„A virágos mezők érdeklik a leginkább” – III. Károly király székelyföldi látogatásairól árultak el titkokat

Kóstolt már túrós puliszkát, táncra perdült, nézett hagyományos szakmákat űző székelyeket és gyalogolt, nagyon-nagyon sokat gyalogolt székelyföldi, erdélyi látogatásai során Károly, aki bő két hete már nem herceg. Kálnoky Mátyás, Károly legközelebbi romániai bizalmasának, barátjának, Kálnoky Tibornak a fia és a Kálnoky Alapítvány munkatársa a III. Kutyfalvi Kastélynapon tartott előadást, az itt elhangzott érdekességeket foglaltuk most össze, kiegészítve néhány plusz infóval is.

Bár sokszor hangsúlyozzák mostanában Károly erdélyi rokoni kötődéseit, és emelik ki, hogy Rhédey Klaudia leszármazottja, de valószínűleg mégsem ezért lett a szívügye Erdély. Sőt, valószínűleg a román királyi családdal való rokonsága sem sarkallná őt arra, hogy minden évben ellátogasson az országba. Sokszor idézett kijelentés tőle, hogy Erdély szeretete „a vérében van”, ezzel viszont valószínűleg nem csak a rokonságra utalt, hanem az itt megélt, autentikus természetközeli állapotra is, amiért a híradások szerint valóban rajong.

Ugyan Kálnoky Mátyás is kiemeli az előadásában, hogy Károly egy beszédében már a nyolcvanas évek végén felhívta a Nyugat figyelmét a romániai falurombolásra, illetve ugyanakkor megemlíti az erdélyi felmenőit is. Tehát minden bizonnyal követte valamennyire az itteni eseményeket, de mindenképp ki kell hangsúlyozni Kálnoky Tibor és a felesége, Anna az irányba tett erőfeszítéseit, hogyha már eljött Erdélybe, akkor meg is kedvelje, és lehetőleg vissza is térjen minden évben.

„A barát barátjának a barátja pedig már Károly herceg volt”

– magyarázta arról, ami valószínűleg a legtöbb embert érdekel, hogy miként is kezdődött ez a kapcsolat a Kálnoky család és a korábbi herceg között. A saját családja történetét felidézve elmondta, először csak egy magánházuk volt, ahol a rokonságot és a barátokat is fogadták. Az ő érdeklődésüket és szeretetüket látva döntöttek úgy a szülei, hogy vállalkozássá fejlesztik a vendégfogadást. Ezért vettek még egy házat, és azt is felújították. Egy idő után pedig ez kiterebélyesedett. Kálnoky Mátyás elmondása szerint, marketing híján baráti körökben terjedt a vendégházak híre, és a barátokon keresztül jutott el végül Károly herceghez is.

„Szólt édesapám telefonja, és az angol királyi családtól hívták. El kellett mennie Bukarestbe, hogy találkozzon a herceggel, aki 2004-ben jött el először Miklósvárra, ami megtetszett neki, mert olyat látott, amit azelőtt nem”

– fogalmazott. Bár Kálnoky Tibor ebben az interjúban arról beszélt, hogy ők hívták meg a brit korona akkor még csak várományosát, de ez igazából csak részletkérdés, mert a történet innentől nagyjából egyértelmű. Ahogyan Kálnoky Tibor fogalmazott, miután látta a munkájukat, Károly kijelentette, hogy ő is hasonlót szeretne, egy kis földi paradicsomot.

Végül Kálnoky javaslatára Zalánpatakon vásárolt birtokot, abban a faluban, amit eredetileg a Kálnoky család egyik őse, Sámuel alapított még a 17. században, mint egy üveghutát. A korábban már említett interjúban Kálnoky Tibor úgy mesélte, hogy a herceg leírta az általa elképzelt tökéletes helyet, neki pedig volt egy ötlete, hogy hol is lehet ez a hely. A 18 kilométeres távot mintegy hat óra alatt tették meg gyalog, a dombokon keresztül Miklósvárról Zalánpatakra. Állítólag még egy esztenánnál is megálltak, ahol a pásztorok sajttal kínálták őket. Kálnoky Tibor korábbi interjúkban is hangsúlyozta, hogy Károlyt egyáltalán nem kellett győzködni, egyből magával ragadta a hely.

„Annyira jól érezte magát, hogy ott helyben nyélbe ütötték a vásárlást az akkori tulajdonosával, aki egy öreg néni volt, és azzal a feltétellel adta el a házat, ha ott maradhat még élete végéig” – idézte fel előadásában a történetet Kálnoky Mátyás.

