Kiszáradtak a kutak, elapadtak a patakok – az aszály miatt sok településen víz nélkül maradtak a lakosok

„Ha nem ad esőt a Jóisten, nem tudjuk, mi lesz a vége” – jelentette ki szerdán a Transtelexnek Varsolc polgármestere, Bréda Lajos. A Szilágy megyei község elöljáróját azért kerestük meg, mert a települést hosszú hetek óta rendkívüli szárazság sújtja, két és fél hónapja alig hullott csapadék. Olyannyira, hogy a Varsolchoz tartozó egyik tanyán elapadtak a kutak, és mintegy húsz család víz nélkül maradt.

A polgármester elmondta, hogy az érintett közösség házai négy kilométerre találhatók egy domboldalon, vezetékes vizük nincs. Miután kiszáradtak a kútjaik, az emberek a Varsolcnál közelebb fekvő, szomszédos Szilágypanitból szereztek be a palackozott vizet, amíg ki nem fogyott a készlet az ottani üzletekből. Ekkor a község a prefektúrától kért segítséget, a kormányhivatal pedig a hadseregtől, s jelenleg katonai tartálykocsikkal szállítják a tanyára a vizet. „Ez a víz emberi fogyasztásra, tisztálkodásra és az állatok itatására is alkalmas. Emellett a krasznai polgármester is szállított a tanyán élőknek palackozott vizet” – tájékoztatott Bréda Lajos.

Az elöljáró elmondta, a község többi lakójának vezetékes vize van, aminek a fogyasztását nem korlátozzák. A szárazság azonban nagy fejfájást okoz a gazdáknak. „Volt két kisebb zivatar az elmúlt hetekben, még nincs minden teljesen kiszáradva, de ha az aszály még két hétig eltart, porrá megy minden” – jelentette ki. Hozzátette, az emberek jelenleg úgy oldják meg az öntözést, ahogy tudják, hordókkal szállítanak vizet a kertekbe, a gyümölcsösökbe. „Más megoldás nemigen van, mint imádkozni, hogy legyen újra eső” – jegyezte meg Bréda Lajos.

Szilágy megyében megpróbálnak felkészülni a legrosszabbra

Varsolc nem az egyetlen község Szilágy megyében, ahol kiszáradtak a kutak, sőt egy helyi hírportál csütörtöki híre szerint egyes településeken már a vezetékesvíz-ellátás is akadozik a Kraszna völgyében, mert a helyi tározók kiürültek. A prefektusi hivatal illetékesétől, Tóth Ádámtól megtudtuk, hogy már júniusban, a kánikula beálltával arra kérték a lakosságot, ne használja a vizet öntözésére. Az ugyanis már az akkori prognózisokból kiderült, hogy egy hosszan tartó száraz időszak várható a régióban.

A prefektusi tanácsadó elmondta, jelenleg a megyében Kraszna völgyén kívül csak azokon a magasabban fekvő településeken lépett fel vízhiány, ahol a kutakból biztosítják a szükségleteiket az emberek. Arra a kérdésünkre nem tudott kapásból válaszolni, hogy a Szilágyság területén hány gazdaságban szárazok most a kutak. De arról biztosított, hogy ezeknek a gazdaságoknak a vízellátását is sikerült megoldani katonai tartálykocsikkal, ahogy Varsolc esetében is eljárnak.

Tóth Ádám közlése szerint az időjárás-előrejelzések nem biztatóak, egy ideig még nem várható jelentősebb mennyiségű csapadékhullás Szilágyságban. „Megpróbálunk felkészülni a legrosszabbra” – jelentette ki. Kifejtette, jelenleg felmérik a megyében a vízszállításra is alkalmas járművekkel rendelkező vállalkozásokat. Ezeket nyilvántartásba veszik, és ha szükség lesz rá, akkor a hadsereg mellett ezeknek a cégeknek a segítségét is igénybe veszik. Emellett szorosan együttműködnek a Vöröskereszttel. Ez a szervezet segíthet vizet szállítani azokra a helyekre, ahova nem tudnak eljutni a járművek. „Főként az elszigeteltebb közösségek kerülhetnek bajba” – mondta a prefektúra illetékese.

Eddig 214 településen vezettek be korlátozásokat

A szárazság nyilván nem csak Szilágy megyét sújtja: a víztartalékok apadása miatt Románia eddig 214 településén vezettek be korlátozásokat az ivóvízhasználatban – közölte kedden a Román Vizek Országos Hatósága (ANAR), amely egyben felelős vízhasználatra szólította fel az embereket. A hatóság megállapította, hogy az aszály és a megnövekedett vízhasználat miatt az ország víztartalékai apadnak, de egyben meg is nyugtatta a lakosságot, hogy elegendő víz van mindenki számára, aki közüzemi hálózatból kapja az ivóvizet.

A közlemény szerint a legfontosabb 40 víztározó feltöltöttségi szintje 77,36 százalékos, ezekben jelenleg 3,35 milliárd köbméter vizet tárolnak. A hatóság az Országos Vízügyi és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) előrejelzése alapján megállapította, hogy Báziásnál, ahol a Duna eléri Romániát az 5350 köbméter/másodperces sokéves júliusi átlag kevesebb mint a feléig csökken a Duna vízhozama, mely másodpercenként alig 2150 köbméter lesz a hónap végére. A hatóság becslése szerint július végére átlagosan 70 százalékra csökken a vízellátásban fontos szerepet játszó 40 víztározó töltöttségi szintje.

