Elmentünk herceget látni, de helyette elhivatott diákokkal találkoztunk

Hétfő óta Kolozsváron tartózkodik III. Károly brit király testvére, Eduárd herceg, Wessex grófja, aki az Edinburgh Hercege Nemzetközi Díj Alapítványa által háromévente szervezett fórum (The Duke of Edinburgh’s International Award Forum) 14. kiadásán vesz részt. A herceg a híradások szerint a tavaly elhunyt édesapja címének (Edinburgh hercege) várományosa, és az általa 1956-ban alapított díj kuratóriumának az elnöke.

Először szervezik meg a fórumot a Nemzetközösségen kívül, sőt, először tartják egy olyan városban, amely nem főváros. Szóval mindenképp jelentős esemény, hogy épp Kolozsvárt választották helyszínnek, ahol eddig nagyjából annyit lehetett érzékelni a királyi jelenlétből, hogy az utcán elhaladt mellettünk egy autókonvoj, benne egy diplomáciai jelzésű autóval.

A királyi család hivatalos tájékoztatásában nem árultak el túl sok információt a herceg erdélyi látogatásáról, csak azt tudhattuk meg, hogy beszédet mond a megnyitón, és részt vesz a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szervezett gálán is, ahol 70 fiatalnak adnak át díjat, illetve, hogy a rendezvény alatt az alapítvány díjazott fiataljaival fog találkozni és beszélgetni. Tehetséges diákokat a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban is találhatott volna, ami mint tegnap is kiderült, Románia egyik legjobb magyar tannyelvű iskolája, illetve – szinte – egyedüli magyar iskolaként a díj egyik partnere.

Aztán mikor a kezdés előtt fél órával csak egy rendőrt láttunk a János Zsigmond Unitárius Kollégium előtt, már biztosak voltunk abban, hogy ebből hercegi találkozás most nem lesz. Aztán a hivatalosan meghirdetett kezdés előtt öt perccel megérkezett a fórum busznyi résztvevője, hogy megnézze a program egy lelkes kolozsvári iskoláját.

Vineta, népviselet és vallásszabadság

Egy rögtönzött vinettás és zakuszkás fogadás után az Egyesült Államokból, Izraelből, Ghánából vagy épp Kenyából érkező vendégek három csoportba rendeződve járták be az állami és egyházi fenntartású intézmény épületét, közben az unitárius egyházról egy gyorstalpalót kaptak, de az iskola történetéből is megtudhattak néhány érdekességet. Solymosi Zsolt, a JZSUK aligazgatója szerint a látogatók az iskolában folyó munkának mindössze a töredékébe kapnak betekintést.

Az iskola biológiai múzeumában a II. világháborúról is hallhattunk egy történetet: amikor az orosz katonák elfoglalták az iskolát, kiitták a preparátumokra töltött alkoholt. Az iskolalátogató túrát egy hagyományos erdélyi köszöntő követte: az iskola kórusa lépett fel.

Kovács István unitárius püspök a díj és az egyház közös célkitűzéseit, illetve egymásra hatását emelte ki, majd John May, a DofE Awards főtitkára tartott beszédet, akit szintén a díj arany fokozatával tüntettek ki. Zárásként Máté Orsolya, a JZSUK korábbi díjjal kitüntetett diákja beszélt arról, hogyan segítette az életét az, hogy hét évvel ezelőtt úgy döntött, maga is részt vesz a programba. John May elmondása szerint a cél felkészíteni a diákokat az életre, segíteni őket abban, hogy elinduljanak a saját útjukon.

Akár programom kívül is érdemes lenne tevékenykedni, a díj egy ráadás

Solymosi elmondása szerint tíz évvel ezelőtt, amikor megérkezett a program Romániába, Shajjad Rizvi elsők között keresete meg az iskolát, hogy vegyenek részt benne.

„Én akkor fiatal tanárként elvállaltam azt, hogy mentora leszek a gyerekeknek. Néhány kollégámmal elvégeztünk egy képzést is, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. És egyszerűen berobbant a dolog, egyre többen vettek részt benne. Ez azért is izgalmas, mert tulajdonképpen azt díjazza, azt értékeli, ami a gyerekeknek amúgy is munkája, amit amúgy is végeznek, tehát sportolnak, önkénteskednek és fejlesztik magukat. Csak most valaki meg is köszönte nekik, hogy ezt csinálják, és nem is akármilyen szinten, mert ez egy világszervezet, aminek II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg volt a kitalálója az ötvenes években” – jegyzi meg.

A díj egyébként nem olyan népszerű, amit első látásra tűnik, például Magyarországon egyáltalán nem tudott meghonosodni, Kolozsváron is inkább a magániskolákra jellemző, hogy részt vesznek benne. Az egyik legtöbb önkéntes diákot megmozgató János Zsigmond Unitárius Kollégium mellett az Elf Elméleti Líceumban, Royal School in Transylvania, illetve a Transylvania College középiskolákban működik sikeresebben. Ahogy Solymosi fogalmazott, valószínűleg a magániskolákban „fogott” a program legjobban.

Anélkül, hogy a részletekbe nagyon belemennék, a díj lényegében arról szól, hogy a diákok egy mentor segítségével hetente egy órát sportolnak, egy órát önkéntes munkát vállalnak, illetve egy órát fejlesztik magukat. Ha ezt három hónapon át végzik, akkor bronz, ha hat hónapon át, akkor ezüst, ha pedig egy éven keresztül vesznek részt benne, akkor aranyfokozatú oklevelet kapnak. Az bronz és az ezüst diploma megszerzéséhez ugyanakkor részt kell venni egy kiránduláson telefon és egy felnőtt közvetlen felügyelete nélkül, egy iránytűvel és egy fizikai térképpel, míg az aranyfokozathoz egy teljesen idegen környezetben kell önkénteskedniük.

„Amikor 70-80 diákunk letette a bronz fokozatot, és a román királyi család (a romániai fővédnöke jelenleg Mihály király lánya, Margit, akinek a hivatalos titulusa A korona őre) díjazta őket Bukarestben, onnantól már nem volt egyéb dolgunk, mint új mentortanárokat keresni” – mondja Solymosi.

„Ez a projekt egy keretet, egy lehetőséget ad arra, hogy a hobbijainkkal, amit valószínűleg amúgy is csinálnánk, valamit elérjünk, diplomát kapjunk értük” – mondta Noémi, aki maga is bronz fokozatú díjazott, és épp a barátnőivel siet találkozni az iskola vendégeivel. Elmondásuk szerint a program megtanította őket arra, hogy beosszák idejüket és, hogy ne féljenek elindulni a nagyvilágban.