Nagyon elszálltak a kolozsvári karácsonyi vásár árai, a kürtőskalácsot drágábban adják, mint Budapesten

Nem drágább itt a karácsonyi vásár, mint Nagyszebenben, Bukarestben vagy az ország más városaiban, mondta a múlt héten Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, amikor a város főterén álló karácsonyi vásár „elszállt” árairól kérdezték. A polgármester – rutinos politikusként –, menekülő útvonalként még azt is hozzáteszi, hogy ő csak a sajtóban megjelent elemzésekre támaszkodik, tehát ha azokban tévedtek, akkor ő is téved. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a hivatalnak nem sok beleszólása van a karácsonyi vásár megszervezésébe, hiszen azt a Bigtime Production kapta meg koncesszióban. Boc szerint ők a törvény által előírt minimumot kérik négyzetméterenként a cégtől a közterület használatáért.

A karácsonyi vásárok drágasága rendszeresen felmerülő téma, és nem csak Kolozsváron szoktak háborogni miatta, ezért összehasonlítottuk néhány romániai város árait. Mi viszont nem a híres nagyszebeni vagy a bukaresti rendezvények árait vetettük össze a kolozsvárival, hanem két másik erdélyi megyeközpontét, ahol jelentős számú magyar közösség él. A kolozsvári mellett tehát a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti helyzetet is feltérképeztük, bónuszként pedig azt is hozzátesszük, hogy ezekhez képest hogyan alakulnak az árak Budapesten.

Kolozsvár

Léleksimogató kikapcsolódás az egész családnak, írja az egyik vásári házikó oldalára feszített molinón, azt a jelzőt már csak mi tesszük halkan hozzá, hogy pénztárcafosztó - nem véletlenül panaszkodnak sokan az árakra. A kolozsvári karácsonyi vásár egyébként idén meglepően jól áll magyar feliratokkal, nem csak a szervezők feliratai lettek többnyelvűek, néha még az eladók is több nyelven kínálják a portékájukat. De lehet csak azért, mert sokan közülük is magyarok. (Persze azért egy-két „sajtós” palacsinta is becsúszik a sajtos helyett.) A könnyebb összehasonlítás kedvéért, nézzünk meg rögtön egy kosarat olyan termékekből, amit szinte minden vásáron meg lehet találni.

Kolozsvár egyértelműen drágább a másik két városnál, bár ez nem is olyan meglepő. Ha az Emil Boc által említett nagyszebeni vásárt vesszük alapul, ahol az országban először szerveztek a mai értelemben vett karácsonyi vásárt, és ahol talán máig a legjelentősebb vásárt szervezik, akkor már kisebb lenne a különbség. Az Ora de Sibiu összeállítása szerint Szebenben is sokan panaszkodnak a magas árak miatt, ott 10 lejnél (835 Ft) kezdődik egy mézeskalács, a forró teáért legalább 5 lejt (420 Ft) kell fizetni, míg a forralt bor 10-12 lej (835-1000 Ft) közötti összegbe kerül.

Nem csak más városokhoz, hanem a tavalyihoz képest is érezhetően drágább a kolozsvári ünnepi vásár. A kürtős, a lángos, sőt a román specialitásnak számító kőttes palacsinta ára is 5 lejjel (420 Ft) lett magasabb az ára egy év alatt. Csak míg a kürtős esetében ez 25%-os emelkedés jelent, addig a lángosnál már 33%-os a drágulás, a kőttes palacsinta ára pedig egyenesen 50%-kal emelkedett. A forralt bor a tavalyi 10 lej (835 Ft) körüli árról mostanra 13 lejre (1085 Ft) nőtt, tehát ebben az esetben is 30% körüli az áremelkedés.

A kolozsvári történethez hozzátartozik, hogy nagyjából ennyivel emelkedtek a bérelhető házikók árai is. A vásárosok elmondása szerint Kolozsváron nincs egységesen megszabott ára a bérelhető házikóknak, mindenki maga kell megegyezzen a szervezőkkel, akik az ételt kínálóknak ugyan valamivel drágábban adják, de úgy néz ki, még így is megéri számukra, mert mostanra a vásár nagy részét ők foglalják el.

