Passiójáték, karnevál, rakétaháború és tojásvásár – összegyűjtöttük a legérdekesebb húsvéti szokásokat

Európa nemzetei között is igencsak különböző húsvéti szokások figyelhetők meg. Finnországban például csendesen ünneplik a húsvétot, magát a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken a finnek gyászruhába öltöznek, nem találkozhatnak sem az ismerősökkel, sem másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szoktak.

Az északi országokban, a világ másik, hideg pólusán élők először is azzal kezdik az ünnepi felkészülést, hogy átrendezik a lakást, amelyek tobzódnak a virágdíszben. Talán azért is, hogy ellensúlyozza a kinti, még meglehetősen hűvös időt. Nem ritka ilyenkor Stockholmban sem a hóesés, fentebb, az Északi-sark felé pedig teljesen megszokott. Sokan síelni mennek az ünnepek alatt. A húsvét Svédországban március 25-én kezdődik, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, amit ostyasütéssel ünnepelnek meg. Az ostyát eper- vagy málnalekvárral és tejszínhabbal koronázzák, meg, mellé tejet isznak. Mostanában az ostyába répát reszelnek vagy spenótot, és ezt a sós változatot könnyű vacsoraként tálalják. Finom tejföllel, vöröshagymával, kaviárral is. Régen a húsvét a karácsony után az egyik legfontosabb vallási ünnep volt.
A svédek már a kereszténység elterjedése előtt is megünnepelték a várva várt tavaszt. Ezért a húsvéti keresztény szokások keverednek az eretnek tavaszköszöntő rituálékkal. Még ma is gyakori, hogy az emberek lakásaikban nyírfaágakat állítanak vízzel teli vázákba, és várják a zöld levélkék előbújását. Ezekre az ágacskákra a virágárusok színesre festett csirketollakat aggatnak. Nagycsütörtökön (vagy nagypénteken) a svéd gyerekek felöltöznek boszorkánnyá (sál, hosszú szoknya, kötény), erősen kifestik magukat, és minden házban cukorkát, édességet vagy pénzt kunyerálnak. Cserébe saját, húsvéti témájú rajzaikat adják. Készen is lehet venni különféle boszorkányt ábrázoló dekorációkat. Ezeket ablakba, ajtókra kiakasztják.

Németországban nagypénteken a kereszteket letakarják. Szokás náluk húsvéti máglyát rakni, amelyen a karácsonyfákat égetik el. Ezzel búcsúztatják a telet és köszöntik a tavaszt. A húsvéti nyúllal – németül Osterhase – kapcsolatban megoszlik a tudóstársadalom véleménye. Ismeretes, hogy a pogány németek tiszteltek egy tavaszistennőt, talán a termékenységével összefüggésben a nyulat is vele együtt említették. Több német kutató azt mondja, hogy félreértésből került a nyúl is képbe, hiszen nem tojik tojást. A németek ugyanis bizonyos területeken, tojásokkal együtt, gyöngytyúkot – Hasbahnt – adományoztak egymásnak. Valószínűleg, ez a szó rövidülhetett meg vagy hallhatták félre, így lett a gyöngytyúkból nyúl. Egy bizonyos, hazánkba a nyúl mint húsvéti szimbólum a 18-19. században, a beköltöző német városi polgárságnak köszönhetően került. A 19-20. században pedig már szokássá vált a húsvéti nyuszinak fészket készíteni és elrejteni azt valahová a kertben, amit később a gyerekek megkerestek.

A szicíliai kisvárosokban húsvétkor a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe. Vasárnap délben pedig a templomok előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az olasz húsvéti ételreceptek és szokások az antik földműves világból erednek. Az olasz földművesek ezeket a szokásokat követve különböző süteményeket, édességeket készítettek a rendelkezésükre álló kevés alapanyagból (liszt, tojás, cukor, olíva olaj). Hogy a süteményeket még kívánatosabbá tegyék a gyerekeknek, különféle formákban készítették: galamb, baba, nyúl, harang, lovacska. Később ezeket a „szegényes” hagyományokat elevenítették fel és alakították át a modern élelmiszeriparban, így született meg a Colomba (galamb), a különböző ízesítésű és formájú csoki tojások, melyek üres belsejébe ajándékot tesznek a gyerekeknek.

