek köszönhető. Néhány éve ugyanis a két intézet közös kutatást folytat, a Topo-Transylvania interdiszciplináris projekt keretében.

Ez az együttműködés ékes bizonyítéka annak, hogy a tudomány ereje és fontossága a földrajzi határokat átlépve is képes a tudás megszerzésére

– jelentette ki Constantin Ionescu. Az igazgató szerint az egyre inkább összekapcsolt és egymástól függő világban, az ilyen partnerségek elengedhetetlenek az emberiség előtt álló kihívások, például az éghajlatváltozás, a földrengések és más természeti katasztrófák kezeléséhez. Az állomás egyébként az INCDFP intézet hálózatának a részét is képezi, amely Európa legnagyobb hálózatát jelenti.

Szakács Sándor, a Geodinamikai Intézet munkatársa az állomás létrehozása érdekében az elmúlt 8 év alatt tett lépések részletes ismertetése után azt mondta, hogy a maga nemében egyedülálló tudományos és technológiai létesítmény felavatása fontos, de csak első lépésként értelmezhető. További lépésekre van szükség, hogy a Vrancea földrengésgócot is magába foglaló Kárpát-kanyar rendkívül bonyolult dinamikáját alaposan megismerjék és megértsék, és közelebb jussanak a földrengés-előrejelzés bonyolult problematikájának lehetséges megoldásához.