Nyomasztó hőhullámmal kezdődött a nyár. A kutatók szerint hozzá kell szoknunk, mert hátralevő életünk így telik el

2022. június 29. – 16:42

Nyomasztó hőhullámmal kezdődött a nyár. A kutatók szerint hozzá kell szoknunk, mert hátralevő életünk így telik el
A franciaországi Toulouse-ban pár nappal ezelőtt 34 fokot mértek az árnyékban, és a meteorológusok szerint 39 – 44 fok közötti hűmérsékletre is lehet számítani a következő napokban – Fotó: Alain Pitton / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egy új kutatás eredményei megerősítették, hogy kapcsolat van az ember előidézte klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása között. A tanulmány a múlt század adataiból kiindulva vizsgálta a mai anomáliákat, és arra jutott, hogy az emberi tevékenységnek hatása van bizonyos időjárási jelenségekre, ideértve a hőhullámokat és a heves esőzéseket.

A nyár még csak most kezdődött, de a világ nagy részén máris brutális hőség uralkodik. Az elmúlt két hétben az Egyesült Államok, Európa és Kína számos részén olyan szélsőséges hőhullámok sújtották az országokat, amelyek életeket veszélyeztetnek, növelik az erdőtüzek kockázatát, és próbára teszik az elektromos hálózatok határait. Az Egyesült Államokban, Minnesotában egy héttel ezelőtt a negyven fok feletti hőség miatt volt autó, aminek berepedt a szélvédője, néhol az útburkolat is megrepedt vagy meghajlott, Kansasben pedig szarvasmarhák pusztultak el a meleg miatt. De Nyugat-Európában is több helyen mértek negyven foknál magasabb hőmérsékletet, Délnyugat-Franciaországban például 42,9 fokos csúcsot jegyeztek fel, és hasonló értékek voltak Spanyolországban és Németországban is.

Ez nem normális júniusban, írja a VOX. Ez szélsőséges. De a „normális” a meteorológiában már használhatatlan szóvá vált – a „szélsőséges” pedig hétköznapi kifejezéssé -, mivel a fosszilis tüzelőanyagok tovább melegítik a bolygót. Az elkövetkező években az ehhez hasonló hőhullámok valószínűleg egyre extrémebbek lesznek. Így bár az idei nyár elviselhetetlenül forró, az elkövetkező évtizedek egyik leghűvösebb nyara lehet.

Az Environmental Research: Climate című új szaklapban publikált tanulmányban egy szerzőpáros azt vizsgálta, megfigyelhető-e valamilyen minta a hőhullámok, szárazságok, heves esőzések, erdőtüzek és trópusi ciklonok változásában az elmúlt több mint egy évszázadban. A kutatók azt vizsgálták, hogy intenzívebbek vagy gyakoribbak lettek-e ezek az extrém jelenségek, amelyek a hőmérsékletemelkedéshez kapcsolódnak, mint korábban.

Az Euronews összefoglálójában a két társszerző nyilatkozott a kutatásról. Dr. Friederike Otto, az Imperial College London klímakutatója elmondta, hogy „óriási mennyiségű adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kimondjuk, minden, az utóbbi években feltűnt hőhullám intenzívebb a korábbiaknál és sokkal nagyobb az esély a kialakulásukra is a klímaváltozás miatt”. Otto szerint kutatása elsősorban a kormányok, biztosítók és közgazdászok számára lehet hasznos, mikor extrém időjárási jelenségek kialakulásának kockázatait vizsgálják.

A kutatásban a múlt század adatai alapján próbálták meghatározni, milyen hatásokkal járt a jelenre nézve az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás. „Ez a tanulmány azt mutatja meg, mit tudunk arról, hogyan változtatta meg a klímaváltozás a globális képet az extrém időjárási jelenségekre gyakorolt hatásán át. De rámutat azokra a lyukakra is, melyek az adatok hiányából fakadnak” – tette hozzá szerzőtársa, Dr. Luke Harrington, az új-zélandi Klímaváltozáskutató Intézet rangidős kutatója.

Harrington azt is hozzáteszi: egyes esetekben többéves kihagyások vannak a feljegyzésekben, miután az adott területen nem rögzítették az adatokat az időjárás változásáról. Ettől függetlenül még a hiányos információk is beleillenek a klímaváltozás okozta károkat mutató képbe.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hőhullámok?