Károly éves látogatásainak menetéről is részletesen beszélt, ami általában egy gyors bukaresti vizitációval kezdődik, amikor sorban kezet fog az olyan hivatalosságokkal, mint az államelnök, a miniszterelnök és hasonlók. Majd a társaságával helikopterrel megérkezik Zalánpatakára.

„A virágos mezők érdeklik,

ez annyira levette a lábáról, hogy az idejének a nagy részét azzal tölti, hogy sétál a dombok között, a réteken” – meséli, és így mindjárt érthetőbbé válik, hogy miért ajándékozott vadvirágos mezőt a Kálnoky család Károly legnagyobb unokájának, György hercegnek a keresztelőjére. Az akkori híradások szerint a néhány árnyi kis területen ritkaságszámba menő virágok nyílnak, például egy orchidea fajta is.

Kálnoky Mátyás azt is felidézte, hogyan zajlanak ezek a séták. „Nagyjából úgy néz ki, hogy sétálnak, majd a botanikusa (John Akeroyd – szerk.) észrevesz egy virágot, és akkor mindenki a virág köré sereglik, megnézik, még le is guggolnak mellé” – mesélte, hozzátéve, hogy néhány méterrel később aztán ismét lejátszódik egy hasonló a jelenet. Már maga is vett részt ilyen sétán, egyszer közbe is kellett avatkozzon, amikor a családja pulija ráült az épp megfigyelt virágra. Utána már nem is vehetett részt a sétákon. Állítása szerint, ahhoz képest, hogy hány éves, Károly nagyon jól bírja a sétát, még testőreinek is kihívást jelent, hogy tudják tartani vele a tempót.

Arról a Transindexnek is volt egy fotóriportja, amikor Károly herceg Miklósvár közelében saját kezűleg lemért egy 250 éves, hatalmas tölgyfát, és ezzel hivatalosan elindította a Remarkable Trees of Romania projektet. Az eseményről a BBC is készített egy riportot, azt itt lehet meghallgatni.

Kálnoky Tibor arról is mesélt, hogy a sétákon kívül rendszeresen voltak különböző meglepetés programok, főleg Kálnoky Anna szervezésében: volt köztük koncert és néptánc is, ahol az elmondások szerint magát Károlyt is táncba hívták.

„Általában nem mondtuk meg, hogy mire számíthat, hanem csak előkészítettük, és megleptük. Ez persze nem tetszik a staffnak, a herceg embereinek, mert nekik sem mondtuk meg, hogy mire számíthat, és meg is gyűlt a bajunk belőle”

– tette hozzá.

Emellett rendszeresen keresnek fel vele különböző kézműveseket, volt már ácsnál, fafaragónál, kovácsnál, kőművesnél és mindenféle más mesterségnél. Ezek is részben kapcsolódnak a Károly által támogatott/patronált másik romániai tevékenységhez, ami az épített örökség megőrzésével kapcsolatos. Erről ugyan kevesebb szó esett az előadásban, de Kálnoky Mátyás elsősorban a The Anglo-Romanian Trust for Traditional Architecture (ARTTA) által működtetett, és 2016-ban indított The Ambulance for Monuments projektet emelte ki, ami a legnagyobb beruházása volt.

„Miklósvár, Zalánpatak és Szászfehéregyháza példájára restaurálják a leromlóban lévő épületeket, tehát ne úgy, hogy termopán ablakot tesznek a régi ablakszem helyére, hanem hagyományos, két ablakos megoldást, ami úgy is néz ki, mint egykor” – mondta. Ehhez a hagyományos mesterembereket összesítő listát kezdeményezett.

Erdővidéken – ahol Miklósvár és Zalánpatak is található – a mesteremberek többségének már van közös fotója az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodójával, legyen szó olaszteleki kovácsról vagy vargyasi bútorfestőről.

Kálnoky Mátyás elmondása szerint az egyelőre senki sem tudja, hogy mi következik ezután, királyként lesz-e lehetősége évente egy hetet Székelyföldön tölteni. A királyi család más tagjai egyébként sokkal kevésbé tűnnek lelkesnek, bár járt már Károly király társaságában Zalánpatakon a néhai Margit hercegnő fia, David Armstrong-Jones, Snowdon grófja, illetve egyszer Harry herceg is megfordult ott a 2010-es évek elején. Kálnoky Tibor korábbi nyilatkozata szerint Vilmos még a 2011-es esküvője előtt próbált egyszer eljönni, de végül nem fért bele a programjába. Kálnoky akkor azt is mondta, reméli, hogy Károly unokája, György örököli majd a természet iránti szeretetét.