A nemek közötti egyenlőség indexén Románia az utolsó előtti helyen van az EU-ban

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete legfrissebb jelentése szerint Magyarországon nem igazán sikerül javítani a nemek közötti egyenlőtlenségeken. Bár Románia a legutóbbi statisztikákhoz képest javított egy helyet az eredményén, 26. helyezésével továbbra is a 27 uniós tagállam sereghajtói között van. Az Európai Unióban a nemek közötti egyenlőtlenség csak Görögországban nagyobb, mint nálunk. Az EIGE jelentése szerint Románia a 100 pontból mindössze 53,7 ponttal a 26. helyen áll az EU-ban a nemek közötti egyenlőségi indexen. Ez azt jelenti, hogy az ország 14,9 ponttal elmarad az EU-s átlagtól, ahogy a bevett formulával mondani szokták, „még hosszú utat kell megtennie a nemek közötti egyenlőség eléréséig”.

„2010 óta Románia pontszáma 2,9 ponttal nőtt, ami nagyrészt a pénzügyi szektorban elért javulásnak köszönhető (+10,4 pont). De az elmúlt három évben, 2019 óta az elért pontszám enyhén csökkent (-0,8 pont), ami elsősorban a nők vezetői pozíciókhoz való hozzáférése terén tapasztalt kudarcoknak köszönhető. Ennek eredményeként az ország egy helyet esett vissza a rangsorban” – derül ki a Presshub által közölt elemzésből.

Az Európai Unió valamivel jobban teljesít e tekintetben, 2010 óta folyamatosan növekednek a nemi egyenlőséget jelző mutatók, azonban uniós szinten is tapasztalható egy lelassulás, különösen a világjárvány kitörése utáni periódusban.

Románia a nők hatalomhoz való hozzáférése tekintetében az uniós index felénél jár

„A nemek közötti egyenlőtlenségek azonban a hatalom területén erősen hangsúlyosak (32,6 pont). Románia a gazdasági döntéshozatal területén tud a legtöbbet javulni, ahol 17,8 pontot kapott, és ezzel az utolsó helyen áll az EU-ban.

2019 óta Románia pontszáma a hatalom területén 2,1 ponttal csökkent, ami a nemek közötti egyenlőtlenségek növekedésének köszönhető a politikai döntéshozatal területén. Ebben a kategóriában Románia pontszáma 4,9 ponttal csökkent” – jegyzi meg a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete.

Másrészt Románia a legmagasabb pontszámot kapta az egészségügyben (70,4 pont), köszönhetően a nők szolgáltatásokhoz való hozzáférése és a rendszerben való jó teljesítményének (96,0 pont) és az egészségi állapotnak (89,2 pont). Mindkét területen azonban javításra van szükség.

A romániai férfiak nem vállalnak részt a gyereknevelésben

2021-ben a nők 61%-a és a férfiak 16%-a számolt be arról, hogy a 0-11 éves korú gyermekeket teljesen vagy nagyrészt egyedül gondozza és felügyeli. A gyermekgondozás és -felügyelet elosztásában a nemek közötti 45 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az EU-ban.

A világjárvány idején a nők 36%-a és a férfiak 23%-a töltött naponta legalább négy órát a 0-11 éves gyermekek gondozásával. Így a gyermekgondozási kötelezettségekkel rendelkező nők (64%) kevesebb számban (82%) vettek részt hetente háromszor vagy annál többször társadalmi és egyéni tevékenységekben, mint a férfiak (82%).

A COVID hatása a nemek közötti egyenlőtlenségekre

Az idei jelentésben külön figyelmet szenteltek a covidjárvány hatásainak, és mint kiderült, először fordult elő összeurópai szinten, hogy a munkaerőpiacon, az oktatásban, és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben egyaránt nőtt a férfiak és a nők közti egyenlőtlenség 2019 óta. Utóbbi szegmensről elég sokat elárul, hogy bár a férfiak az egész unióban rövidebb életre számíthatnak a nőknél, Magyarország és Bulgária mellett Romániában halnak meg a nők a legkorábban. Miközben a nők várható élettartama uniós szinten 83 életév, Romániában ennél öt évvel kevesebbet élnek.

2021-ben a nők általában kisebb valószínűséggel támaszkodtak hivatalos vagy informális külső támogatásra a gyermekgondozási feladatok ellátásában, mint a férfiak. A nők (49%) és a férfiak (58%) leginkább a nagyszülőkre és más rokonokra támaszkodtak.

Míg a férfiak többsége (51%) nappali központokra vagy iskolákra támaszkodott a gondozási terhek enyhítése érdekében, addig a nőknek csak 41%-a tette ezt.

2021-ben a nők 65%-a, míg a férfiaknak csak 14%-a mondta azt, hogy teljesen vagy nagyrészt egyedül végzi a háztartási munkát, ami 51 százalékpontos nemek közötti különbséget jelent (6 százalékponttal az uniós átlag felett).

A világjárvány idején a nők 24%-a és a férfiak 19%-a napi négy óránál többet töltött háztartási feladatokkal.

Az elszegényedési kockázatban és a jövedelmek terén összeurópai szinten stagnálást tapasztaltak

A koronavírus-járvány leginkább azokat a munkaerőpiaci szegmenseket érintette, amelyekben amúgy is a női munkaerő volt túlsúlyban, bár az elemzés szerint a nők jelentős részének segített a munkahelye megtartásában, hogy például a közoktatási feladatok és az egészségügyi szolgáltatások jelentős részét is távmunkában lehetett elvégezni.

Az egyes európai régiókban az alábbiak szerint alakultak a nemi egyenlőségi mutatók az index számításának kezdetétől.

• A legegyenlőbbek a jóval az EU-átlag fölött teljesítő skandináv és Benelux-államok.
• A Balti-államok lemaradása jelentős, bár Észtországban és Lettországban 2014 óta jelentős javulás tapasztalható.
  
• Franciaországban és Írországban valamivel az átlag feletti az egyenlőség, Németországban, Szlovéniában és Ausztriában átlag körüli mutatókat produkálnak.
  
• A Mediterrán térség országai közül a legtöbbet Olaszország, Spanyolország és Málta tesz az egyenlőség megteremtéséért, Görögország és Ciprus jelentősen elmarad a többi ország mutatóitól.
  
• A közép-kelet-európai térségben Horvátország igyekezete a leginkább szembetűnő, Románia esetében nagyon gyenge fejlődés érzékelhető, és az eredmények elmaradnak Magyarország, Csehország vagy Lengyelország eredményeitől.