Új erdélyi törpe dinót fedeztek fel: a növényevő Transylvanosaurus két méter hosszú volt és két lábon járt

2022. november 24. – 17:18

Új erdélyi törpe dinót fedeztek fel: a növényevő Transylvanosaurus két méter hosszú volt és két lábon járt
Illusztráció a kréta kori Hátszeg-sziget lakóiról, a Transylvanosaurust (elöl jobboldalon) teknősökkel, krokodilokkal, pteroszauruszokkal és más törpe dinoszauruszokkal együtt ábrázolják – Fotó: Bukaresti Egyetem

Másolás

Vágólapra másolva

Sok millió évvel ezelőtt Kelet-Európa mai területét javarészt tenger borította, amelyből szigetek emelkedtek ki. Ezek egyike volt egy 77 ezer négyzetkilométeres sziget a mai Hátszeg helyén. Ezért az őslénykutatók számára valóságos kincsesbányának számít a Hátszegvidéki Geopark, ahol most új dinoszauruszfajt fedeztek fel: a Transylvanosaurus platycephalust. A hírt a Bukaresti Egyetem közölte, ugyanis a román fővárosi felsőfokú oktatási intézmény a kezelője az UNESCO védettség alá helyezett geoparknak.

A Transylvanosaurus platycephalus mintegy 70 millió évvel ezelőtt élt, és növényevő volt számolt be a Felix Augustin paleontológus, a Tübingeni Egyetem munkatársa által vezetett csapat. A felfedezést a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóiratban tették most közzé. Augustin mellett a tanulmányban a Bukaresti Egyetem és a Zürichi Egyetem tudósai is részt vettek.

A Transylvanosaurus platycephalus szó szerint azt jelenti: „laposfejű hüllő Erdélyből”.

Az eddig ismeretlen dinoszaurusz nagyjából két méter hosszú volt, két lábon járt, és a Rhabdodontidae családba tartozott.

Erdélyben más helyi dinoszauruszokhoz hasonlóan csak kis testméretet értek el, ezért „törpe dinoszauruszként” ismertek. A Transylvanosaurus most felfedezett koponyacsontjai mélyebb betekintést nyújtanak az európai fauna evolúciójába röviddel a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása előtt. „Feltehetően az erőforrások korlátozott kínálata Európa ezen részein abban az időben az alkalmazkodó kis testmérethez vezetett” – mondja Augustin.

A Transylvanosaurus koponyájának maradványai – Fotó: Dylan Bastiaans – Zürichi Egyetem
A Transylvanosaurus koponyájának maradványai – Fotó: Dylan Bastiaans – Zürichi Egyetem

A 145 millió évtől 66 millió évvel ezelőttig tartó kréta időszak nagy részében Európa trópusi szigetvilág volt. A Transylvanosaurus a sok sziget egyikén élt más törpe dinoszauruszokkal, krokodilokkal, teknősökkel és óriási repülő pteroszauruszokkal együtt, amelyek szárnyfesztávolsága elérte a tíz métert. „Minden egyes újonnan felfedezett fajjal megcáfoljuk azt a széles körben elterjedt feltételezést, hogy a késő kréta kori fauna alacsony diverzitással rendelkezett Európában” – jelentette ki a kutatást vezető professzor.

A késő kréta idején a Rhabdodontidae család a kis és közepes méretű európai növényevők leggyakoribb csoportját alkotta.

A korábban ugyanezen a területen talált rokon fajoknak jóval keskenyebb koponyájuk volt, mint a Transylvanosaurusnak.

Másrészt legközelebbi rokonai a mai Franciaország területén éltek – ez hatalmas meglepetést okozott a tudósoknak. Hogyan került a Transylvanosaurus a mai Erdély területén fekvő „törpedinoszauruszok szigetére”?

A folyóiratban Felix Augustin paleontológus, Csiki-Sava Zoltán a Bukaresti Egyetem kutatója, Dylan Bastiaans a Zürichi Egyetemtől, valamint Mihai Dumbravă független kutató Dorsetből rekonstruál különböző lehetőségeket. A legrégebbi, a Rhabdodontidae-hoz rendelt leletek Kelet-Európából származnak – az állatok onnan terjedhettek nyugat felé, és később bizonyos fajok visszatérhettek Erdélybe. A tengerszint ingadozásai és a tektonikai folyamatok ideiglenes szárazföldi hidakat hoztak létre a sok sziget között, és ez ösztönözhette az állatok elterjedését – feltételezik a tudósok. Továbbá feltételezhető, hogy mivel szinte minden dinoszaurusz tudott valamilyen mértékben úszni, az Erdélyi Szaurusz is rendelkezett ezzel a tudással. „Erős lábaik és erőteljes farkuk volt. A legtöbb faj, különösen a hüllők, születésüktől fogva tudnak úszni” – mondja Augustin. Egy másik lehetőség, hogy a rhabdodontidák különböző vonalai párhuzamosan fejlődtek ki Kelet- és Nyugat-Európában.

A taxonómiai besoroláshoz csak néhány csont állt a csapat rendelkezésére, és ezek nem hosszabbak tizenkét centiméternél: a koponya hátsó, alsó részét sikerült megtalálni, illetve a nyakszirtcsontot és két homlokcsontot. A zürichi Egyetem kutatója elmondta, hogy a homlokcsont belső oldalán a Transylvanosaurus agyának körvonalait is sikerült azonosítani.

A koponyacsontok felfedezése 2007-ben történt, amikor Csiki-Sava Zoltán paleontológus és a Bukaresti Egyetem munkatársai 2007-ben a Hátszegvidék egyik folyómedrében végeztek ásatásokat.

A Hátszegvidék a késő kréta kori gerincesek felfedezésének egyik legfontosabb helye Európában. Összesen tíz dinoszauruszfajt azonosítottak már ott, az egyik legfontosabb felfedezés 2009-ben történt, amikor Vremír Mátyás kutató a Sebes folyó medrében, Lámkerék közelében, egy új, ragadozó dinoszauruszfaj maradványait találta meg (különböző csigolyákból, a vállövből, medenceövből és végtagokból álló részleges csontvázat). A Balaur bondoc, azaz ’zömök sárkány’ névre keresztelt, viszonylag kis termetű, ámde rendkívül erős állat a laposfejű erdélyi dinoszaurusszal egy időben, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élhetett a mai Románia területén, amely annak idején a magasabb tengerszint miatt szigetvilág volt. Ez az első megfelelően teljes és jó állapotban megőrződött theropoda fajhoz tartozó szenzációs fosszília, amely a késő kréta kori Európából származik.

„Annak ellenére, hogy mindössze néhány csontot találtunk, ezek alapján is elképesztő következtetéseket tudtunk levonni, sőt sikerült ezt az új dinoszauruszfajt beazonosítani” – mondta el Csiki-Sava. A Transylvanosaurus csontjai azért tudtak több tízmillió évig fennmaradni, mert egy ősi folyómeder üledékei védték őket – amíg egy másik folyó ki nem mosta őket újra a szabadba. „Ha a dinoszaurusz elpusztult volna, és egyszerűen a földön feküdt volna ahelyett, hogy részben betemették volna, az időjárás és a dögevők hamarosan elpusztították volna az összes csontját, és soha nem tudtuk volna meg, hogy létezett” – magyarázta a kutató.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!