Az ANAR 17 megyét – elsősorban Kárpátokon kívülieket – jelölt meg, amelyekben korlátozni kellett a vízhasználatot, de Bihart, Hunyadot és Szebent is a problémás megyék közé sorolta. Megjegyezte: e megyék 214 településén azért kellett korlátozásokat bevezetni, hogy fel tudják tölteni az ivóvíz tárolására használt tartályokat. A fogyasztás ugyanis meghaladta az ivóvízforrások vízhozamát. Mint közölte: további 11 megye 345 településén apadt el a víz a kutak egy részében. E megyék között Szilágy mellett Hunyad megyét is említette.

Jelentősen csökkent a folyók vízhozama

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter vízügyi kérdésekben illetékes tanácsadója, Pásztor Sándor a Transtelexnek elmondta: az ország vízellátását felszíni (gyűjtőtavak és folyók), illetve földfelszín alatti vízkészletekből biztosítják. Közlése szerint a gyűjtőtavak szintje nem csökkent vészesen, a nagy tározók feltöltöttsége jelenleg 65 és 80 százalék közötti. „Ez teljes mértékben rendben van, mert a feltöltöttség az évszaknak megfelelő, mondhatni beütemezett szintű” – erősítette meg az ANAR közleményében foglaltakat.

Gondot okoz viszont a szakember szerint, hogy a földfelszíni készlet egy részét jelentő folyók és patakok szintje az „alacsony és az igen alacsony között” váltakozik. A legfrisseb adatok szerint mintegy kilencszáz sekélyebb patak teljesen kiszáradt. „Elmondható azonban, hogy az állapot csak ideiglenes. Ősszel várhatóan a medrükben újra lesz víz. De mivel a patakok táplálják a folyókat, az elapadásuk az utóbbiak szintjét is befolyásolja” – magyarázta Pásztor Sándor. Közlése szerint főként a moldvai folyók hozama csökkent az átlagos szint 50-60 százalékára. De gondok akadnak a Partiumban, főként Bihar és Arad megyében, ahol a Szamosnak, a Krasznának, az Érnek, a Berettyónak, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körösnek is alacsony a vízszintje.

Megerősítette azt is, hogy a Duna vízhozama a sokéves átlag felére csökkent júliusban. A folyam szintje szerinte az európai vízgyűjtő medence helyzetét is illusztrálja, vízhiányban szenved ugyanis egész Közép-Európa. Romániában azonban gazdasági károkat is okozhat a Duna alacsony vízhozama, mert a folyam a vaskapui vízierőművet is táplálja. „Nem mindegy, hogy másodpercenként 5000 köbméter víz forgatja meg a turbinákat, vagy 2600 köbméter forgatja meg. Nyilván csökkent a megtermelt árammennyiség is, ami a jelenlegi energiaválságot tetézi” – jegyezte meg.

Kritikus helyzet nem alakulhat ki

Kérdésünkre elmondta: akadozhat ugyan a következő két hónapban a vízellátás Romániában, de szerinte kritikus helyzet nem alakulhat ki. Már csak azért sem, mert a lakosság ivóvízellátását nagyrészt altalaji készletekből biztosítják. Az altaji víz jelenlegi szintje régiónként eltér, 80 és 240 centiméter között váltakozik, de egyes vidékeken jelentősen csökkent, ezzel magyarázható a Szilágy megyei kutak egy részének a kiapadása is. „Arra azonban nem számítunk, hogy a kutak teljesen kiszáradjanak. Arra sem, hogy sok településen vízhiány legyen. De vigyázni kell, spórolni kell, a vízellátás biztosításához pedig korlátozásokra lehet szükség” – figyelmeztetett a szakember.

Pásztor Sándor szerint még mindig több fogy víz el Romániában, mint amennyi kellene, elsősorban azért, mert sokan öntözésre használják. „Nyilván, most nem az alföldi mezőgazdasági területek földfelszíni készletekből történő öntözésre utalok. Hanem arra, hogy egyesek éjjelente az ívóvízrendszerből locsolják a kertjüket” – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a települések egy részén hatalmas tartályokból látják el vízzel a lakosságot, és ezeket éjszakánként fel kell tölteni szivattyúzással. Ha azonban a lakosság éjjel is használja a vizet, akkor ezek a tartályok nem telnek meg. Ezzel magyarázható a szakember szerint, hogy az ország 214 településén vízkorlátozásokat kellett bevezetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy éjszaka szünetel ezeken a településeken a vízellátás, mert akkor fogyasztás amúgy is töredéke a nappalinak.

Arra kérdésünkre, miszerint azon túl, hogy spórlásra kérik az embereket, van-e valamilyen eszközük hatóságoknak a pazarlás megelőzésére, Pásztor Sándor elmondta: a vízellátás biztosítása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A helyhatóságok döntik el például azt, hogy 500 köbméter vizet tárolnak a település tartályában vagy 3000 köbmétert. „Az önkormányzatok felelőssége meghozni azokat a döntéseket, amelyekkel biztosítható a település víztartaléka. A korlátozások bevezetéséről sem az országos vízügyi hatóság dönt, hanem a helyhatóságok” – magyarázta.

Az időjáráselőrejelzésekről a szakember elmondta, csak a legtöbb két hétre vonatkozó prognózisokat tekinti megbízhatónak, különösen a nyári időszakban. A következő két hétben pedig nagy meleg lesz, és számottevő csapadék nem várható. Közlése szerint jelenleg négyzetméterenként 200 liter csapadék tudná ellensúlyozni a szárazságot. Viszonyításként elmondta: éves átlagban Romániában négyzetméterenként 6-700 liter esővíz hullik. „Ennek a mennyiségnek körülbelül a negyven százaléka hiányzik most. Nem oldja meg a problémát egy akkora eső, ami után bokáig járkálunk a vízben. Ha viszont csapadékos ősz és tél következik, akkor fokozatosan megszűnik a szárazság” – fejtette ki Pásztor Sándor.