Bukarest is felkerült az érdekesebb közép-kelet-európai desztinációk közé: Budapestet és Prágát igyekszik utolérni a román főváros

A román főváros eddig nem szerepelt a kiemelt európai turisztikai desztinációk között, azonban ez a trend megfordulhat, mert egyre többen fedeznek fel érdekes látnivalókat Bukarestben. A The Sunday Times című brit lap vasárnapi számában turisztikai elemzést készített Bukarestről, és arra a következtetésre jutott, hogy a város megér egy hétvégi látogatást.

„A múltban a román fővárosnak rossz híre volt – legalább annyira ismert a zsúfolt utcáiról, mint a beton lakóházairól –, de az elmúlt évtizedben végre lerázta magáról a szovjet korszak béklyóit, és olyan városokkal vetekszik, mint Prága és Budapest” – olvasható a brit magazin cikkében.

A Bukarestet bemutató összeállításban megemlítik, hogy már rengeteg a szabadtéri bár és a hipszter kávézó, és olyan híres román séfeket, mint Alex Petricean (a koppenhágai Noma korábbi vezetője), visszacsábítottak a városba, hogy itthon éttermeket nyissanak. És annak ellenére, hogy Nicolae Ceauşescu egykori diktátor sok évszázados épületet ledózeroltatott, még mindig érzékelni lehet a századfordulós hangulatot a román főváros régi központjában. Bukarest most az egyik legolcsóbb desztinációt jelenti, hívja fel az olvasók figyelmét a Sunday Times, ha city breaket tervez az ember. Romániában euró helyett lejben lehet fizetni , és ez, valamint a Londonból induló napi járatok és a Cardiffból induló, kéthetente kétszer induló új járat azt jelenti, hogy most van itt a tökéletes alkalom az utazásra – írja a brit lap.


A szerzők a régi városközpontra hívják fel a figyelmet, és az Obor térre, a Nemzeti Művészeti Múzeumba, a Nemzeti Természettudományi Múzeumba és a Falumúzeumba irányítják a Bukarestbe látogatókat: „Ez egy szabadtéri gyűjtemény az ország minden tájáról származó, lebontott épületekből, amelyeket a város északi részén, a Herastrau-tó közelében építettek újjá. A vízimalmoktól a füves háztetőkkel fedett házakig minden lenyűgöző betekintést nyújt Románia vidéki történelmébe.”

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!