Igen, a kutatók arra jutottak, hogy a klímaváltozás közvetlen hatást gyakorol az extrém hőhullámokra és a heves esőzésekre. Európa nagy részét jelenleg is hőhullám sújtja, ám ez a kánikula legalább 1-3 fokkal melegebb, mint amilyen a klímaváltozás nélkül lenne.

„Alapos okunk van azt gondolni, hogy az ilyen időjárási események intenzitásának változását ezek az emberi tevékenység általi fizikai mechanizmusok okozzák” – mondta Harrington.

A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy azt is fontos megértenünk, hogyan befolyásolja a klímaváltozás ezeknek az időjárási eseményeknek a gyakoriságát. A heves esőzések kialakulásának kockázata ugyanis megduplázódott a Föld egyes részein, a hőhullámok előfordulásának gyakorisága pedig a jelenlegi tízszerese lesz a világ egyes részein a klímaváltozás miatt.

Az indiai hőhullám és szárazság embert és állatot egyaránt sújt. Fotó: Amarjeet Kumar Singh / AFP via Anadolu Agency
Az indiai hőhullám és szárazság embert és állatot egyaránt sújt. Fotó: Amarjeet Kumar Singh / AFP via Anadolu Agency

Hogyan számszerűsíthetjük a klímaváltozás időjárásra gyakorolt hatását?

A tanulmány kitér arra is, hogyan lehet számszerűsíteni az időjárási események intenzitásának változását és arra, hogyan érthetjük meg mindennek a gazdasági és emberi költségeit.

„Az áradásokról és ciklonokról fennmaradt feljegyzésekből kiderül, hogy az emberek emlékezetében azért maradtak fenn, mert sokba kerültek az elszenvedőiknek. De a többi extrém időjárási jelenséggel ellentétben ezekről nem tudjuk, konkrétan mennyi kárt okoztak pénzügyileg” – mondta Otto.

A tanulmány vizsgálta az egyes események önálló hatását is, legfőképp a kevésbé dokumentált hőhullámokét és szárazságokét. Harrington szerint ezeknek a hatását nehezebb számszerűsíteni, részben azért, mert világszerte különböző rendszereket alkalmaznak rájuk. „A világ sok részén gyakran nem is jegyezték fel a hőhullámokat” – teszi hozzá.

Mennyibe kerülnek a szélsőséges időjárási jelenségek?

Hogy konkrét példát is mondjanak, a 2009-es ausztráliai hőhullám például 800 ezer ausztrál dollárnyi (kb. 210 millió forintnyi) direkt kárt okozott. Ebben az összegben azonban csak a közlekedést és az infrastruktúrát ért károk, illetve a 3000 kórházi kezelésre szoruló ember és az 500 haláleset költségei vannak benne.

A szerzők azt remélik, hogy kutatásuk elindít egy folyamatot és az övékénél magasabb szinten fogják vizsgálni, milyen költségekkel járnak az extrém időjárási jelenségek. Azt is remélik, hogy az időjárási anomáliák okozta költségek számításába a mentális egészségre, az ökoszisztémára és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásokat is beleszámítják majd.

A kutatók szerint az extrém időjárási jelenségek okozta kiadások megértése elengedhetetlen része a káresemények miatti biztosítások, vagy a megfelelő prevenciós intézkedésekre szánt pénzügyi alapok kiszámolásának, illetve a szennyezők elleni jogi eljárások megindításának.

Minden extrém időjárási jelenség a klímaváltozáshoz köthető?

A kutatók szerint nem, mert vannak olyan jelenségek, amikre a klíma változása alig van hatással. A tanulmány szerint ilyenek például a szárazságok és erdőtüzek, melyek régiónként eltérőek.

„Azt látjuk, hogy a mezőgazdasági aszályok ott a legrosszabbak, ahol egyébként is száraz a talaj és nem nedves, mint például a Földközi-tenger környékén”. Épp ezért Otto óva int attól, hogy hibásan azt gondoljuk: ezeknek köze van a klímaváltozáshoz.

„Óvatosan kell kezelnünk ezt a kérdést, nehogy túlbecsüljük a klímaváltozás hatásait, csak mert így könnyebb áthárítani a felelősséget, ahelyett, hogy helyben rendeznék a problémákat” – mondja. Az aszályok például több esetben az erdők kivágása, a szegénység vagy a nem megfelelő infrastruktúra miatt alakulnak ki és nincs köze hozzá a klímaváltozásnak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!