Új erdélyi törpe dinót fedeztek fel: a növényevő Transylvanosaurus két méter hosszú volt és két lábon járt

Sok millió évvel ezelőtt Kelet-Európa mai területét javarészt tenger borította, amelyből szigetek emelkedtek ki. Ezek egyike volt egy 77 ezer négyzetkilométeres sziget a mai Hátszeg helyén. Ezért az őslénykutatók számára valóságos kincsesbányának számít a Hátszegvidéki Geopark, ahol most új dinoszauruszfajt fedeztek fel: a Transylvanosaurus platycephalust. A hírt a Bukaresti Egyetem közölte, ugyanis a román fővárosi felsőfokú oktatási intézmény a kezelője az UNESCO védettség alá helyezett geoparknak.

A Transylvanosaurus platycephalus mintegy 70 millió évvel ezelőtt élt, és növényevő volt számolt be a Felix Augustin paleontológus, a Tübingeni Egyetem munkatársa által vezetett csapat. A felfedezést a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóiratban tették most közzé. Augustin mellett a tanulmányban a Bukaresti Egyetem és a Zürichi Egyetem tudósai is részt vettek.

A Transylvanosaurus platycephalus szó szerint azt jelenti: „laposfejű hüllő Erdélyből”.

Az eddig ismeretlen dinoszaurusz nagyjából két méter hosszú volt, két lábon járt, és a Rhabdodontidae családba tartozott.

Erdélyben más helyi dinoszauruszokhoz hasonlóan csak kis testméretet értek el, ezért „törpe dinoszauruszként” ismertek. A Transylvanosaurus most felfedezett koponyacsontjai mélyebb betekintést nyújtanak az európai fauna evolúciójába röviddel a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása előtt. „Feltehetően az erőforrások korlátozott kínálata Európa ezen részein abban az időben az alkalmazkodó kis testmérethez vezetett” – mondja Augustin.

A 145 millió évtől 66 millió évvel ezelőttig tartó kréta időszak nagy részében Európa trópusi szigetvilág volt. A Transylvanosaurus a sok sziget egyikén élt más törpe dinoszauruszokkal, krokodilokkal, teknősökkel és óriási repülő pteroszauruszokkal együtt, amelyek szárnyfesztávolsága elérte a tíz métert. „Minden egyes újonnan felfedezett fajjal megcáfoljuk azt a széles körben elterjedt feltételezést, hogy a késő kréta kori fauna alacsony diverzitással rendelkezett Európában” – jelentette ki a kutatást vezető professzor.

A késő kréta idején a Rhabdodontidae család a kis és közepes méretű európai növényevők leggyakoribb csoportját alkotta.

A korábban ugyanezen a területen talált rokon fajoknak jóval keskenyebb koponyájuk volt, mint a Transylvanosaurusnak.

Másrészt legközelebbi rokonai a mai Franciaország területén éltek – ez hatalmas meglepetést okozott a tudósoknak. Hogyan került a Transylvanosaurus a mai Erdély területén fekvő „törpedinoszauruszok szigetére”?

A folyóiratban Felix Augustin paleontológus, Csiki-Sava Zoltán a Bukaresti Egyetem kutatója, Dylan Bastiaans a Zürichi Egyetemtől, valamint Mihai Dumbravă független kutató Dorsetből rekonstruál különböző lehetőségeket. A legrégebbi, a Rhabdodontidae-hoz rendelt leletek Kelet-Európából származnak – az állatok onnan terjedhettek nyugat felé, és később bizonyos fajok visszatérhettek Erdélybe. A tengerszint ingadozásai és a tektonikai folyamatok ideiglenes szárazföldi hidakat hoztak létre a sok sziget között, és ez ösztönözhette az állatok elterjedését – feltételezik a tudósok. Továbbá feltételezhető, hogy mivel szinte minden dinoszaurusz tudott valamilyen mértékben úszni, az Erdélyi Szaurusz is rendelkezett ezzel a tudással. „Erős lábaik és erőteljes farkuk volt. A legtöbb faj, különösen a hüllők, születésüktől fogva tudnak úszni” – mondja Augustin. Egy másik lehetőség, hogy a rhabdodontidák különböző vonalai párhuzamosan fejlődtek ki Kelet- és Nyugat-Európában.

A taxonómiai besoroláshoz csak néhány csont állt a csapat rendelkezésére, és ezek nem hosszabbak tizenkét centiméternél: a koponya hátsó, alsó részét sikerült megtalálni, illetve a nyakszirtcsontot és két homlokcsontot. A zürichi Egyetem kutatója elmondta, hogy a homlokcsont belső oldalán a Transylvanosaurus agyának körvonalait is sikerült azonosítani.

A koponyacsontok felfedezése 2007-ben történt, amikor Csiki-Sava Zoltán paleontológus és a Bukaresti Egyetem munkatársai 2007-ben a Hátszegvidék egyik folyómedrében végeztek ásatásokat.

A Hátszegvidék a késő kréta kori gerincesek felfedezésének egyik legfontosabb helye Európában. Összesen tíz dinoszauruszfajt azonosítottak már ott, az egyik legfontosabb felfedezés 2009-ben történt, amikor Vremír Mátyás kutató a Sebes folyó medrében, Lámkerék közelében, egy új, ragadozó dinoszauruszfaj maradványait találta meg (különböző csigolyákból, a vállövből, medenceövből és végtagokból álló részleges csontvázat). A Balaur bondoc, azaz ’zömök sárkány’ névre keresztelt, viszonylag kis termetű, ámde rendkívül erős állat a laposfejű erdélyi dinoszaurusszal egy időben, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élhetett a mai Románia területén, amely annak idején a magasabb tengerszint miatt szigetvilág volt. Ez az első megfelelően teljes és jó állapotban megőrződött theropoda fajhoz tartozó szenzációs fosszília, amely a késő kréta kori Európából származik.

„Annak ellenére, hogy mindössze néhány csontot találtunk, ezek alapján is elképesztő következtetéseket tudtunk levonni, sőt sikerült ezt az új dinoszauruszfajt beazonosítani” – mondta el Csiki-Sava. A Transylvanosaurus csontjai azért tudtak több tízmillió évig fennmaradni, mert egy ősi folyómeder üledékei védték őket – amíg egy másik folyó ki nem mosta őket újra a szabadba. „Ha a dinoszaurusz elpusztult volna, és egyszerűen a földön feküdt volna ahelyett, hogy részben betemették volna, az időjárás és a dögevők hamarosan elpusztították volna az összes csontját, és soha nem tudtuk volna meg, hogy létezett” – magyarázta a kutató.