Hogy azért nagyságrendileg tisztában legyünk az árakkal, egy kézműves 20 ezer lejt (kb. 1 667 000 Ft) kell fizessen a nagyjából másfél hónapos vásári időszakra, egy ételt árusító bódéért pedig 25-30 ezer (kb. 2 084 000-2 500 000 Ft) kérnek a szervezők. Hallottunk olyat is, hogy ehhez 35 ezer lejről (2 900 000 Ft) indult az alkudozás. Ehhez jön még hozzá az elektromos áram, amit az elfogyasztott mennyiségnek megfelelően kell fizetni, és 1KWh 3,5 lejbe (290 Ft) kerül. Tekintve, hogy sok esetben a házakat is elektromos berendezésekkel fűtik, egészen biztosan nem ússzák meg párszázlejes számlával.

A beszámolók alapján tavaly még megértőbbek voltak a szervezők, nem emeltek az árakon és jobban lehetett alkudni is, idén már olyat is meséltek, hogy 4 ezer euróról 6 ezerre ment fel a bérleti díj (1 667 000-ról 2 500 000 Ft-ra). A megkérdezett eladók egyelőre még nem nagyon nyilatkoznak arról, hogy mennyire tartják sikeresnek az idei évet, a végén tudnak mérleget vonni, hogy megérte nekik vagy sem. A kolozsvári karácsonyi vásár egyébként idén korábban kezdődött, de csak december 31-ig tart.

A megkérdezett kézművesek szerint egyedül egyáltalán nem éri meg kibérelni egy ilyen házat, nem is biztos, hogy tud annyi terméket készíteni az év folyamán, amivel egyedül meg tudja tölteni. Legfeljebb 2-3-an társulva tudnak úgy árulni, hogy számukra megtérüljön. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy mostanra szinte teljesen eltűntek a nem ételt árusítók, igazi kézművest pedig szinte csak elvétve találni a karácsonyi vásáron – ők is a kevésbé jónak tartott hátsó sorokat kapták. Ennek megfelelően

olyan kimenni a kolozsvári vásárra, mintha egy kisebb street food fesztiválon járnánk, szinte minden van: gulyáslevest 20 lejért (1700 Ft), töltött káposztát / 5 töltelék 25 lejért (2085 Ft), perecet 5 lejért (420 Ft), hot dogot 15-20 lejért (1250-1700 Ft), sült krumplit 10 lej körül (835 Ft), palacsintát 20-27 (1700-2250 Ft) lejért, hamburgert 30-35 lej (2500-2900 Ft) közötti áron, míg a pizzát 35 lej (2900 Ft) körüli áron adják.

Ezek egyébként standard kolozsvári árak, a hasonló rendezvényeken nem nagyon lehet olcsóbban kajálni. Forralt bort legolcsóbban 12 lejért (1000 Ft) lehet venni, de olyat csak 1-2 helyen láttunk, sokkal általánosabb, hogy 13 lejt (1085 Ft) kérnek érte.

Annak jegyében, hogy „nem is ünnep a karácsony, ha nincs kolbász a padláson”, mindenféle disznóságot kapni. A tepertő kilójáért 70 lejt (5800 Ft) kérnek, a szalonnának 33-60 lej (2700-5000 Ft) között változik az ára, a kolbásznak pedig 40-60 lej (3300-5000 Ft) között. A májas kilója 33 lej (2700 Ft), a véresé pedig 27 lej (2250 Ft). A kóstolóban kapható disznófülért (150 gramm) 16 lejt (1330 Ft) kérnek. Természetesen sajtot, kézművesként hirdetett csokit is szép számmal állítanak ki, csak bírják kifizetni az emberek, akik egyébként rendületlen érkeznek a vásárra. Hétvégenként garantált a tömeg, hétköznap az időjárás függvényében is változik, hogy éppen hányan látogatnak ki.