Lengyelországban a vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, majd a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak.

Bulgáriában páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó épen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

A legenda szerint Walesben régen nagypénteken minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta.

A walesiekkel ellentétben a spanyolok hangos jókedvvel feledtetik a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt, Aragóniában pedig a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás.

A mai húsvéti hagyományok Belgium több városában is a régi vásárok hangulatát idézik: húsvét szombatján, ünnepélyes keretek között nyitják meg a „tojásvásárt” és megválasztják a minden évben szokásos „Tojásherceget”, aki tisztségét egy évig viseli. Húsvét vasárnapján körmenet indul a környéken található kastélyokba, ahol zenés, táncos rendezvények és kirakodóvásár fogadja az érdeklődőket. Ugyancsak ezen a napon megválasztják „Tojásherceg” méltó párját, a „Tojáshercegnőt”. Húsvéthétfő az egyik legérdekesebbnek tűnő látványosságot és szórakozási lehetőséget kínálja: a helység szimbólumát képviselő tojással a templom harangjának magasságába kell célozni, aki viszont nyerni szeretne, annak folyamatosan követnie kell az apró ejtőernyőkre függesztett óriás papírtojásokat, melyeket az ünnepség elején leengednek a templomablakból. A „tojásfogó” játék során mindenkinek az „aranytojás” megkaparintására kell törekednie.

Hollandiában a húsvéti böjt kezdete előtti napot hatalmas karnevállal ünneplik, melyet hollandul Wastenavond-nak (gyors estének) neveznek. Hollandia déli részein az ünnep virágvasárnap kezdődik és három napon át tart, habár az előkészületeket már előző év 11. hónapjának 11. napján megkezdik a városi tanácsok 11 főből álló szervezőbizottságai. A holland hagyomány szerint a 11-es a bolondok száma, így a hosszú szervezés után a karnevál napján mindenki annyira bolond lehet, amennyire csak akar. A karneválok lételeme a tánc, álarc és különféle parádé, mi több, néhány városban karneválkirályt is választanak, aki rangjához illően a város kulcsait is megkapja. A hajdan negyven napig tartó böjtölési időszakot a görögök egy hétre szűkítették le, igaz, hogy a jórészt vallási eredetű tilalmak még ma is befolyásolják a helybeliek életét és szokásait.

A húsvétot megelőző időszakban a táncos kedvükről ismertté vált görögök csendesebbek, mint egyébként, tekintettel arra, hogy a görögkeleti vallási szokások szerint ebben az időszakban nem illik zajongani, szórakozni, hangosan zenét hallgatni, veszekedni vagy káromkodni. A görög otthonokban az asszonyok megfőzik a magiricát, amit még éjjel, a feltámadás után esznek a vallásukat tisztelők. A magirica egy hagyományos húsvéti fogás, amely a tartalmas magyar levesekhez hasonlítható: kisbárány belsőségéből, beleiből főzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással keverve, megcitromozva. Mindennek ellenére az étel állítólag alkalmas arra, hogy a nagy lakomázások időszakára felkészítse a gyomrot. Bár sokak szemében a húsvét minden küzdelemtől és erőszakos cselekedettől mentes, a
görög Hios szigetének lakosai rendhagyó szertartással emlékeznek meg a keresztény világ egyik legszebb ünnepéről. Alighogy beköszönt a nagy nap, rakétaháború tör ki két templom szomszédsága között, amelyet előzetesen elkészített, saját gyártmányú rakétákkal bonyolítanak le.

A tengerentúlon, az Egyesült Államokban a kisebb gyerekeknek a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy kosárban kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem szokás locsolkodni, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot. Állandó szimbólum náluk a kereszt, amely minden évben megjelenik.

Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santától Pascuáig.
Semana Santa azt jelenti, Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek. Pascua azt a hetet jelenti, amely húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amelyben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.

Kolumbiában húsvétkor mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrús”.

Az ausztrálok a húsvét közeledtével kicsit bajban vannak, hiszen a nyúl ma már beépült a keresztény ünnepbe, ők azonban nem igazán találják nemzetükhöz illőnek, mivel Ausztráliában a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. Egy közös tulajdonságuk biztosan van: a hosszú fül.