A vásári látványosságok közül az óriáskeréken 4 fordulat 30 lejbe (2500 Ft) fáj, míg a ringlispíl egy alkalomra 15 lejbe (1250 Ft) kerül. Csak összehasonlításként, tavaly az óriáskeréken ugyanezért a szolgáltatásért 20 lejt (1700 Ft) kellett fizetni, tehát ebben az esetben is 50%-os az áremelkedés.

Szatmárnémeti és Marosvásárhely

Szatmárnémeti RMDSZ-es városvezetésének kiemelt projektje volt egy igazán látványos karácsonyi vásár megszervezése. A korábbi években újítottak a díszkivilágításon, lecserélték a házikókat és ennek megfelelően igyekeztek olyan ajánlattal csábítani – főleg – a kézműveseket, hogy megérje nekik részt venni a vásáron. Úgy tudjuk, a korábbi években például ingyenesen is kaphattak asztalt, és az elfogyasztott áramért sem kellett fizessenek. Ezek után nem meglepő, hogy Szatmáron még úgy is érzékelhetőbben olcsóbb a karácsonyi vásár, hogy idén már fizetni kell az asztalokért. És az sem, hogy igazi kézműves termékekkel is nagyobb arányban találkozunk, mint Kolozsváron.

Az elszálló energiaárak miatt a november 29. és január 6. közötti bő egy hónapos időszakra a kézművesek 1000 lejt (83 400 Ft) kellett fizessenek, míg az ételt kínálók – akik értelemszerűen nagyobb fogyasztók is – ennek a kétszeresét, háromszorosát kell kipengessék. Ebből nem számítanak jelentős bevételre a szervezők, egyikük a Transtelexnek úgy nyilatkozott, hogy még a vásárosok által elfogyasztott áramot sem tudják majd fedezni.

Ehhez képest már nem is annyira látványosan olcsók a szatmári árak, kürtős kalácsot 20 lejért (1700 Ft) lehet kapni, lángosért 10 lejt (835 Ft) kell fizetni. Érdekesség, hogy ugyanannak a cégnek ugyanaz a fantázia névű palacsintája (gyakorlatilg csokis és kis málnás sziruppal megbolondítva) Kolozsváron 19 lejbe (1585 Ft), míg Szatmárnémetiben 17 lejbe (1420 Ft) kerül. Ez a 2 lejes különbség például általános a palacsinták esetében. Persze, valószínűleg Kolozsváron sokkal többet fognak eladni, mint Szatmárnémetiben. Hamburgert viszont Szatmáron sem lehet olcsóbban enni, mint Kolozsváron, 30-40 lej (2500-3330 Ft) körül adják. A kolbászért 40-45 lejt (3330-3750 Ft) kérnek, a tepertő kilóját 50 lejért (4160 Ft) is lehet kapni, míg a szalonnának 30 lej (2500 Ft) az ára.

Az idei karácsonyi vásár szenzációja a kisvasút, amivel egy körre mindössze 2 lejért (165 Ft) visznek el, ami igazán nem tűnik drágának a 15 lejes (1250 Ft) kolozsvári ringlispílhez képest.

A szatmárihoz hasonló utat követ Marosvásárhely viszonylag új városvezetése is. Ott sem feltétlen a profitszerzés motiválja a szervezőket, hanem a lakosságnál szeretne jó pontokat szerezni a Soós Zoltán polgármester által irányított hivatal, és egyben külsőségeiben is látványosan elválasztaná magát a Dorin Florea-korszakról. Ennek megfelelően kevésbé borsosak a bérleti díjak, az általunk megkérdezett vásárosok arról számoltak be, hogy egy hétre nagyjából 1000 lejt (83 400 Ft) kell fizessenek egy standért, amit aztán 2-3 részre osztanak, annak megfelelően, hogy hányan bérlik.

A Mikulás napjától szilveszterig tartó, négy hetes időszakra ez nagyjából 4000 ezer lejt (333 500 Ft) jelent asztalonként. Azért a tavalyihoz képest jelentős drágulást emlegettek a vásárosok, akik bizonyos termékeknél maguk is szembetűnően sokat drágítottak. A forralt bor esetében például duplázódtak az árak, tavaly még 5 lejért (420 Ft) is lehetett kapni, idén már 10 lejről számoltak be. A forró teáért is többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt, 5 lejről nagyjából 8 lejre (670 Ft) emelkedett az ára.

A kínált termékek ára Marosvásárhelyen még így is pénztárca-barátabb, mint Kolozsváron, és nagyjából a szatmári színvonalat hozza. Az általunk nézett termékek esetében jelentős különbség csak a lángosnál volt a két város között. Igaz ugyan, hogy 10 lejért (835 Ft) is lehet szimpla lángost venni, de ha már bármilyen feltétet kérünk rá, akkor 15 lejnél (1250 Ft) kezdődnek az árak.

Idén újdonságként egy ringlispíl is beköltözött a Rózsák terére, azon a kolozsvárihoz hasonlóan 15 lej egy három perces alkalom.

Budapest

A kolozsvári árak akkor tűnhetnének barátibbnak, ha a budapestiek mellé tesszük őket: de ha a főleg külföldi turistákra utazó budapesti vásárok, a Szent István téri Advent Bazilika és a Vörösmarty téri Classic Xmas áraival hasonlítjuk a kolozsváriakat, nem olyan nagyok a különbségek, mint elsőre gondolnánk. A Telex összefoglalója szerint forralt bort átszámítva 14,5 lejért (1200 Ft) lehet venni, igaz, Budapesten fél decivel többet adnak ezért az árért, a forró teáért 12 lejt (1000 Ft) kérnek, a forró csokiért pedig 18 lejt (1500 Ft). Kolozsváron egy szimpla forró csoki 12 lej (1000 Ft), a pillecukros változatért egy kicsit azért jobban zsebbe kell nyúlni, 20 lej (1700 Ft) körül van az ára.

Az már szinte pofátlanság, hogy Budapesten a mindenféle ízesítés és töltelék nélküli kürtős kalácsokért 24 lejt (2000 Ft) kell fizetni, tehát olcsóbban árulják, mint Kolozsvár főterén – vagy legalábbis nagyon hasonló az áruk.

Persze, amit elveszítünk a kürtősön, azt visszahozzuk a lángoson: amíg Kolozsváron egy sajtos-tejfölös 20 lejes (1700 Ft) árára is elhúztuk a szájunkat, addig ugyanezért Budapesten 30 lejt (2500 Ft) kell fizetni. A helyben fogyasztható kész kajáknál szaladnak csak nagyon el a budapesti árak: például amíg egy adag gulyáslevest átszámolva 55 lejért (4500 Ft) adnak, addig nálunk nagyjából harmada az ára, és még így sincs igazán nagy kereslet ezek iránt.

A Telex budapesti beszámolójából az is kiderül, hogy egy kisebb stand – nagyjából ahhoz hasonló, amit a kolozsvári kézművesek is használnak – bérleti díja egymillió forint, ami átszámolva valamivel több, mint 12 ezer lej. Tehát egy kolozsvári kézműves másfélszer annyiért bérel egy házikót, mint amennyiért Budapesten tehetné. Hát ezek után ne csodálkozzon senki, ha jövőre egyetlen kézműves sem maradna az ünnepre Kolozsváron.

A székelyföldi városokban egyelőre még nem jött el az ünnepi vásárok időszaka, Sepsiszentgyörgyön december 16-23. között szervezik meg a főtéren, a korábbi években rendre látványosabb vásárral készülő Székelyudvarhely az energiaválság jegyében egy hetesre rövidítette az eseményt, amelyet december 17-24. között tartanak a Patkóban. Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen pedig egyáltalán nem tartanak klasszikus karácsonyi vásárt, Csíkban december 3-17. között hétvégenként volt és lesz karácsonyi kézműves vásár, míg Kézdivásárhelyen december 10-én tartottak, illetve december 22-én és 23-án tartanak még termékvásárt. A székelyföldi vásárok kapcsán azonban elmondható, hogy hagyományosan bármit olcsóbban lehet ott megvásárolni, mint Kolozsváron.